BH 2001.8.356 I. A zsarolás megvalósul, ha a terhelt levélben megfenyegeti a sértettet, hogy ha több százezer forintot nem fizet, a sértett házát, gépkocsiját és nyaralóját - milliós károkat okozva - megrongálja [Btk. 323. § (1) bek.].

II. A zsaroláshoz megkívánt fenyegetéshez elegendő annak a sértett akaratának hajlítására és komoly félelem keltésére való alkalmassága [Btk. 138. §, 323. § (1) bek.].

A városi bíróság az 1999. február 9-én kelt, a megyei bíróság végzése folytán 2000. március 17. napján jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. és a II. r. terhelt bűnösségét társtettességben elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében állapította meg, ezért az I. r. terheltet 1 évi börtönbüntetésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra, a II. r. terheltet 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását a II. r. terhelt tekintetében 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. r. és a II. r. terhelt házastársak. Magukat román személyeknek feltüntetve levelet írtak a sértettnek, melyet részére 1998. április 8-án kézbesített a posta. A levélben - melyet az I. r. terhelt írt - megfenyegették, ha nem fizet 300-400 ezer forintot, akkor a házát, az autóját és a nyaralóját milliós károkat okozva elcsúfítják, megrongálják. Felszólították, hogy ne szóljon senkinek a levélről, illetve várjon, amíg újra jelentkeznek. Ezen súlyos hátrányok kilátásba helyezése a sértettben komoly félelmet keltett, a levelet elvitte a rendőrségre, és ott segítséget kért.

1998. április 14-én 21 óra körül a II. r. terhelt felhívta telefonon a sértettet és közölte, hogy ő most indult Romániából, a sértett is induljon a pénzzel a töltés felé. A sértett ekkor értesítette a fiát, valamint a rendőrséget a történtekről. Ezt követően a sértett fia a felszólítás szerint a sértett házából elindult a töltés felé egy csomaggal, mintha pénzt vinne, egyben pedig a rendőrök is a megadott hely felé indultak. A töltésen az I. r. terhelt tartózkodott abból a célból, hogy a pénzt átvegye. A rendőröket észlelve megpróbált elmenekülni, azonban őt elfogták.

Az ítélet jogi indokolása szerint a zsarolás bűntettéhez megkívánt fenyegetésnek csupán akarathajlítónak kell lenni, így az a fenyegetés, hogy a sértett komoly értékeit megrongálják, elegendő fenyegetés ahhoz, hogy benne komoly félelmet keltsen. A terheltek a fenyegetéssel egyidejűleg a sértettől pénz megfizetését kérték, így a jogtalan pénzszerzés motivációja is fennállt. Miután közös elhatározással egymás cselekményeiről tudva cselekedtek, társtettességben a Btk. 323. §-ának (1) bekezdésében meghatározott zsarolás bűntettének a Btk. 16. §-a szerinti kísérletét valósították meg, mint a Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettesek.

A jogerős határozatok ellen az I. r. és a II. r. terheltek védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, az anyagi jog szabályainak sérelmére hivatkozással. Részletesen kifejtett álláspontja szerint az I. r. terhelt által írt levél tartalma nem minősül olyan súlyos fenyegetésnek, mely a bűncselekmény megvalósulásához szükséges, és a kilátásba helyezett károkozás is csekély, a szabálysértési értékhatárt el nem érő mértékű lett volna. A II. r. terhelt esetében vitatja a tényállás egyes megállapításait - a részéről történt telefonhívást -, egyben bizonyítási indítványa elutasítását is sérelmezi. Érvelése szerint a II. r. terhelt cselekménye még az adott tényállás mellett sem bűncselekmény, miután sem a fenyegetésben, sem a pénz átvételében nem vett részt. Így a terheltek bűncselekményt nem követtek el, büntetőjogi felelősségük megállapítására törvénysértő módon került sor.

A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, és a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta.

A Btk. 323. §-ának (1) bekezdésében meghatározott zsarolás bűntettét elköveti, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz. A zsarolás - kényszerítésben megnyilvánuló - elkövetési cselekménye a sértett akaratára történő olyan fizikai vagy pszichikai ráhatás, amely alkalmas arra, hogy a sértett ennek nyomása alatt az elkövető által megkívánt magatartást tanúsítsa. A zsarolási erőszak, illetve fenyegetés az elkövetési tevékenység eszközeként szolgál. Szemben a rablási erőszak akaratbénító fokával, a zsarolás esetében annak nem kell feltétlenül elérnie ezt a mértéket. A zsarolás olyan erőszakkal, illetve fenyegetéssel is elkövethető, mely csupán hajlítja a sértett akaratát, annak cselekvési szabadságát csak kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja. Ezzel mintegy lehetőséget nyújt számára, hogy az erőszak vagy fenyegetés erejét, komolyságát összevesse az őt fenyegető hátránnyal, amely lehet vagyoni jellegű, de érinthet akár egzisztenciát, becsületet, családi együttélést is. A zsarolási fenyegetésnek tehát nem kell közvetlenül élet vagy testi épség ellen irányulnia - ez ugyanis már a minősített eset megállapítását indokolja -, elegendő, hogy komoly félelmet váltson ki.