A Debreceni Ítélőtábla Bf.646/2018/36. számú határozata emberölés bűntette (KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, (1) bek., (4) bek., 118. §, (2) bek., 173. §, (2) bek., (3) bek., 217. §, (3) bek. b) pont, 310. §, (1) bek., 2012. évi C. törvény (Btk.) 36. §, 37. §, (3) bek., 38. §, (4) bek., 41. §, (2) bek., 42. §, 43. §, (1) bek., 45. §, 79. §, 92. §, (1) bek., (2) bek., 160. §, (1) bek., (2) bek. b) pont, (2) bek. d) pont, (2) bek. k) pont, 231. §, (2) bek., 310. §, (1) bek. a) pont, 346. §, (1) bek. a) pont, 366. §, (1) bek. b) pont, 2017. évi XC. törvény (Be.) 422. §, (1) bek. b) pont, 561. §, (1) bek., (2) bek. b) pont, 574. §, (1) bek., 590. §, (1) bek., (2) bek., 592. §, (2) bek. a) pont, 593. §, (1) bek. a) pont, 599. §, (1) bek., (2) bek., 604. §, (1) bek. a) pont, (1) bek. b) pont, 605. §, (1) bek., 606. §, (1) bek., 613. §, (1) bek., 868. §, (1) bek., 870. §, (1) bek., 876. §] Bírók: Bakó József, Elek Margit, Répássy Árpádné dr. Németh Laura
Debreceni Ítélőtábla
Bf.IV.646/2018/36.
A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2018. december 11. és a 2019. január 31. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
ítéletet:
A különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék 2018. évi június hó 28. napján kihirdetett 8.B.772/2017/97. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint:
Az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésből a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 (harminc) évben állapítja meg.
A Nyíregyházi Törvényszék 2.Bpk.785/2014/6. számú ítéletével megállapított börtönbüntetés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzi.
Az elsőfokú bíróság 2018. június 14. napján is tartott tárgyalást.
Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a 2018. október 11. napjáig letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába.
A fellebbezési eljárásban 77 733 (hetvenhétezer-hétszázharminchárom) forint, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel.
A vádlott lakcíme helyesen ....
Indokolás
Az ügyben első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a rendelkező részben megjelölt ítéletével I.rendű vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) 160. § (1), (2) bekezdés d/ és k/ pont], kifosztás bűntettében [Btk. 366. § (1) bekezdés b/ pont], magánlaksértés vétségében [Btk. 221. § (1) bekezdés] és hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [Btk. 310. § (1) bekezdés a/ pont] ezért - mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, és akként rendelkezett, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetésből nem bocsátható feltételes szabadságra.
Döntött a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időnek a szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításáról, a ... Törvényszék ... számú ítéletével megállapított 2 év börtönbüntetés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadság megszüntetéséről, az eljárás során lefoglalt nagyszámú bűnjel további jogi sorsáról, végül a bűnösnek talált vádlottat kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
Az ítélet ellen a vádlott és védője egyaránt a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést.
Az ügyész a nyilatkozattételre fenntartott 3 napi határidőn belül tudomásul vette a határozatot.
A ... Fellebbviteli Főügyészség ... számú átiratában észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok sérelme nélkül lefolytatott bizonyítási eljárás után a történeti tényállást a bizonyítékok okszerű értékelésével túlnyomórészt hiányosságok nélkül állapította meg. Szükségesnek tartotta azonban a tényállás kiegészítését azzal, hogy a vádlott elvitte még a sértett kézitáskáját (2000,- forint értékben), a benne lévő pénztárcát (500,- forint értékben), valamint személyi igazolványát, lakcímkártyáját, TB igazolványát, bankkártyáját (... Bank) és egy noteszt.
Ezzel együtt az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a felhasználható bizonyítékokat részletesen értékelte és vizsgálta az ölési cselekmény okára előadott valótlanszerű vádlotti védekezéseket is. A vádlott vallomásával szemben az elsőfokú határozatban számba vett további bizonyítékok kétségkívül terhelőek mind az 1. mind a 2. számú tényállási pontban írt cselekményre vonatkozóan. Az ekként másodfokon is irányadó tényállás alapján a vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, megjegyezte azonban, hogy álláspontja szerint az elkövetett bűncselekmény jogi minősítése csak részben felel meg az anyagi jognak. Az emberölés tekintetében az ítéletben írt okok miatt a különös kegyetlenséggel és a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére történt elkövetés megállapítása törvényes, tévedett azonban az elsőfokú bíróság akkor, amikor nem látta bizonyíthatóan megállapíthatónak az emberölés minősített esetei között a nyereségvágyból való elkövetést. Álláspontja szerint a vádlotti szándékra az alanyi és a tárgyi tényezők együttes vizsgálatából erre egyértelmű következtetés vonható, a cselekmény ilyen minősítése mellett viszont a kifosztás bűntettének megállapítására nincs lehetőség.
Ezen túl tévedett a törvényszék abban is, hogy nem állapította meg a tényállásban a sértettől teljes körben eltulajdonított tárgyakat, csak azok egy részét. A bíróság e körben arra való hivatkozása, hogy a sértettől eltulajdonított további értékeket az ügyészség nem tette vád tárgyává ezért a bíróság azokat nem is vehette figyelembe, téves. Nem jelenti ugyanis a vádelv sérelmét, ha a bíróság a történeti tényállással összefüggésben olyan részleteket is megállapít, amelyet a vádirat nem tartalmazott, továbbá az sem jelenti a vádelv sérelmét, hogy a határozatában foglalt tényállás nem fedi a vádban foglalt tényeket, de a bűncselekmény lényeges elemét alkotó tények tekintetében annak megfelel. A vádhoz kötöttség elvéből fakad a tettazonosság szükségessége, vagyis az ítéletnek a vádirat által leírt cselekménnyel kapcsolatos tényeket kell tartalmaznia. A bíróság olyan tényeket is rögzíthet ítéletében, amit a vádirati tényállás nem tartalmaz. Álláspontja helyességére az elsőfokú eljárás idején hatályos büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény releváns rendelkezéseit értelmezve, eseti döntések megjelölésével kívánt rámutatni.
Nem tartotta pontosnak a magánlaksértés bűncselekménye jogi minősítését sem, kifejtve, hogy azt indokolt éjjel elkövetettnek minősíteni. A tényállás szerint ugyanis az elkövetési idő 22 óra és másnap reggel 9 óra közötti. A sértett számítógépét 21 óra 42 percig használták, ami arra utal, hogy a sértett ekkor még élt. A sértetten feltalálásakor hálóing volt, lefekvéskor a kihallgatott tanúk szerint hálóinget szokott viselni. Másnap reggel a vádlott 9 óra körül már testvére ..-i lakásán tartózkodott. Mindezek a körülmények azt támasztják alá, hogy a vádlott a magánlaksértést 2017. április 7. napján az éjjeli órákban követte el.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!