A Legfelsőbb Bíróság Kfv.38029/2010/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 145. §, 177. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tamási Zsolt ügyvéd /1075 Budapest, Madách I. u. 9./ által képviselt felperesnek a felülvizsgálati eljárásban dr. Vida Mária jogtanácsos által képviselt Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal /6000 Kecskemét, Deák F. tér 3./ - mint Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal jogutódja - I. rendű, továbbá a felülvizsgálati eljárásban dr. Krezinger György jogtanácsos által képviselt Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ /1024 Budapest, Lövőház u. 39./ II. rendű, valamint a dr. Krivik Gábor ügyvéd /6000 Kecskemét, Rákóczi út 16./ által képviselt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. /1134 Budapest, Váci út 45./ III. rendű alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.K.20.681/2008/61. számon 2010. június 24-én meghozott jogerős ítéletével szemben a felperes által 65. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása során megtartott nyilvános tárgyaláson az alulírott napon meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.K.20.681/2008/61. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 40.000 /negyvenezer/ forint, a II. és III. rendű alpereseknek 30.000 /harmincezer/ - 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A III. rendű alperes kérelmére eljárt I. rendű alperesi jogelőd /a továbbiakban: I. rendű alperes/ 358-45/2008. számon 2008. február 18-án kelt határozatában a felperesi tulajdonban álló, 5 ha 7351 m2 nagyságú szőlő megjelölésű ingatlanból 7621 m2 és 1 ha 0348 m2 terület kisajátításáról rendelkezett, egyben az ingatlanrészekért járó kártalanítás összegeként a kisajátított területek forgalmi értékét, és a visszamaradó terület forgalmi érték-csökkenését is magában foglaló 12.190.000 Ft összeget állapított meg.

A szintén felperesi tulajdonban álló, 1 ha 5712 m2 nagyságú, szőlő megjelölésű ingatlanból 1714 m2-t sajátított ki, az ingatlanrészért járó kártalanítás összegét a forgalmi értéket és a visszamaradt terület forgalmi értékcsökkenését is magában foglaló 1,5 millió Ft-ban állapította meg, egyben elrendelte a fenti összegeknek a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 munkanapon belüli megfizetését, a jogerőre emelkedést követő naptól számított késedelmi kamat megfizetése mellett.

Határozatával megkereste a Körzeti Földhivatalt, hogy a kisajátítással bekövetkezett változást az ingatlan-nyilvántartásban az alábbiak szerint vezesse át:

Az ingatlant ossza meg 3 ha 9382 m2 szőlő megjelölésű, 6 m2 közút megjelölésű, 7615 m2 területű közút megjelölésű és 1 ha 0348 m2 szőlő ingatlanokra és a /75 hrsz-ú ingatlanra a tulajdonjogot eredeti tulajdoni állással jegyezze vissza az ingatlan-nyilvántartásba.

A /76 hrsz-ú, /77 hrsz-ú és a /78 hrsz-ú ingatlanokra a tulajdonjogot kisajátítás jogcímén a Magyar Állam, a vagyonkezelői jogot a II. r. alperes javára jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

A /37 hrsz-ú ingatlant ossza meg /64 hrsz-ú 1 ha 3998 m2 szántó megjelölésű, /65 hrsz-ú 1580 m2 közút megjelölésű, /66 hrsz-ú 134 m2 területű szántó megjelölésű ingatlanokra és a bajai /64 hrsz-ú ingatlanra a tulajdonjogot eredeti tulajdoni állással jegyezze vissza az ingatlan-nyilvántartásba, egyidejűleg a /65 hrsz-ú és a /66 hrsz-ú ingatlanokra a tulajdonjogot kisajátítás jogcímén a Magyar Állam, a vagyonkezelői jogot a II. r. alperes javára jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

Az I. rendű alperesi határozattal szembeni, a kisajátítási eljárás jogalapját nem, de a megállapított kártalanítási összeget vitató, 47.372.512 Ft többlet-kártalanítás megállapítása iránti igényt tartalmazó, módosított felperesi kereset folytán eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság jogerős ítéletében az I. rendű alperes határozatát megváltoztatta, és a II., III. rendű alpereseket kötelezte a felperes részére további 6.510.000 Ft kártalanítás - és annak 2008. február 28. napjától a kifizetés napjáig járó, mindenkori naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű - késedelmi kamat megfizetésére.

A felperesi keresetet ezt meghaladóan a bíróság elutasította.

A jogerős ítélet indokolása megállapította, hogy a kereset csak részben volt alapos.

Miután a perbeli esetben a kereseti kérelem tárgyát képező ingatlanrészek kisajátítása, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet /a továbbiakban: Ktvr./ 4. § /1/ bekezdés f/ pontja szerinti közlekedés közérdekű célra történt, a Ktvr. 5. §-a szerint az ingatlan egy része is kisajátítható, továbbá a módosított felperesi kereset csak a többlet-kártalanítás megállapítására irányult, a jogerős ítélet a kisajátítás jogalapját nem érintette.

A bíróság a perben a kisajátított területek forgalmi értékének, valamint a visszamaradó területek értékcsökkenésének, mint szakkérdésnek meghatározása érdekében a felperesi indítvány alapján ingatlanforgalmi szakértői bizonyítást rendelt el.

A perben kirendelt ingatlanforgalmi szakértő - felperesi észrevételek nyomán kiegészített - szakvéleményét az eljárt megyei bíróság ítélkezése alapjául elfogadta, megállapítva, hogy a szakértő jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el az összehasonlító adatok gyűjtésében, kellő számú, a perbeli ingatlanhoz paramétereiben hasonló helybeli összehasonlító adatot használt fel, az értékmódosító tényezők százalékos mértékben történő kifejezésére jogszabályi előírás hiányában mindkét ingatlan esetében egymáshoz viszonyítottan megfelelő magyarázatot tartalmazott azok értékelésére vonatkozóan is.

A bíróság szerint a felperes által benyújtott ingatlanforgalmi magánszakértői vélemény a forgalmi érték, továbbá a visszamaradó terület értékcsökkenése megállapítása körében figyelembe vehető nem volt, mert részben nem kellő számú ingatlanforgalmi adatot használt, művelési ág-azonosság több esetben nem volt megállapítható, valamint a kisajátítást pótló adásvételek, mint nem piaci viszonyok között létrejött forgalmi értékek nem voltak figyelembe vehetők.

A bíróság szerint a perszakértő a perbeli két ingatlan esetében a visszamaradó ingatlanrészek értékcsökkenésének mértékét is helytállóan állapította meg, kiegészített véleményében erre vonatkozóan kellő indokolást adott.

A bíróság a felperesnek a perben kirendelt szakértő, a hatósági szakértő és a magánszakértő együttes tárgyaláson történő kihallgatása iránti indítványát elutasította, mert megítélése szerint a rendelkezésre álló adatok - köztük a perben beszerzett kiegészített szakértői vélemény - alapján a módosított keresetet érdemben elbírálhatónak találta, ezért további bizonyítás felvételét a perben mellőzte.