A Legfelsőbb Bíróság Bfv.788/2009/5. számú határozata csalás bűntette (JELENTŐS KÁRT okozó csalás bűntette) tárgyában. Bírók: Kiss Sándor, Molnár Gábor, Schäfer Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Ajkai Járásbíróság B.318/2008/3., *Kúria Bfv.788/2009/5.* (BH 2011.4.88)

***********

Bfv.II.788/2009/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009 évi november hó 5. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Veszprém Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Ajkai Városi Bíróság B.318/2008/3. számú ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy a próbára bocsátás intézkedést mellőzi és a terheltet megrovásban részesíti.

Rosszallását fejezi ki az általa elkövetett bűncselekmény miatt és felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől.

A felülvizsgálat során felmerült 3750 (háromezer-hétszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s :

I. Az Ajkai Városi Bíróság a 2009. február hó 10. napján kihirdetett és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett B.318/2008/3. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) bek., (5) bek. a) pont]. Ezért őt 1 évre próbára bocsátotta.

A megállapított tényállás szerint az 1984-ben született terhelt hajadon családi állapotú, vendéglátó eladóként dolgozik, büntetlen előéletű. 2005. április 8. napján adásvételi szerződést kötött az édesanyja által jól ismert és velük közeli ismerősi kapcsolatban álló sértettel a házasingatlanra. Az ingatlan vételárát a felek 3.500.000 forintban jelölték meg. A szerződés szerint a vételárat a terheltnek 2005. június 15. napjáig kellett volna megfizetnie az eladó, sértett részére.

A terhelt a szerződés aláírásakor nem volt abban a helyzetben, hogy a vételárat egy összegben saját forrásból származó készpénzben kifizesse az eladónak, ezért abban állapodtak meg, hogy a terhelt az adásvételi szerződéssel érintett házasingatlanra, azt ingatlanfedezetként felajánlva fog banki kölcsönért folyamodni, mivel BAR listás lévén egyéb módon már nem juthatott hitelhez.

A terhelt azért, hogy az ingatlanfedezetű kölcsönt fel tudja venni, soron kívüli eljárást kért a Földhivatalnál, amelynek alapján a tulajdonjogát 2005. április 14-én a Földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyezte. Erre figyelemmel a terhelt a kölcsön ingatlanfedezetének már az ingatlant jelölte meg, és a K. Bank a kölcsönösszeg erejéig a jelzálogjogot be is jegyezte.

A terhelt 2005. április 20-án igényelt kölcsönt a K. Bank Fiókjától, amely a kérelmét 2005. április 25-én be is fogadta. 2005. május 10. napján a K. Bank és a terhelt ingatlanfedezetű kölcsönszerződést írt alá. A kölcsön összegét a hitelszerződés 14.236,97 CH-ban (160,20 forint/CH) határozta meg, a havi törlesztő részlet 105,78 CH volt és a hitelösszeg törlesztésének esedékessége 2005. június 10. napjától kezdődött.

A terhelt által felvett kölcsön összege 2.294.999,56 forint volt, ő azonban ebből még csak részben sem teljesített a sértett eladó részére a vételár kiegyenlítésére, hanem azt az édesanyja tulajdonát képező ingatlant terhelő hitel kiváltására fordította, majd az eladóval kötött megállapodás ellenére más módokon, hitelközvetítők útján, illetőleg egy fogyasztói csoportba történő belépésével próbált kölcsönt szerezni, amely azonban nem sikerült neki.

A terhelt a magatartásával jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette a sértett eladót, mivel az adásvételi szerződéssel érintett ingatlanra felvett kölcsönösszegből a megállapodás ellenére nem fizette meg az eladó felé fennálló vételár tartozását. Ezzel a sértettnek 3.500.000 forint összegű kárt okozott. A közvetítői eljárás során az őszinte sajnálatát fejezte ki az általa elkövetett bűncselekmény és annak következményei miatt. A sértettel 4.373.747 forint összegű anyagi jellegű jóvátételben állapodtak meg, amely összeget a terhelt 2008. szeptember 29. napján hiánytalanul meg is fizette a sértettnek.

A bíróság e tényállás alapján a terhelt cselekményét 1 rb. a Btk.318.§-ának (1) bekezdésében meghatározott, az (5) bekezdésének a) pontja szerint minősülő és büntetendő jelentős kárt okozó csalás bűntettének minősítette.

A terhelt tevékeny megbánására és arra figyelemmel, hogy az okozott kárt a sértettnek kamatokkal együtt hiánytalanul megtérítette, az elsőfokú bíróság büntetés kiszabását szükségtelennek tartotta. A Btk. 36. §-ának (2) bekezdése és a 87. §-ának (4) bekezdése alapján vele szemben a Btk. 72. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel próbára bocsátás intézkedést alkalmazott.