A Fővárosi Törvényszék P.24000/2010/19. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 243. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 306. §, 349. §, 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (Tjr.) 7. §] Bíró: Lugosi Erika

Fővárosi Törvényszék

...P..../2010/19.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljáró

felperes neve (felperes címe ) felperesnek

a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (1054 Budapest, Akadémia utca 3.)- képviselő neve által képviselt

Magyar Állam alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperesnek 50.000 (ötvenezer) Ft perköltséget és az államnak külön felhívásra 106.430 (százhatezer - négyszázharminc) Ft le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Törvényszék kell előterjeszteni.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, azonban a felek a fellebbezésben kérhetik tárgyalás megtartását, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A felperes a Budakörnyéki Bírósághoz keresetet nyújtott be, melyben kérte az 1-es cég neve Kft.-t arra kötelezni, hogy az szám forgalmi rendszámú gépkocsiját egy ugyanolyan típusú, felszereltségű és színű gyári új gépkocsira cserélje ki a Ptk. 305. §, 306. § (1) bekezdés a) pontja és a 151/2003. (IX. 22.) Kormány rendelet 7. §-a alapján. Ezt a gépjárművet a felperes 2008. július 30-án vásárolta meg az 1-es cég neve Kft.-től.

A Budakörnyéki Bíróság ...P..../2008/24. számon 2009. június hó 11. napján hozott ítéletével kötelezte az 1-es cég neve Kft. alperest a gépjármű 30 napon belül ugyanolyan típusú, felszereltségű és színű gyári új személygépkocsira való kicserélésére.

Az 1-es cég neve Kft. alperes fellebbezése folytán a Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság ...Pf..../2009/9. számú 2010. január 21-én hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatva a keresetet elutasította és az alperes perköltség fizetési kötelezettségét mellőzte, valamint arra kötelezte a felperest, hogy az alperesnek 343.750 Ft elsőfokú perköltséget fizessen meg, ezen túlmenően pedig 124.500 Ft másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte a felperest. A Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság kiegészítette a megállapított tényállást azzal, hogy a személygépkocsi központi zárjának hibáját az alperesi márka szerviz a hibabejelentést követő mintegy 6 hónap múlva 2009. júliusában javította ki, a javítási érték bruttó 125.000 Ft volt. Mivel ez garanciális javításnak minősült, azt a felperesnek nem kellett kiegyenlítenie. Rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok, így az igazságügyi szakértő véleménye alapján helyesen állapította azt meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes hibásan teljesített, mert a perbeli gépkocsinak a teljesítéskor a felperes által nem ismert hibája volt, az alváz tartó nyúlványok korrózió védelme több helyen megsérült. Utalt a másodfokú bíróság Fejes Sándor igazságügyi gépjármű szakértő szakvéleményére, miszerint a gépkocsi nem volt alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra, az alvázvédelem sérülései a rendeltetésszerű használatot nem korlátozták.

A másodfokú bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a felperesnek a csere iránti igénye alapos. Hivatkozva a Ptk. 306. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra, kifejtette, hogy vizsgálni kell, hogy a választott szavatossági igény teljesítése a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva nem eredményez-e aránytalan többletköltséget. Ebben a körben a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékére, a szerződésszegés súlyára és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenségre kell figyelemmel lenni. A másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bizonyítási eljárás adatai alapján a felperes által 3.500.000 Ft-ért megvásárolt gépkocsi alvázvédelmének javítása 18.900 Ft-os költséget igényelt és e javítást követően a gépkocsi értékcsökkenése 9.000 Ft-ot tesz ki. Tényként állapította meg, hogy a gépkocsi a felperes üzemeltetése alatt balesetet szenvedett, az a sérülések és javítások miatt 277.000 Ft értékben csökkent. Mindezen körülményeket és peradatokat mérlegelve a másodfokú bíróság megítélése szerint a csere teljesítése az alperesnek a kijavítás teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne és ezért a felperesnek a gépjármű kicserélése iránti igénye nem volt alapos. Az zár hibájára alapított másodlagos kereseti kérelem körében, amit az elsőfokú bíróság elutasított, fellebbezés nem volt. A Ptk. 306. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával a Megyei Bíróság arra meggyőződésre jutott, hogy a javítási költség - a gépkocsi hibátlan állapotban megállapított értékére, a szerződésszegés súlyára, vagyis arra, hogy a hiba nem volt jelentékeny és a kijavítással a felperesnek okozott kellemetlenségre is tekintettel - nem indokolja a gépkocsi cseréjét, ezért a Pp. 243. § (2) bekezdése alapján a perköltség viselésére is kiterjedően megváltoztatta az elsőfokú ítéletet.

A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt a jogerős ítélet ellen. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság a Pfv..../2010/7. számú 2010. április 15-én hozott határozatával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indokolásában kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárásban a keresetet nem lehet megváltoztatni, így az először csupán a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett felperesi igényeket a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárás eredményeként az volt megállapítható, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. Rámutatott, hogy mivel a másodfokú bíróság a felperes elállásra alapított igényét érdemben nem bírálta el, mert úgy vélte, hogy ezt az egyébként egy látszólagos tárgyi kereset halmazat egyik elemeként érvényesített kereseti követelést alaptalannak minősítő elsőfokú ítéleti rendelkezés a felperes fellebbezésének hiányában első fokon jogerőre emelkedett, a felperes pedig a jogerős ítélet e megállapításának jogszabálysértő voltára nem hivatkozott, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet ebben a részben nem vizsgálhatta felül. Az elállásra alapított igény érdemi elbírálására így a felülvizsgálati eljárásban sem kerülhetett sor. A bizonyítékok felülmérlegelésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy annak nincs helye, nem állapítható meg ugyanis, hogy a bíróság a gépjármű rendeltetésszerű használatra való alkalmassága körében a tényállást a Pp. 206. § (1) bekezdését megsértve állapította volna meg. Kiemelte, hogy a másodfokú bíróság döntése a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény megállapításaival maradéktalanul összhangban áll, a szakvéleményt pedig az egyéb peradatok sem teszik aggályossá. Mindezek alapján a jármű kicserélésének elrendelését a 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet 7. §-ának megsértése nélkül mellőzte a jogerős határozatot hozó bíróság. A Legfelsőbb Bíróság a határozata indokolásában kifejtette továbbá, hogy a Ptk.-nak a hibás teljesítésre vonatkozó 2003. július 1-jétől hatályos szabályai megfelelnek az 1999/44/EK irányelv előírásainak. Hangsúlyozta, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak. Az egyes szavatossági igények teljesítése esetén a Ptk. 306. § (1) bekezdés a) pontbeli aránytalanság vizsgálandó.