A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35524/2006/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 109. §] Bírók: Danziger Éva, Hajnal Péter, Lomnici Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék K.21238/2006/8., *Kúria Kfv.35524/2006/4.* (AVI 2009.10.109, BH 2008.4.104)

***********

Kfv.I.35.524/2006/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Fehérvári János ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Szilágyiné dr. Baráth Sára jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2006. szeptember 21-én kelt K.21.238/2006/8. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 14. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság K.21.238/2006/8. sorszámú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint első fokú és 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 677.300 (hatszázhetvenhétezer-háromszáz) forint kereseti és 677.300 (hatszázhetvenhétezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az első fokú adóhatóság a felperes terhére 2002-2004 évekre vonatkozóan 11.986.069 Ft adókülönbözetet állapított meg. Az alperes 8429883646 számú határozatával az első fokú határozatot megváltoztatta, a 2004 évre személyi jövedelemadó adónemben megállapított adókülönbözet összegét 2.605.205 Ft-ban, a százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben az adókülönbözetet 789.749 Ft-ban állapította meg. Kötelezte a felperest 6.500.034 Ft adóbírság és 3.494.565 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

A felperes keresetében vitatta a becslés jogalapját és a fizetési kötelezettség összegszerűségét azzal, hogy azok feltételezéseken alapulnak. Vagyongyarapodásának forrásául édesapja, L. által 1992-ben ajándékozott 20 millió forint, valamint 1996-ban adott 6 millió forintot jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a felperes a fedezethiány forrását nem tudta bizonyítani, az édesapja által tett nyilatkozat nem hitelt érdemlő bizonyíték.

Az első fokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. A vizsgált időszakban hatályos, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 109. § (1)-(2) bekezdése alapján megállapította, hogy a becslés jogalapját illetően a kereset alaptalan. A becslés módszere és annak eredményeként megállapított fizetési kötelezettség összegszerűsége tekintetében az alperes határozata nem helytálló.

Hivatkozott az Art. 109. § (3) bekezdésére, mely szerint a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. A jogszabályi rendelkezés a szerzés forrásának, tényének, időpontjának igazolására szolgáló bizonyítás lehetőségét nem korlátozza.