A Zalaegerszegi Járásbíróság P.20378/2007/22. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 346. §] Bíró: Soltész Beatrix

Zalaegerszegi Városi Bíróság

16.P.20.378/2007/22.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

Dr. Ujvári Tamás ügyvéd (1054 Budapest, V. Honvéd u. 22. I. em. 3.) által képviselt felperes neve felperes címe felperesnek - osztályvezető által képviselt alperes neve alperes címe alperes ellen kártérítés iránt indított perében

í t é l e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja, és kötelezi, hogy fizessen meg az alperesnek perköltség címén 15 napon belül (88.447,- Ft szakértői díj) 98.500,- (Kilencvennyolcezer-ötszáz) Ft-ot.

A feljegyzett kereseti illeték, szakértői díj az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt a Zala Megyei Bírósághoz intézett, de a Zalaegerszegi Városi Bíróságnál írásban 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását, illetve ha a fellebbezés a Pp. 256/A. §. (1) bek. b-c-d./ pontjában foglaltak szerinti, a tárgyalás tartását.

I n d o k o l á s :

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás, a felek nyilatkozatai, a beszerzett vadgazdálkodási szakmérnök, igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

2007. március 1. napján 18 óra 30 perc - 19 óra között a felperes Peugeot 206-os gyártmányú forgalmi rendszámú személygépkocsijával közlekedett S irányából B felé a közlekedési út, B községet észak felé elhagyva található csemetekert kerítésénél a közúttal párhuzamos oldalának északi sarokpontjától számított 170-180 m-re.

A közút környezete: Ebben az időszakban (március eleje) a repce kultúrnövény magassága 25-30 cm átlagos maximális magasságot nem haladhatta meg, kukorica vetési ideje április vége, május eleje. Amennyiben esetlegesen előveteményként pillangósok alkották a kultúrát, azok magassága sem lehetett az ütközésre befolyásoló tényező.

A cserjés, fás terület lombtól mentes, zsendülés előtti állapotban volt.

A közutat szegélyező árok mélysége változó, útszint és 1 m közötti. A menetirány szerinti jobb oldalon végig, pár száz hektáron kukorica szántóföldi kultúra található, a közút és a kukoricaföld szintkülönbsége 2-3 m közötti.

A felperes ezen területen a megengedett sebességhatáron belül közlekedett a látási viszonyoknak megfelelően, amikor egy gímszarvas ugrott az autó elé, melynek következtében az állattal frontálisan ütközött. A vad a helyszínen elhullott. Személyi sérülés nem történt.

Az adott útszakaszon vadveszélyt jelző tábla kihelyezve nincs.

A felperes személygépkocsijában 1.086.000,- Ft összegű kár keletkezett.

Felperes naponta közlekedik személygépkocsival ezen az úton, soha nem találkozott vaddal, ezért a közúton való annak megjelenése teljesen váratlan és szokatlan volt.

A perbeli útszakasz mindkét oldalán a vadászatra jogosult az alperes.

Felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a szakértői véleménnyel egyezően a személygépkocsijában bekövetkezett kár, és annak a károsodástól a kifizetésig a törvényes kamatainak a megfizetésére, valamint marasztalja az alperest valamennyi felperesi perköltségben, arra hivatkozással, hogy az alperes nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének akkor, amikor nem helyezte el a vadveszélyt jelző táblát olyan útszakaszon, ahol vadak járnak, ahol a felperes ténylegesen is vaddal ütközött. (Ptk. 346. §. (1) bek.)

Álláspontja szerint, amennyiben ezen jogszabályhely alapján a keresete nem állná meg a helyét, akkor jogalap tekintetében a Ptk. 346. §. (2) bek. alapján álláspontja szerint megállapítható - a perben kirendelt szakértői véleménnyel alátámasztva -, hogy az alperes körében bekövetkezett rendellenességnek minősül a vad olyan módon való felbukkanása, ahol az nem jellemző.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes maga nyilatkozott, hogy a rendszeresen járt útszakaszon soha vadat nem látott, ezért az alperes álláspontja szerint is megalapozatlan az a felperesi jogalap vonatkozásában a felelősségüket megállapító feltételezés, hogy vadveszélyt jelző táblát kellett volna kihelyezni.

További álláspontja szerint a vadnak a közúton való megjelenése nem tekinthető az alperes körében bekövetkezett rendellenességnek, figyelemmel arra, hogy a perbeli útszakasz vadászterületet szel ketté, így a Ptk. 346. §. (2) bek. alapján a kártérítési felelősségük nem áll fenn.

A kereset az alábbiak szerint megalapozatlan: