BH 1961.7.2937 Házastárs igénypere a másik házastárs ellen elrendelt bűnügyi zárlat foganatosítása során lefoglalt ingóságok feloldása iránt.

A bírósági végrehajtó a megvesztegetés bűntette miatt eljárás alá vont adós ellen 60 000 Ft megtérítendő vagyoni előny biztosítására bűnügyi zárlatot foganatosított és ennek során lefoglalta a jegyzőkönyvben 1-509. tétel alatt összeírt különféle ingóságokat.

Az adós felesége keresetében a foglalási jegyzőkönyvben 1., 2., 4-6., 10-12., 14., 16., 17-509. tételszámok alatt lefoglalt ingók (bútorfélék, könyvszekrény, könyvállvány, valamint könyvek) 1/2 részét, - továbbá a 3. tétel alatti rádiót egészben - a foglalás alól mentesíteni kérte azon az alapon, hogy a 3. tétel alatti rádiót lottó tárgysorsoláson nyerte, ez tehát különvagyona, míg az 1., 2., 4-5., 10-12., 14. és 16. tétel alatti ingókat, valamint a 17-509. alatt összeírt könyvek egy részét a házasság tartama alatt közösen vásárolták, a könyvek másik részét pedig férjével - ennek apjától - ajándékba közösen kapták.

A járásbíróság részítéletével a 3. tétel alatt felvett rádiót a foglalás alól feloldotta. Döntését azzal indokolta, hogy azt a felperes lottó tárgysorsjátékon nyerte és így az a különvagyona. A részítélet fellebbezés hiányában 1960. január 2-án jogerőre emelkedett.

Az eljárás további során a bizonyítás eredményeként a felperes a keresetét ismételten és akként módosította, hogy teljes egészében kérte a zár alól feloldani a közszerzeményi ingóságok őt megillető fele része fejében a foglalási jegyzőkönyv 1., 2., 4-5., 6., 10., 12., 14. és 16. tétele alatt felvett ingókat, míg a többi lefoglalt ingókat teljes egészében zár alatt hagyni kérte, mint a férjet a vagyonközösségből megillető fele részt, illetőleg mint a férje különvagyonát.

A járásbíróság a módosított keresetnek helyt adott, megállapította, hogy a lefoglalt és igényelt ingóságok a házastársi vagyonközösséghez tartoznak.

A másodfokú bíróság lényegében helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét azzal az indokolással, hogy a vagyonközösség mellett vélelem szól, így az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a lefoglalt ingóságok az adós különvagyonához tartoznak.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke a járásbíróság részítélete és a megyei bíróság ítélete ellen a törvényesség érdekében óvást emelt. Az óvás alapos.

A Csjt. 28. §-a sorolja fel azokat a vagyontárgyakat, amelyek egyik vagy másik házastárs különvagyonának tekintendők. Minthogy ezek közé a házasság tartama alatt vásárolt lottószelvénnyel nyert rádió nem sorolható, az nem is tekinthető különvagyonnak és ezért a részítélet törvényt sért.

Továbbmenően téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a házastársak egyike ellen vezetett végrehajtás során lefoglalt ingóságok fele részének a foglalás alól feloldása iránt a másik házastárs által indított igényperben is vélelmezni kell az ingóságoknak a házastársi vagyonközösséghez való tartozását, továbbá, hogy az ilyen igényperben a lefoglalt ingóságok közös vagyon jellegét állító igénylő házastárssal szemben az alperes végrehajtást kérőt terheli a bizonyítás a lefoglalt ingóságoknak az adós házastárs különvagyonához való tartozása tekintetében.