A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21032/2009/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 61. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 21. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Lesenyei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.032/2009/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Desics Péter ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2009. március 30. napján meghozott 33.P.22.195/2008/13. számú ítélete ellen a felperes részéről 15., az alperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 408.000 (négyszáznyolcezer) forint kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes ...-én az alpereshez e-mailben eljuttatott kérelmében a ...-vel kötött szerződések megküldését és a szerződésekből 2005., 2006. évekre vonatkozó bevételi összegek közlését kérte.

Az alperes válaszában elutasította a kérelem teljesítését azzal, hogy üzleti okokból a kért adatokról nem adhat tájékoztatást.

A felperes ezt követően, 2006. július 19-én keresetet terjesztett elő az alperes ellen, melyben az Avtv. 19-20. §-a alapján a megjelölt közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni az alperest.

Az alperes a perben a kereset elutasítását kérte.

A felperes 2008. január 10-én benyújtott keresetpontosításában annak megállapítását is kérte, hogy az alperes megsértette a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő személyiségi jogát, amikor az alperes és a ... között 2005. és 2006. évek vonatkozásában a reklámtevékenységre létrejött bérleti és engedményezési szerződéseket, továbbá ebből a reklámtevékenységből az alperes 2005-2006. évekre vonatkozó bevételeit érintő adatokat mint közérdekű adatokat nem tette megismerhetővé a számára. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől és kötelezze, hogy a "..." című napilapban átlagos betűnagyságban elégtételadásként sajnálkozásának kifejezésével együtt hozza nyilvánosságra az ítélet jogsértés megállapítására vonatkozó rendelkezését. Ezen túlmenően a jogsértés miatt az alperest 2 millió forint nem vagyoni és 3 millió forint vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Közérdekű bírság kiszabását is kérte az alperessel szemben.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.94.582/2007/I. számú végzésével az ügy tárgyalásától elkülönítette a Ptk. 81. § (4) bekezdésére hivatkozással előterjesztett személyhez fűződő jogsérelem megállapítása és a jogkövetkezmények alkalmazása, kártérítés és közérdekű bírság megfizetése iránt előterjesztet kereset tárgyalását, és 18.P.87.841/2008/2. számú végzésével megállapította hatásköre hiányát, a keresetlevelet pedig áttenni rendelte a perre hatáskörrel rendelkező Fővárosi Bírósághoz.

Ezt követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2008. április 14-én kelt és 2008. szeptember 4-én jogerőre emelkedett 18.P.94.582/2007/7. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt közölje a felperessel másolatban - postai úton - az alperes és a ... között 2005. és 2006. évekre a reklámtevékenységre vonatkozóan létrejött bérleti és engedményezési szerződéseket, valamint ezen reklámtevékenységből az alperes 2005-2006. évekre vonatkozó bevételeit is.

Az alperes 2008. augusztus 14-én eleget tett az ítéletben foglaltaknak, az ott meghatározott közérdekű adatokat kiadta a felperesnek.

Az alperes a személyiségi jogi perben előterjesztett ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az adatok kiadására azért nem került sor, mert a szerződő partner ehhez nem járult hozzá. Mivel jogsértés nem történt, ezért a jogkövetkezmények vonatkozásában is a kereset elutasítását indítványozta, vitatva a kártérítés jogalapját és összegszerűségét. Hivatkozott arra, hogy időközben kiadta a kért adatokat a felperesnek.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes, felperes neve közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát azzal, hogy a közte és a ... között 2005. év 2006. évekre a reklámtevékenységre vonatkozóan létrejött bérleti és engedményezési szerződéseket, valamint ezen reklámtevékenységekből az alperes 2005-2006. évekre vonatkozó bevételeire vonatkozó adatokat mint közérdekű adatokat a felperes részére nem tette megismerhetővé. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy az ítélet jogsértés megállapítására vonatkozó rendelkezését 15 napon belül saját költségén hozza nyilvánosságra a "..." című napilapban átlagos betűnagyságban, sajnálkozásának kifejezésével együtt. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 300.000 forint tőkét. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest 342.000 forint, míg az alperest 18.000 forint illeték megfizetésére kötelezte az állam javára, külön felhívásra. A felek ezt meghaladó költségeiről úgy rendelkezett, hogy azt maguk viselik.

Az ítélet indokolásában az Alkotmány 61. § (1) bekezdése, az Avtv. rendelkezései valamint a Ptk. 75. § (1) bekezdése és a Ptk. 76. §-a alapján megállapította, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetősége alanyi jogként került megfogalmazásra az Avtv.-ben, tehát az egyéni saját jogok közé is besorolja, így az ez irányú jogsértés adott esetben az érintett személyhez fűződő joga megsértését is jelenti. Úgy foglalt állást ennek megfelelően az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a többször kért közérdekű adatokat az alperestől nem kapta meg, ezáltal a felperesnek a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga megsérült, így a jogsértést a Ptk. 84. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megállapította. A b) pont alapján eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, a c) pont alapján pedig rendelkezett elégtételadásként az erkölcsi jóvátételről. A felperesi kártérítési igény tekintetében megállapította, hogy a vagyoni kárigény vonatkozásában a felperes sem az okozati összefüggés, sem pedig a kár bekövetkeztére vonatkozó bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ezért az erre irányuló keresetet elutasította. A nem vagyoni kártérítés körében tényként értékelte, hogy az alperes magatartása folytán a felperes hosszú időn keresztül pereskedésre kényszerült, amely önmagában alkalmas arra, hogy a felperes lelki életminőségét csökkentse. Értékelte azt is az elsőfokú bíróság, hogy a felperes, mint adatvédelmi szakértő kezdeményezte az adatvédelemmel kapcsolatos eljárást, amelyet meg is nyert. Tényként vette azt is figyelembe, hogy a felperes személye, úgyis, mint az alperessel szemben pert nyert személy a nyilvánosság elé került, ezt a felperes az internetes oldal nyomtatott verziójával igazolta. Mindezek alapján megalapozottnak ítélte a nem vagyoni kártérítési igényt, azonban annak összegszerűségét eltúlzottnak tartotta a jogsértés súlyához, az okozott sérelemhez és a bírói gyakorlathoz képest, így 300.000 forintban határozta meg a felperest ért hátrány pótlására alkalmas összegszerűségét, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.