BH 1992.3.158 Ha a tolvaj a kábeleket, vezetékeket a gépekről, a berendezésekről vágja le: a lopási cselekmény dolog elleni erőszakkal elkövetettként minősül [Btk. 316. § (2) bek. d) pont].

Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntette és társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésként, főbüntetésül 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, megállapítva, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható;

a II. r. vádlottat társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt mint többszörös visszaesőt főbüntetésül 8 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.

A tényállás szerint a vádbeli napon az éjszaka folyamán mindhárom vádlott a személygépkocsijával lakóhelyükről a közeli mgtsz központi telepéhez ment. Az I. r. vádlott korábban ennél a szövetkezetnél dolgozott, és ismerte a körülményeket. A vádlottak a telepről hulladékként értékesíthető anyagokat, elsősorban színesfémet akartak lopni. Éjjel 1 óra körül érkeztek a központi telepre. A gépkocsival egy sötétebb helyen álltak meg. A III. r. vádlott a gépkocsiban maradt azzal a feladattal, hogy riassza társait, ha zavaró körülményt észlel. Az I. r. és a II. r. vádlott a gépműhely kerítéséhez ment. Ez a kerítés egy 120 cm magas drótfonat, amely felett két sor szögesdrót szál húzódik. Mindketten átmásztak a kerítésen, éspedig olyan helyen, ahol belül egy pótkocsi volt elhelyezve. A kerítésről a pótkocsira jutottak, és onnan leugrálva mentek a gépudvarban elhelyezett munkagépekhez. Itt az I. r. és II. r. vádlott a gépműhely mellett álló hegesztő-transzformátorról 50 folyóméter hegesztőkábelt, továbbá 10 folyóméter sodrott rezet tartalmazó munkakábelt vágott le. Ezt követően a közelben levő kombájnokhoz mentek, amelyekről további 18 méternyi rézvezetéket vágtak le, és az egyiknek a hátsó lámpáját is kiszerelték. Az így megszerzett dolgokat az említettek szerint a kerítés közelében álló pótkocsi mellett halmozták fel. Zsákmányuk 16 163 forint értéket tett ki.

A termelőszövetkezet telepőrei felfigyeltek a kerítéstől nem messze, a sötétben várakozó személyautóra, és kérdőre vonták a III. r. vádlottat. Ő azt állította, hogy elromlott a gépkocsi, és azért várakozik, mert társai a községbe mentek be szerelőért. A III. r. vádlott felszólítására kiszállt a gépkocsiból, de előtte megnyomta annak kürtjét, ezzel figyelmeztetve társait.

Az I. r. és a II. r. vádlott ezt hallva zsákmányukat hátrahagyva a pótkocsira fellépve átugrottak a kerítésen, és a gépkocsihoz közeledtek; a telepőrök kihívták a rendőröket is, magát a lopást azonban csak másnap észlelték a termelőszövetkezet dolgozói.

Az I. r. vádlott egy hónappal később a vállalat telephelyére hajtott éjjel a gépkocsijával, ahonnan alumíniumanyagot akart lopni. A gépkocsijából kiszállva a kerítéshez ment, és egy magával vitt eszközzel elvágta a kerítés alsó vezérdrótját, majd a kerítést alulról felfeszítette, és az így támadt résen keresztül bemászott a telephelyre. Innen - a kerítés mellett tárolt anyagok közül - 22 db 130-as átmérőjű alumíniumcsövet, 12 db T elosztó alumíniumidomot és 30 méter 4-es kábelt tulajdonított el, melyek összértéke 60 422 forintot tett ki. Az így megszerzett dolgokat a kerítésrésen keresztül húzta ki, és a személygépkocsijával a lakására szállította. A néhány hónappal később megtartott házkutatás során az ellopott dolgok egy részét megtalálták és lefoglalták.

Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést mind a két vádlott bűnösségére, és mind a két lopási cselekmény jogi minősítését törvényesnek találta. A dolog elleni erőszak mindkét esetben megvalósult; a kerítés megbontásával elkövetett cselekmény kapcsán ennek megvalósulása nyilvánvaló, de a termelőszövetkezettől eltulajdonított kábeleket illetően és ennek a minősítésnek az alkalmazása indokolt.