BH 2023.6.165 I. A Pp. hatálya alá tartozó ügyekben nem visszautasítási ok, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a törvényben előírt valamennyi adatot tartalmazó perorvoslati kérelmét elektronikus úton nyújtotta be, de nem a konkrét perorvoslati kérelemhez tartozó űrlapot, hanem az Országos Bírósági Hivatal elnöke által rendszeresített egyéb beadvány előterjesztésére szolgáló űrlapot használta [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 618. § (1) bek. b) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék M.70083/2020/36., Debreceni Ítélőtábla Mf.50061/2021/8., Kúria Mfv.10002/2023/3. (*BH 2023.6.165*)

***********

II. A vezetői megbízás bizalmi jellegű kapcsolat, a közalkalmazott jogviszonya annak visszavonása esetén is fennmarad, ezért ahhoz a törvény nem követel meg olyan nyomós okot, illetve kötelezettségszegést, mint amit a munkáltatónak a jogviszony megszüntetésekor kell bizonyítania [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23. § (5) bek.].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

[1] A felperes 2011. augusztus 1-jétől állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél tanár munkakörben. Kinevezésétől egy Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskolában tagintézmény-vezetői feladatokat látott el, legutóbb a 2016. augusztus 24-től 2021. augusztus 15-ig tartó határozott időre szóló vezetői megbízás alapján, ami mellett néptánc órákat tartott.

[2] 2019 tavaszán az intézmény néptáncoktatója bejelentette, hogy meg kívánja szüntetni közalkalmazotti jogviszonyát, mert nem tud azonosulni a felperes személyével, amíg ő az iskolában dolgozik, addig nem kíván az iskolában maradni, s e szándékáról az általa oktatott gyermekek szüleit a szülői értekezlet keretén belül tájékoztatta. Ennek közvetlen kiváltó oka az volt, hogy 2019. március 13-án tanítási időben, az iskola épületében a felperes által vezetett intézménybe járó egyik gyermek szülője szerelemféltésből a felperest egy alkalommal arcul ütötte.

[3] A bejelentést követően a szülők egy csoportja panaszlevélben jelezte az iskola igazgatójának, hogy a felperes vezetőhöz és pedagógushoz méltatlan viselkedése ellenkezik a Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexével, mivel nyilvánosan, az iskola épületén belül udvarol más feleségének úgy, hogy ebből rendőrségi ügy lett; alkoholt fogyaszt egy-egy fonóban, "vagy netalán a próbákra is így megy"; hanyagsága miatt a versenyre nem utalta át a nevezési díjat. A panaszlevél szerint a tagintézmény-vezető "ezzel a legutóbbi botrányos viselkedésével végleg elvesztette a szülők bizalmát."

[4] Az alperes az iskola igazgatóját a panasz kivizsgálására utasította, aki a vizsgálatot követően kezdeményezte a felperes vezetői megbízása visszavonását. Ezt követően a panaszlevél kivizsgálása érdekében teljes körű vizsgálatot rendelt el az alperes, majd 2019. július 15-én kelt határozatával a felperes tagintézmény-vezetői megbízását 2019. július 31. napjával visszavonta és a felperes kérésére az intézkedést írásban megindokolta.

[5] Ebben a felperes terhére rótta, hogy a panaszos levél megismerését követően megkeresett három - a panaszos levelet aláíró - diákot és felhívta őket, hogy a jövőben ügyeljenek arra, mihez adják az aláírásukat. Hivatkozása szerint a felperes ezzel megsértette a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. § (1) bekezdés h), p) és q) pontjait; hivatáshoz méltatlan magatartást tanúsított és jogosulatlanul osztotta meg a panaszeljárás során tudomására jutott információt a tanulókkal. Emellett a kollégák és szülök bejelentése szerint felmerült annak a gyanúja, hogy a felperes többször is alkoholt fogyasztott olyan esetben, amikor a nevelése, felügyelete alatti kiskorú tanítványai is vele voltak; ezzel megsértette az Nkt. 62. § (1) bekezdés g) pontját. Terhére rótta továbbá, hogy magánéleti eseményei egy része az intézmény falain belül zajlik és hatással van az erkölcsi megítélésére a kollégák, szülők és diákok részéről is; magánéleti tevékenységét előtérbe helyezte és emiatt intézményvezetői feladatait nem látta el maradéktalanul. A 2019/2020. tanév előzetes tantárgyfelosztása szerint a tagintézménybe a néptáncszakra beiratkozó gyerekek száma - a tagintézmény-vezető iránti szülői bizalomvesztés miatt - nagy számban csökkent, és ennek következményeként 2 pedagógus álláshelyet megszüntettek. Mindezekkel a felperes veszélyezteti a Művészeti Iskola néptánc tanszakának működését.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[6] A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes jogellenesen vonta vissza a vezetői megbízását, egyidejűleg rendelje el eredeti vezetői beosztásban történő tovább foglalkoztatását, valamint kötelezze az alperest elmaradt vezetői pótlék címén 1.909.215 forint és késedelmi kamata megfizetésére. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes megsértette az emberi méltósághoz, a magánélethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait, s indítványozta az alperes kötelezését megfelelő elégtétel adására és ennek saját költségén megfelelő nyilvánosság biztosítására, valamint 1.000.000 forint sérelemdíj és késedelmi kamata megfizetésére.

[7] Állította, hogy a vezetői megbízása visszavonása jogellenes volt, mivel annak indokolása nem világos, valós és okszerű és az a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 7. § (1) bekezdésében rögzített joggal való visszaélés tilalmába ütközött, mivel az előírt határidőket nem tartotta meg. A meghallgatásoknál nem lehetett jelen, arra nem tehetett észrevételt, vezetői megbízása visszavonását követően pedig az alperes nem a kinevezése szerinti munkakörében foglalkoztatta tovább. Az alperes azzal, hogy a tanulók megkeresését a terhére rótta, szintén visszaélt jogaival, mivel a munkáltató tevékenysége nem irányulhat a munkavállaló véleménynyilvánításának elfojtására. Tanítói, nevelői feladataihoz tartozik, hogy a tanulókat az életre felkészítse, amelynek részét képezi az is, hogy bármely nyilatkozat, dokumentum aláírása előtt megfelelően tájékozódjanak.

[8] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasításét kérte, figyelemmel arra, hogy a vezetői megbízás visszavonását rögzítő okirat valamennyi indoka világos, valós és okszerű volt.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata

[9] A törvényszék ítéletével a vezetői megbízás visszavonásának jogellenességére tekintettel kötelezte az alperest, hogy a felperest tagintézmény-vezető beosztásban foglalkoztassa tovább, és fizessen meg a részére elmaradt vezetői pótlék jogcímén 1.909.215 forintot, valamint ennek késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a szülői panaszlevélben írtak alapvetően hallomáson alapultak, csak gyanúra adhattak alapot. Bár a felperes a panaszlevél megismerését követően megkeresett három azt aláíró diákot, akik azonban ezt nem megfélemlítésként, számonkérésként élték meg. A felperes ezzel nem követett el pedagógushoz méltatlan magatartást, így ez az indok okszerűtlen.

[10] Az alkoholfogyasztással kapcsolatos kötelezettségszegés megfogalmazása közhelyszerű, nem konkrét tényeket tartalmazott, kizárólag gyanút említett. Abból nem derült ki, hogy a munkáltató azt rótta-e a felperes terhére, hogy munkára képtelen állapotban végezte tevékenységét, vagy, hogy kiskorúak előtt fogyasztott alkoholt. Alkoholszondás vizsgálatra nem került sor, a felperes pedig tagadta, hogy az iskola területén munkaidőben alkoholt fogyasztott volna. A próbák és versenyek idején történt alkoholfogyasztás vonatkozásában ellentmondásos tanúvallomások álltak rendelkezésre, így e körülményt sem lehetett a felperes terhére értékelni.