A Fővárosi Törvényszék P.20904/2020/19. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása (SZÓBELI végrendelet érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bek.] Bíró: Kovács András Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Pkf.632964/2017/3., *Fővárosi Törvényszék P.20904/2020/19.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20066/2021/7., Kúria Pfv.21198/2021/12. (BH 2022.10.260)

***********

Fővárosi Törvényszék

33.P.20.904/2020/19.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Tamási Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Tamási Zsolt; ügyvéd címe.) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek

az Érdi Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Érdi Zsolt; ügyvéd címe.) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

szóbeli végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.356.073,- (Egymllió-háromszázötvenhatezer-hetvenhárom) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a peres felek nyilatkozatai, tanú1, tanú2, tanú3, tanú4, tanú5, tanú6 tanúk vallomása, valamint az igazságügyi orvosszakértői vélemény és az egyéb írásbeliségek alapján az alábbi tényállítást állapította meg:

[2] A felperes és személy1 örökhagyó testvérek voltak. A testvérek között nem volt szoros kapcsolat.

[3] személy1 a halálát megelőzően ismeretséget kötött az alperessel.

[4] Az örökhagyó 2015. augusztus 18. napján rosszul lett, melyre figyelemmel 14 óra 14 perckor értesítették a mentőket, akik a kórházba vitték. A rosszulléte során az örökhagyónak a vele egy épületben lakó tanú4 tanú nyújtott segítséget. Az örökhagyót 2015. augusztus 18. napján a mentők 17 óra 5 perckor vitték be a kórházba, ahol 17 óra 25 perckor került betegfelvételre.

[5] A beteg felvételkor kiszáradást diagnosztizáltak nála, illetve csípőfájdalmat, valamint szívritmuszavart és húgyúti infekciót.

[6] Az örökhagyó állapota másnapra, azaz 2018. augusztus 19-ére romlott. A rosszulléte oly mértékben fokozódott, hogy az örökhagyóban halálfélelem alakult ki, és erre figyelemmel megkereste tanú6 tanút, aki tanú5 tanút értesítve bementek a kórházba 2015. augusztus 19-én a kora délutáni órákban, ahol személy1 örökhagyó kijelentette előttük mint tanúk előtt, hogy az alperest teszi meg végrendeleti örökösévé.

[7] Az örökhagyó még azon a napon, azaz 2015. augusztus 19. napján este 19 óra 45 perckor elhalálozott. Halálának okaként szívelégtelenséget jelöltek meg.

[8] Az örökhagyó egyetlen törvényes örököse a felperes. Az örökhagyó hagyatéka iránt a törvényes örökösön kívül két személy nyújtott be igényt. személy2 öröklési szerződés alapján tartott igényt a hagyatékra, azonban esetében írásszakértői vélemény zárta ki azt, hogy az öröklési szerződésen szereplő aláírás az örökhagyótól származott volna.

[9] A hagyatéki eljárás során szóbeli végrendelei örökösként lépett fel az alperes. A végrendeleti tanúk tanú5 és tanú6 közjegyző előtt 2016. április 27. napján kijelentették, hogy 2015. augusztus 18. napján a kórházban előttük, mint tanúk előtt jelentette ki az örökhagyó, hogy az ő örököse az alperes. tanú5 ehhez hozzátette, hogy az névi úti piacról ment a kórházba és 14 óra körül ért oda, míg tanú6 14 óra illetve 14 óra 30 perc közötti időben jelölte meg a kórházban töltött időt.

[10] közjegyző közjegyző 11079/Ü/1327/2015/47-II. számú ideiglenes hagyaték átadó végzésével a hagyatékot a felperesnek adta át. Az alperes fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Törvényszék 43.Pkf.632.964/2017/3. számú végzésében megváltoztatta a közjegyző végzését, és az örökhagyó teljes hagyatékát ideiglenes hatállyal az alperesnek adta át.

[11] A felperes ezt követően keresettel fordult a bírósághoz, és kérte elsődlegesen, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a szóbeli végrendelet érvénytelen, mivel az nem felel meg a Ptk. 7:20. § - 7:21. § - aiban foglalt feltételeknek, illetve, hogy a végrendelet érvénytelensége folytán az örökhagyó teljes hagyatékára vonatkozó törvényes öröklési rendet állapítsa meg, és az alapján a teljes hagyatékot, azaz a hagyatéki leltárban szereplő, és a jelen eljárás során még esetlegesen felmerülő további vagyontárgyakat a felperesnek, mint törvényes örökösnek adja át.