A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37329/2010/9. számú határozata polgármesteri tisztség megszüntetése tárgyában. Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Törvényszék P.20834/2009/13., Debreceni Ítélőtábla Pf.20781/2009/9., *Kúria Kfv.37329/2010/9.* (BH 2010.11.312)

***********

Kfv.IV.37.329/2010/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szabó Ottó ügyvéd /5350 Tiszafüred, Vörösmarty u. 16./ által képviselt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete felperesnek a dr. Séllei Imre ügyvéd /5000 Szolnok, Arany J. u. 16./ által képviselt alperes ellen polgármesteri tisztség megszüntetése iránt indított perében a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.781/2009/9. számon 2010. január 14-én hozott jogerős ítélete ellen a felperes által 19. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.781/2009/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 /ötvenezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes a község társadalmi megbízatású polgármestere, akit - miután 2002. és 2006. között is polgármester volt - a 2006. évi önkormányzati választásokon újraválasztottak.

A felperesi képviselő-testület keresetében a 19/2009. /VI. 29./ sz. határozata alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény /a továbbiakban: Ötv./ 33/C. § /1/ bekezdésére hivatkozással az alperes polgármesteri tisztségének megszüntetését kérte. A felperes szerint az alperes az alábbi törvénysértéseket, illetve mulasztásokat követte el:

1. Az alperes megszegte az Ötv. 13. §-ában előírtakat, mert 2006-ban, illetve 2008-ban nem hívott össze közmeghallgatást.

2. 2008. augusztus 13-án - napirendi pont megjelölésével - az önkormányzati képviselők egynegyede írásban kezdeményezte a képviselő-testület összehívását. Az Ötv. 12. § /1/ és /2/ bekezdésében foglaltakat megsértve az alperes az indítványnak a törvényben rögzített 15 napon belül nem tett eleget, ezzel a képviselő-testület tagjait a demokratikus jogaik gyakorlásától fosztotta meg.

3. Az alperes a 2006. február 10-i képviselő-testületi ülésen építési beruházás megvalósítása iránti állami támogatás pályázat benyújtását terjesztette elő a képviselő-testületnek, amely arról a 104/2006. /VI. 21./ számú határozatában döntött. Az alperes azonban - a képviselő-testületi határozattól eltérően - a kiválasztott céggel nem a rögzített ütemezéssel kötötte meg a szerződést, az általa vállalt kötelezettség nem igazodott az önkormányzat költségvetési tervezetéhez. A szerződést a képviselő-testületi jóváhagyás és a jegyző ellenjegyzése nélkül kötötte meg, emellett - ugyancsak felhatalmazás és jegyzői ellenjegyzés nélkül - kötött műszaki ellenőrzési feladatok ellátására szerződést.

4. Az önkormányzat 2008. január 8-tól adósságrendezési eljárás alatt állt. A képviselő-testület 1/2008. /II. 21./ számú határozata szerint az alperes köteles lett volna két fő dolgozónak a munkaviszonyát 2008. március 31-i hatállyal megszüntetni, mert a munkakörök fedezete csak ezen időpontig volt biztosítva. Az alperes azonban csak május 20-ával szüntette meg a két munkaviszonyt, jóllehet a határozatban foglaltak teljesítésére a jegyző és a pénzügyi gondnok is időben figyelmeztette. Az április és május hónapra a két munkakör kapcsán az önkormányzatot terhelő költségek - az alperes mulasztása folytán - többletköltségként, illetve kárként jelentkeztek. Ehhez kapcsolódóan, a két munkaviszony 2008. május 20-án rendes felmondással történt megszüntetését követően, az alperes nem intézkedett a felmondási idő felére járó munkabér és végkielégítés megfizetése iránt. Ezeket az összegeket a dolgozók bíróság által kibocsátott, és jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban érvényesítették, mellyel az önkormányzatot kár érte. Az alperes a jogerős fizetési meghagyás alapján nem utalványozta a juttatásokat, a jegyző figyelmeztetése ellenére nem írta alá határidőben azokat az okiratokat, amelyek a végkielégítés egy részének állami támogatásból való finanszírozás iránti pályázat benyújtását szolgálták volna. A 15/2008. /III. 27./ számú ÖTM rendelet értelmében a pályázatot október 1-ig kellett volna benyújtani, mely alapján az önkormányzat teljes bizonyossággal hozzájutott volna a támogatáshoz.

5. Az adósságrendezési eljárásban az irányadó 1996. évi XXV. törvény /a továbbiakban: Artv./ 13. § /2/ bekezdés a/ pontjában szabályozott kötelezettségeit az alperes megszegte, mert nem adta át a pénzügyi gondnoknak az általa - egyébként szintén képviselő-testületi felhatalmazás és jegyzői ellenjegyzés nélkül - a Zrt-vel 2006. február 28-án kötött bérleti és vállalkozási szerződést. A "Középületek világítórendszerének felszerelése II. ütem" tárgyú szerződés ténylegesen a polgármesteri hivatal világítás-korszerűsítési és villanyszerelési munkálatainak elvégzésére vonatkozott, előnytelen kikötéseket tartalmazott, és 100 %-os meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettség vállalása történt meg benne. Ehhez a beruházáshoz kapcsolódóan az alperes 2006. március 24-én teljesítés hiányában igazolta a munkák elvégzését, melyet az Adósságrendezési Bizottság 2009. május 15-én megtartott helyszíni szemle során jegyzőkönyvben is rögzített. A valótlan teljesítés- igazolással az alperes több mint 1 millió Ft kárt okozott.

6. Az Artv. 19. § /1/ bekezdése alapján az alperes köteles lett volna a hitelezői egyezségkötést célzó alapdokumentumok 2008. július 26-i elfogadását követően 8 napon belül összehívni a képviselő-testületi ülést. E kötelezettségének az alperes annak tudatában sem tett eleget, hogy a bíróság ilyen mulasztás esetén 100 ezer Ft-ig terjedő pénzbírságot is kiszabhat. Ezzel az alperes hátráltatta az önkormányzatnak a nehéz gazdasági helyzetből történő kilábalását.

7. Az alperes 2009. március 11-i ülésén nyilatkozatot tett, amelyben a felmondással érintett dolgozókat megillető juttatások utalványozását attól tette függővé, hogy a felperes eláll az alperes ellen kártérítés iránt megindított, külön perben előterjesztett keresetétől. Az alperes 2009. március 11-én bejelentette, hogy április 1-től - háziorvosi tevékenysége miatti akadályoztatása folytán - a továbbiakban nem látja el polgármesteri teendőit. Az alperes az abádszalóki háziorvosi körzet ellátását annak tudatában vállalta, hogy amellett eleget kell tennie a polgármesteri tisztségből eredő feladatai ellátásának is; távolmaradásával súlyos működési zavarokat okozott a polgármesteri hivatal és a képviselő-testület munkájában.

A keresetet elbíráló Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Szolnokon 2009. október 19-én kelt elsőfokú ítéletével az alperes polgármesteri tisztségét megszüntette.

Az alperes terhére rótt törvénysértéseket és mulasztásokat az elsőfokú ítélet részben megalapozottnak találta.

Megállapította, hogy a 2006. és 2008. évre kötelező közmeghallgatás megtartásának elmulasztásával a képviselők egynegyede által kezdeményezett képviselő-testületi ülés törvényes határidőn belüli össze nem hívásával, a 104/2006. /VI. 21./ számú képviselő-testületi határozatban foglaltaktól eltérő tartalmú szerződés megkötésével, a műszaki ellenőrzése vonatkozó szerződésnek a testületi felhatalmazás nélküli megkötésével, a két munkakör megszüntetésével kapcsolatos késlekedő magatartásával, létszámcsökkentés fedezetéül szolgáló központi támogatás iránti pályázat be nem nyújtásával, továbbá a világítás-korszerűsítésre vonatkozó testületi felhatalmazás és jegyzői ellenjegyzés nélküli szerződés megkötésével, illetve e szerződésnek a pénzügyi gondnok részére az Artv. szabályaitól eltérő módon való át nem adásával sorozatos törvénysértő tevékenységet valósított meg, ezért az Ötv. 33/C. §-a alapján a tisztsége bíróság általi megszüntetése indokolt volt.