A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20780/2008/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 346. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §] Bírók: Kollár Márta, Rőth Pálné, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.780/2008/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ujvári Tamás Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Ujvári Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. egyéb érdekelt által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Zalaegerszegi Városi Bíróságnál 16.P.20.378/2007. szám alatt megindított és másodfokon a Zala Megyei Bíróság 2.Pf.21.766/2007/4. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felmerült felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes 2007. március 1. napján 18 óra 30 perc és 19 óra között a tulajdonában állószemélygépkocsival közlekedett S. irányából B. felé a X. számú közúton. S. települést jelző táblától 500 méterre B. irányába a menetirány szerinti baloldalról, az alperes vadászterületéről kiváltó szarvasbikával ütközött, melynek következtében a személygépkocsiban kár keletkezett.

A felperes keresetében kérte az alperest 1 080 000 forint és kamatai megfizetésére kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az alperes felróható módon nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, amikor vadveszélyes útszakaszon nem helyezett el "vadveszély" veszélyt jelző táblát és semmilyen más módon nem gondoskodott arról, hogy a vad ne juthasson a közútra.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályától beszerzett vizsgálati anyag alapján megállapította, hogy a felperes közlekedési szabályt nem sértett. Hivatkozott a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. § (2) - (3) bekezdéseire, a 78. § (4) bekezdésére és a kirendelt V. I. igazságügyi vadgazdálkodási szakértő szakvéleményére, amelyet elfogadva megállapította, hogy a baleset helyszíne nem tekinthető olyan fokozottan veszélyes helynek, amely a vadveszélyt jelző tábla kihelyezését indokolta volna. Ezért nem tanúsított felróható magatartást az alperes azzal, hogy a vadveszélyt jelző tábla kihelyezését nem kezdeményezte, így a kártérítési felelőssége nem áll fenn. Kifejtette, hogy az alperes felróható magatartása hiányában, valamint az alperes fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség hiányában a Ptk. 346. § (3) bekezdése értelmében kárát mindkét fél maga viseli.

Az elsőfokú ítélet ellen, annak megváltoztatása és keresete szerinti döntés meghozatala iránt, a felperes fellebbezett.