A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21062/2013/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 1. §] Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Vuleta Csaba

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.062/2013/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Forgács Gábor (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bodolai László (címe) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. március 27. napján kelt 26.P.23.147/2012/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és az I. rendű alperes részéről Pf. 3. és 4. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési, az I. rendű alperest, hogy 24.000 (Huszonnégyezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes emberi méltóságát azzal, hogy a ... oldalon a "... borotvált mellű buzi, vagy még rosszabb" című cikk címét és a "Mindennek alapján nem tudunk másra gondolni, mint hogy ... egy borotvált mellű buzi, vagy valami annál is rosszabb." mondatát elérhetővé tette.

Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül a ... oldalról a fenti cikk címét és a "Mindennek alapján nem tudunk másra gondolni, mint hogy ... egy borotvált mellű buzi, vagy valami annál is rosszabb." mondatát távolítsa el.

Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül a ... oldalon tegyen közzé a jogsértés megtörténtéért kifejezett sajnálkozását tartalmazó közleményt, és ezzel adjon elégtételt a felperesnek az elkövetett jogsértésért.

Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000 forint nem vagyoni kártérítést és ennek 2009. április 11. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Az I. rendű alperessel szemben ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A keresetet a II. rendű alperessel szemben elutasította.

Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 forint perköltséget.

Kötelezte a felperest, hogy 40.500 forint illetéket, valamint az I. rendű alperest, hogy 13.500 forint illetéket a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg.

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 5.000 forint perköltséget.

Ítéletének indokolásában a Ptk. 75. § (1) bekezdésében, 76. §-ában, 78. § (1)-(2) bekezdésében, valamint az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében és az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB számú határozatában foglaltakra hivatkozott.

A ... napján a ... szám alatt, a felperes pólóboltja előtt tartott tüntetésen elhangzottak vonatkozásában azt állapította meg, hogy az I. rendű alperes által tett közlések sem egyedileg, sem összességében nem hordoznak a felperest érintő jogsértő tartalmat. A felperes által csatolt felvételből megállapíthatóan az utcai villámcsődület célja spontán reagálás volt a felperes által szervezett eseménnyel kapcsolatosan. Az I. rendű alperes a felperes jóhírnevét sértő kijelentéseket nem tett, nem hangzott el, hogy a felperes nem szolgál ki magyarokat. Az I. rendű alperes által elmondottak ilyen hamis látszatot sem keltettek. Az sem hangzott el, hogy arra szólított volna fel bárkit, hogy tegyen feljelentést az egyenlő bánásmód hatóságnál. Megjegyezte, hogy a felperes maga sem vitatta azt, hogy nem történt ilyen felhívás az I. rendű alperes részéről.

A ...-n ... napján "... nem szolgálják ki a MAGYART" címmel megjelent cikket érintően arra az álláspontra helyezkedett, hogy az írás nem tartalmaz olyan felhívást az olvasók felé, hogy tegyenek feljelentést a felperes ellen az egyenlő bánásmód hatóságnál. A cikk utolsó mondata, miszerint abban az esetben, ha a bolt ismét megtagadja a kiszolgálást, csoportos feljelentést tesznek az egyenlő bánásmód hatóságnál, még burkoltan sem hordoz olyan értelmet, mintha az olvasók felszólítása történt volna meg. Egyébként pedig egy ilyen felhívás elhangzása nem tényállításként, hanem véleménynyilvánításként lenne értékelhető. A cikk utolsó mondata vélemény kifejtése, amely nem tartalmaz durván bántó, megalázó kifejezéseket.

A ... napján megjelent "... borotvált mellű buzi, vagy még rosszabb" című cikk vonatkozásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy azt az I. rendű alperes írta. A jogsértő tartalmú cikkért azonban az I. rendű alperest felelősség terheli, tekintettel arra, hogy az oldalt ő szerkeszti. A sérelmezett írás véleménynek adott hangot, a felperes által korábban tett feljelentések körülményeire tett kritikai észrevételeket. Azonban a cikk címe és az írás utolsó előtti mondata indokolatlanul bántó, lealázó jelzőkkel illeti a felperest, ezzel túllépte a szabad véleménynyilvánítás határait. Nem volt figyelembe vehető az, hogy a szerző célja szatirikus, ironikus hangvételű közlés megfogalmazása volt. Miután az elsőfokú bíróság megítélése szerint a cikknek kizárólag a címe és az utolsó előtti mondata valósított meg jogsértést, a cikk további szövegrészeiben jogsértő tartalom nem volt, a keresetnek az elsőfokú bíróság e vonatkozásban csak részben adott helyt.

Ezen cikknek a ... internetes oldalon a ... napján történő, az elsőfokú per tárgyalásáról szóló I. rendű alperesi beszámolóba történő belinkelése az elsőfokú bíróság megítélése szerint nem valósított meg újabb jogsértést, tekintettel arra, hogy a perbeli jogvita éppen ezen cikk körül forgott. A kereset tárgyát a jogsértő állítás képezte, az erről való tájékoztatás a PK 12. számú állásfoglalás III. pontjában foglaltak alapján nem tekinthető jogsértőnek.

A II. rendű alperes által a ... című televíziós műsorban ... napján előadottak, miszerint a felperes az üzletében származásuk miatt nem szolgálta ki a II. rendű alperest és munkatársait, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint sem egyedileg, sem szövegösszefüggésükben értelmezve nem voltak alkalmasak a felperes jóhírnevének megsértésére. A II. rendű alperes a riportban a felperes nevét nem említette, nyilatkozatából a felperes nem volt beazonosítható.

A fentiek szerint alaposnak talált kereseti kérelem vonatkozásában a jogsértés megállapítására és az objektív szankciók alkalmazására a Ptk. 84. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja alapján került sor.

A nem vagyoni kártérítés iránti kérelem vonatkozásában az elsőfokú bíróság a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontja és a Ptk. 339. § (1) bekezdése, valamint a 355. § (1) bekezdése alapján határozott, figyelemmel a Pp. 163. § (3) bekezdésében foglaltakra is. Köztudomású tényként fogadta el, hogy az emberi méltóságot sértő közlés nem vagyoni kártérítéssel kompenzálandó hátrányt okoz a sérelmet szenvedett fél számára. A felperes közismert személy, aki maga is éles hangnemben alkot véleményt másokról, különböző eseményekről, éppen ebből eredően az emberi méltóságát sértő cikk elérhetővé tétele olyan mértékű hátrány okozására alkalmas, ami a nem vagyoni kártérítést indokolja. A felperes által igényelt 300.000 forint mértékű nem vagyoni kártérítés iránti igényt azonban az elsőfokú bíróság eltúlzottnak tartotta. Figyelembe vette azt, hogy a kereset tárgyává tett magatartások közül csupán egyet talált alaposnak. Ezen magatartás jellegét, a cikk elérhetőségével megvalósult jogsérelmet és a felperes által elszenvedett hátrány mértékét összevetve a rendelkezésre álló bizonyítékokkal 150.000 forint nem vagyoni kártérítést tartott alkalmasnak a felperest ért hátrány orvoslására.