BH 1980.4.134 A felek nyilatkozatait és kérelmeit tartalmuk szerint kell figyelembe venni. Szükség esetén fel kell hívni a felperes figyelmét a keresetváltoztatás lehetőségére is [Pp. 3. § (1) bek., 146. § (3) bek., PK 258. sz.].

Az alperesek 1968-tól élettársakként, 1973-tól házastársakként éltek együtt 1976 nyaráig, amikor a közös otthont - amely egy befejezetlen családi ház volt - az I. r. alperes elhagyta s egy másik nővel létesített élettársi kapcsolatot.

Az alperesek házasságát a bíróság az 1977. június 14-én kelt jogerős ítéletével felbontotta. Együttélésükből gyermek nem származott. Az alperesek mindketten maguknak igényelték a kétszobás volt házastársi lakás kizárólagos használatát. A bíróság az 1978. március 17-én kelt jogerős ítéletével a lakás kizárólagos használatára K. S. A-nét jogosította fel.

A felperes - a II. r. alperes anyja - az 1978. július 8-án benyújtott keresetlevelében elsődlegesen arra kérte kötelezni az I. r. alperest, hogy a H. L. u. 39. szám alatti ingatlanban a - jelenleg is a felperes bútoraival berendezett - kisebbik szoba kizárólagos használatát biztosítsa részére a mellékhelyiségek közös használatával. Másodlagos kérelme arra irányult, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket 70 000 forint visszafizetésére. Előadta: az építkezéshez 40 000 forintot adott azzal, hogy akkor fizetik vissza, amikor tudják. Ezen kívül pedig a házépítéshez mintegy 30-35 000 forint értékű bontási építési anyagot juttatott azért is, hogy ha a tanyáról beköltözik, a házban a fia és a menye mellett neki is legyen egy szobája. Előadta, hogy a még meglevő tanyáját is le kell bontani, ezért albérletben lakik, havi nyugdíja 808 forint.

Az I. r. alperes azzal védekezett, hogy 40 000 forintot ajándékba kapott a felperestől, és ajándék volt az építkezéshez felhasznált bontási anyag is. A felperessel abban is megállapodtak, hogy az ajándékból 20 000 forintot a II. r. alperes testvérének kell juttatni.

A II. r. alperes sem az elsődleges, sem a másodlagos kereseti kérelem teljesítését nem ellenezte.

A perben eljárt építészmérnök igazságügyi szakértő véleménye szerint a felperes tanyájából kikerülő és az építkezéshez felhasznált bontási anyagok értéke összesen 35 860 forintra tehető.

Az első fokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 40 000 forintot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A bíróság megállapította, hogy a felperes a fenti összeget az alpereseknek a lakóház építéséhez kölcsönként adta. Az építési anyag értékével kapcsolatban a keresetet azzal az indokkal utasította el, hogy az építőanyagot a felperes ajándék címén juttatta, de az egyébként sem volt a felperes kizárólagos tulajdona.

A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a felperes nemcsak az építőanyagot, hanem a 40 000 forint készpénzt is ajándékba adta.