Az Egri Járásbíróság P.20954/2011/8. számú határozata vételár visszafizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 228. §, 239. §, 243. §, 245. §, 296. §, 301. §, 312. §, 319. §] Bíró: Kovács Krisztina

Egri Városi Bíróság

13.P.20954/2011/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Egri Városi Bíróság a Nyári és Hutter Ügyvédi Iroda (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 115.; eljár: dr. Nyári Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Novák Rudolf ügyvéd (3300 Eger, Csákány u. 1.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen vételár visszafizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

Ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 8.000.000 (nyolcmillió) forintot, ennek 2009. január 1. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát valamint 175.000 (százhetvenötezer) forint perköltséget, amiből 35.000 (harmincötezer) forint az általános forgalmi adó összege.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására, az abban megjelölt módon és számlára, az állam javára fizessen meg 480.000 (négyszáznyolcvanezer) forint meg nem fizetett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amit a Heves Megyei Bírósághoz címzetten, de ennél a bíróságnál, 3 példányban kell benyújtani.

Amennyiben a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás tartását.

A fentieket meghaladóan a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Indokolás

I. A felek 2007. június 29-én adásvételi szerződést kötöttek, minek alapján az alperes az ... helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogának átruházására vállalt kötelezettséget 88 millió forint vételár megfizetése ellenében.

A szerződés megkötésével egyidejűleg a felperes 1.826.800 forint foglalót adott át az alperesnek.

Az adásvételi szerződés 2. pontja rögzíti, hogy a tárgyát képező ingatlan megvásárlása a felperesnek - mint a felperesi jogelőd. és ... önkormányzat által létrehozott cégnek - kizárólag az fejlesztési helye ingatlanfejlesztési projekt megvalósítása céljából áll érdekében. A felperes tagjainak a projekt megvalósítására irányuló szándékát és együttműködésük feltételeit Keretmegállapodásnak nevezett, 2006. július 10-én létrejött szerződésük határozza meg.

A felek a szerződés 32. pontjában akként rendelkeztek, hogy a felperes a foglalót abban az esetben is elveszíti, ha a teljesítés az ott írt, a projekt megvalósulásának meghiúsulását eredményező és a szerződést megszüntető feltételek bekövetkezte - köztük a Keretmegállapodás bármely okból történő megszűnése - folytán hiúsul meg.

A szerződés alapján a felperes 2008. július 28. napjáig a foglaló összegén felül további 8 millió forintot fizetett meg az alperesnek vételár címén.

A felek a szerződést - elsősorban a felperesnek biztosított teljesítési határidő tekintetében - többször módosították; a 2008. július 28-án kelt megállapodásukban a foglaló összegét az eredetitől eltérően hárommillió forintban határozták meg.

A Keretmegállapodás megszűnt, ezért az adásvételi szerződés nem ment teljesedésbe, az alperes azonban a foglaló összegét meghaladó vételárrészt a felperesnek nem fizette vissza.

A felperes 2010. június 24-i hatállyal felszámolás alá került.

Az alperes a felszámolási eljárásban a felperessel szemben követelést nem jelentett be.

II. A felperes keresetében nyolcmillió forint és 2009. január 1-jétől számított törvényi mértékű kamata valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni tekintettel arra, hogy a szerződés megszűnése folytán a már teljesített vételárrész foglalót meghaladó összege a Ptk. 319.§ (3) bekezdése értelmében visszajár. A felperes foglalóként az eredetileg megjelölt 1.826.800 forintot kérte figyelembe venni a Ptk. 243.§ (1) bekezdésében foglaltak nyomán kialakult bírói gyakorlatra hivatkozással.

Az alperes ellenkérelmében - elsősorban az általa előterjesztett beszámítási kifogás folytán - a kereset elutasítását kérte, emellett utalt arra, hogy az adásvételi szerződés nem szűnt meg, mert a beruházás a felperes felróható magatartása (mulasztása) miatt hiúsult meg, amire a Ptk. 4.§ (4) bekezdése értelmében előny szerzése érdekében nem hivatkozhat továbbá maga a bontó feltétel mint a jóerkölcsbe ütköző kikötés, semmis. A foglaló összegeként az alperes a felek szerződésmódosítását kérte irányadónak tekinteni a felek szerződési szabadságára figyelemmel.

Az alperes beszámítási kifogás útján szerződésszegéssel okozott kárának megtérítése iránt érvényesített pontosan meg nem határozott igényt hivatkozással arra, hogy a felperes nem tett meg minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy az adásvétel hátterében álló beruházás megvalósuljon, és alaptalanul hitegette őt a szerződés teljesítésével, minek következtében nem tudta lakáshitelét egyösszegben visszafizetni, vagy az ingatlant másnak eladni.

A kereset megalapozott, a beszámítási kifogás alaptalan.

III. A bíróság a döntése alapjául szolgáló tényeket - a szerződés megkötését, tartalmát, módosításait és a vételár egy részének megfizetését - a felek egyező nyilatkozata és az adásvételi szerződést tartalmazó okiratok alapján állapította meg.

Az alperes emellett maga is úgy nyilatkozott, hogy a Keretmegállapodás megszűnt, így az adásvételi szerződés teljesítése meghiúsult.

A felszámolási eljárás megindulását és a felszámolás kezdő időpontját a felperes cégkivonattal igazolta.

Az alperes kifejezetten nyilatkozott továbbá arra - amit a felperes sem vitatott -, hogy a beszámítási kifogással érvényesített követelését a felszámolási eljárásban nem jelentette be.

IV. 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 228.§ (2) bekezdése értelmében, ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé (bontó feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik.

A perbeli adásvételi szerződés 32. pontja bontó feltételként rögzíti, egyebek közt, a felperesi jogelőd. és az ... önkormányzat között létrejött ún. Keretmegállapodás bármely okból történő megszűnését, továbbá kimondja, hogy annak bekövetkeztével a szerződés hatályát veszti, és az eredeti állapot helyreállításának van helye azzal, hogy az alperes a foglalót megtarthatja.

Hasonlóképp rendelkezik a Ptk. 319.§ (3) bekezdése, mely szerint szerződés felbontása esetében a már teljesített szolgáltatások visszajárnak; továbbá a Ptk. 245.§ (1) bekezdése, minek értelmében a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszíti.