Az Egri Törvényszék Pf.25008/2012/7. számú határozata vételár visszafizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 252. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 319. §] Bírók: Illésné dr. László Judit, Németh Terézia, Potos Judit

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.20954/2011., Egri Járásbíróság P.20954/2011/8., *Egri Törvényszék Pf.25008/2012/7.*, Kúria Pfv.21882/2012/7.

***********

Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság

1.Pf.25.008/2012/7. szám

Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a felszámoló neve (felszámoló címe, felszámolóbiztos felszámoló biztos neve) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Dr. Novák Rudolf (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen vételár visszafizetése iránt az Egri Városi Bíróság előtt folyamatba tett perében a 2011. évi október hó 25. napján 13.P.20.954/2011/8. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részérről benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a másodfokú bíróság az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívására 480.000 (négyszáznyolcvanezer) Ft fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a felperes javára 8.000.000 Ft tőke és késedelmi kamata, 175.000 Ft perköltség, valamint az állam által előlegezett illeték megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú bíróság döntésének indokolásában - a felek közötti adásvételi szerződés 32. pontjára hivatkozva - megállapította, hogy a felperes és az önkormányzat neve közötti keretmegállapodás és ennek következtében a perbeli szerződés hatálya megszűnt, a Ptk. 319. § (3) bekezdése alapján a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Mivel a bontó feltétel a felperes érdekkörében felmerülő, a teljesítés meghiúsulását eredményező ok, a felek ehhez a foglaló elvesztésének jogkövetkezményét kapcsolták.

Az elsőfokú bíróság a felperes érdekkörében felmerülő okot nem tartotta azonosnak, a felperesnek felróhatóan bekövetkező feltétellel.

Nem találta alaposnak a bíróság a felperes jóerkölcsbe ütközésre történt hivatkozását sem. Az Csődtörvény vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva megállapította, hogy az alperes a hátralékos vételár iránti igényét a felszámolónak határidőn belül nem jelentette be, a felszámolási eljárásban követelést nem érvényesített. Amennyiben alapos lenne a keretmegállapodás felperesnek felróható magatartásra visszavezethető megszűnése, illetve a szerződés jóerkölcsbe ütközése, abban az esetben sem lenne lehetséges az adásvételi szerződés teljesítése (az ingatlan tulajdonjogának a felperesre történő átruházása).

Álláspontja szerint a bontó feltétel bekövetkezéséhez fűzött jogkövetkezmények alkalmazhatóságának kizártsága esetén a szerződés lehetetlenülésre vonatkozó szabályai lennének az irányadóak, mindkét esetben gondoskodni kellene azonban a már teljesített, ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás (vételár előleg) visszatérítéséről.

Nem találta alaposnak az alperes beszámítási kifogását sem, hiszen a kártérítési igényét a felszámolás kezdő időpontját követően csak abban az esetben érvényesíthette volna, amennyiben hitelezőnek minősülne, és követelését a felszámolónak bejelentette volna. Az elsőfokú bíróság a felperesnek visszajáró előleg összegét az átadott foglaló beszámításával határozta meg, a Legfelsőbb Bírósági határozatokra hivatkozva csak azt az összeget tekintette foglalónak, amit a szerződés megkötésekor akként adott át.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.