A Kúria Mfv.10143/2014/2. számú precedensképes határozata közalkalmazotti felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként a 2012. évi I. tv. 82. § (1) bekezdése alapján - bírói mérlegeléssel megállapított és távolléti díjjal számolt - általány-kártérítés nem ítélhető meg. E rendelkezés a jogellenes jogviszony megszüntetéssel okozati összefüggésben keletkezett nem elmaradt jövedelem címen igényelt károk megítélését biztosítja. 2012. I. Tv. 82. § (1), 1992. XXXIII. Tv. 2. § (3)

***********

Mfv.II.10.143/2014/4.szám

A Kúria a dr. Szomszéd Balázs Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a Bajzát Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt alperes ellen közalkalmazotti felmentés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 6.M.358/2012. szám alatt megindított és másodfokon az Egri Törvényszék 2.Mf.25.618/2013/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Kúria az Egri Törvényszék 2.Mf.25.618/2013/4. számú ítéletét abban a részében, amellyel helybenhagyta az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.358/2012/21. számú ítéletének a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése jogellenességét megállapító rendelkezését hatályában fenntartja, a kártérítés összegszerűsége körében a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A peres felek felülvizsgálati eljárási költségét egyenként 50.000-50.000 (ötvenezer-ötvenezer) forintban állapítja meg.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 1990. február 1. napjától állt az alperes alkalmazásában óvodapedagógusként, 2006. szeptember 1. napjától óvodavezető-helyettes volt. 2010. évben a munkája értékelése során "kiválóan alkalmas" minősítést kapott.

Az óvodavezető 2010. december 2-án visszavonta a felperes vezetői megbízását, amely munkáltatói intézkedés ellen a felperes keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz, a per 2011. február 3-án a felperes visszahelyezésére tekintettel megszüntetésre került.

P. Város Képviselő-testülete a ... számú határozatával az alperesnél létszámcsökkentést rendelt el 2012. április 1. napjától. A felperes közalkalmazotti jogviszonya a létszámcsökkentés miatt megszüntetésre került, amely ellen ismét keresetet nyújtott be a bíróságra. Az Egri Munkaügyi Bíróság a 4.M.161/2012/6. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, és kötelezte az alperest a felperes eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatására.

A felperes 2012. június 14-én megjelent a munkahelyén, de nem állították munkába, írásbeli tájékoztatást kapott. Ebben a munkáltató felhívta, hogy 2012. június 21-én jelentkezzen munkára, amely időpontig öt nap szabadságát kiadták részére. A szabadság leteltét követően a felperes délutános óvónőként került foglalkoztatásra, amely az alperesnél a korábbiaktól eltérő munkaidő beosztást jelentett.

2012. április 20-án az érintett önkormányzatok polgármesterei megállapodtak abban, hogy 2012. augusztus 31-étől V. óvodája csatlakozik P. Város Sz. és T. Község Önkormányzatainak Óvodafenntartó Társulásához.

P. Város Képviselő-testülete a ... számú határozatában ismét létszámcsökkentést írt elő, amelynek keretében egy fő teljes munkaidős óvodapedagógus jogviszonyának megszüntetését rendelte el az alperesnél. Az alperes a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30/B. § (1) bekezdése alapján a felperes kivételével nyilatkoztatta az óvodapedagógusokat arról, hogy vállalják-e a 20 órában történő foglalkoztatásukat.

Az óvodavezető 2012. július 4-én kelt jegyzőkönyvben rögzítette, hogy nincs óvodapedagógusi hely, majd a felperest felhívta, hogy kér-e a tájékoztatást az üres, betölthető munkakörökre, amelyre a felperes igényt tartott.

2012. július 16-án P. Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Sz. T. tanintézmény-vezetői állásának a pályázati feltételeit, amely 2012. szeptember 1. napjától volt betölthető. Az érintett önkormányzatok 2012. július 17-én és 18-án bejelentették az alperesnek, hogy nincs olyan felajánlható munkakör, amelyet a felperes betölthetne. A munkáltató a felperest 2012. július 19-én kézhez vett iratban tájékoztatta a megkeresések eredményéről.

Az alperes 2012. július 25-én kelt felmentéssel a felperes jogviszonyát 2013. április 30. napjával megszüntette, egyidejűleg mentesítette őt a munkavégzés alól. A felmentés indokolásában az önkormányzati határozatban foglalt létszámcsökkentésre hivatkozott.

2012. június 19-én a Sz. T. vezetője bejelentette, hogy 2012. július 31-ével nyugdíjba vonul, amit az alperes tudomásul vett, és a tagóvoda vezető közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel ezzel az időponttal szűnt meg. A volt Sz. T. vezetőjének a lányát 2011. augusztus 31. napjától 2012. augusztus 31. napjáig határozott időre alkalmazta az alperes óvodapedagógusként, majd a határozott idő lejártát követően 2012. szeptember 1. napján megbízási szerződést kötöttek a felek a továbbfoglalkoztatás érdekében. Ezt követően az érintett személy pár hét elteltével megkapta a Sz. T. vezetői kinevezését. Az alperes tagintézményeiben további egy fő megbízási szerződéssel helyettesítette az óvodapedagógusokat a szükséges végzettség nélkül, egy főt pedig kinevezéssel alkalmazott az alperes azzal, hogy a szükséges végzettség megszerzésére kötelezte, amelynek időpontját több alkalommal módosították.

A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésének jogellenességét. Kérte továbbfoglalkoztatásának elrendelését, mert álláspontja szerint az alperes a rendeltetésellenes joggyakorlás mellett megsértette az egyenlő bánásmód követelményét is. Összegszerűségében módosított keresetében elsődlegesen a jogviszonya helyreállítását és a személyhez fűződő jogainak megsértésére tekintettel kártérítés jogcímén 12 havi távolléti díj, másodlagosan - a közalkalmazotti jogviszony helyreállításának mellőzése esetén - 24 havi távolléti díj megfizetését kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.M.358/2012/21. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, és kötelezte az alperest a felperes részére bruttó 2.265.600 forint megfizetésére. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes megszegte a Kjt. 30/C. § (1) bekezdésében írt "legalább tíz nap"-os tájékoztatási és a Kjt. 30/B. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozati kötelezettségét, ezáltal a közalkalmazott részére biztosított olyan garanciális szabályok sérültek, amely nem függ a felek mérlegelésétől.