A Füzesabonyi Járásbíróság P.20196/2009/36. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 306. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 308. §, 326. §] Bíró: Petőné dr. Bodai Mária

A Füzesabonyi Városi Bíróság

2.P.20.196/2009/36. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Füzesabonyi Városi Bíróság dr. Novák Rudolf ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve(I.rendű felperes címe) I.r., II.rendű felperes neve(II.rendű felperes címe ) II.r. felpereseknek - dr. Kónya Tamás ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve(alperes címe ) alperes ellen hibás teljesítés megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A városi bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 800.000 (Nyolcszázezer) Ft-ot, valamint annak 2008. május 19. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

A fentieket meghaladóan a felperesek keresetét elutasítja.

A felek viselik saját költségeiket.

A le nem rótt illetéket és az állam által előlegezett szakértői költséget az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a Heves Megyei Bírósághoz.

A fellebbezést a Füzesabonyi Városi Bíróságnál kell 3 példányban benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a másodfokú eljárásban a tárgyalás tartását kérhetik, ha a fellebbezés csak a perköltségre, a kamat összegére és mértékére, a meg nem fizetett illetékre vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása is kérhető.

A felek fellebbezési jogukról lemondhatnak.

I n d o k o l á s :

Az alperes a település neve, címe sz. alatti ingatlant - mely kb. 50 éve épült - 2002-ben vásárolta. 2003-2004-ben kifestette, bevezettette a gázt, felújította a fürdőszobát, cserélte a konyhai vízvezetéket, konyhát alakított ki. 2005-ben kívülről a vakolatot leverette, átvakoltatta, színeztette, az előszobát festette, az ablakokat műanyagra cserélte, szalagparkettát helyezett a szobákba, és tetőt javíttatott. Az előszoba és az egyik utcai szoba falánál észlelt kisebb mérvű vizesedést. Az utcai szoba falát lemosta domesztosszal a szalagparketta lehelyezése előtt, a fal egy részét átfestette.

A felperesek 2008. május 19-én megvásárolták az alperestől a fenti ingatlant. A felek az írásbeli szerződésben a vételárat 8.000.000 Ft-ban jelölték meg, melynek megfizetését a felperesek 2008. június 8. napjáig vállalták. Az ingatlan valós vételára 8.500.000 Ft volt. 500.000 Ft vételár-részre 2008. május 19. napján "kölcsönszerződés" elnevezésű iratot készítettek, annak megfizetésére a felperesek 2009. november 30-ig vállaltak kötelezettséget.

A szerződés megkötése előtt - amikor az alperes még az ingatlanban lakott - a felperesek a házat megtekintették, megfelelő állapotúnak találták. Az alperes kisebb mérvű falvizesedésről őket tájékoztatta.

A felperesek költözéskor - 2008. június 1-jén - az ingatlant üresen is látták, állapotát ekkor is jónak ítélték. A tetőzet kissé hajlott volt, de ennek nem tulajdonítottak jelentőséget.

Ősszel, a fűtési szezon kezdetén észlelték, hogy a falak vizesednek, penészednek, repednek és mállik a vakolat. A vételárból 8.000.000 Ft-ot megfizettek, az 500.000 Ft vételárrészt határidőre nem egyenlítették ki.

A felperesek 2008. december 3. napján tájékoztatták az alperest, hogy a megvásárolt ingatlan nem felel meg a jogszabályban és a szerződésben rögzített feltételeknek, bejelentették szavatossági igényüket, 1.500.000 Ft árleszállítást kértek. Igényük okaként azt jelölték meg, hogy az épületen - az alperes tájékoztatásával és a vételkor beszerezett szakértői véleményben foglaltakkal ellentétben - nem csupán enyhe vizesedés tapasztalható, hanem alapvető - statikai problémát és egészségügyi problémát is magában hordozó - szigetelési hiányosságok vannak, amelyek kijavítási költsége 1.500.000 Ft-ra tehető.

A felperesek módosított keresetükben 2.100.000 Ft és annak 2008. május 19. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301. § /1/ bekezdés szerinti késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérték az alperes kötelezését, árleszállítás címén. Előadták, hogy az alperes ingatlanát megtekintésre megfelelőnek találták, ezért úgy döntöttek, hogy azt 8.500.000 Ft-ért megvásárolják. Az adásvételi szerződést 2008. május 19. napján kötötték, az épületbe 2008 júniusában költöztek be. A fűtési szezon kezdetén észlelték, hogy vizesednek, penészednek, repednek a falak. Az általuk beszerzett szakértői vélemény szerint az ingatlannak olyan hibái voltak már a szerződés megkötésekor, amelyről őket az eladó nem tájékoztatta és azok nem voltak észlelhetőek annak megtekintésekor.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperesek szavatossági igényüket hat hónapon túl érvényesítették, így az elévült. Ezen túlmenően tagadta, hogy hibásan teljesített, állította, hogy az előszoba és az utcai szoba egyik fala kivételével a falak szárazak voltak. 2004-ben festette utoljára a házat, azóta sem vizesedést, sem penészedést nem tapasztalt. A felperesek az ingatlant megtekintett állapotban vásárolták, költözéskor azt üresen is láthatták, kifogásuk nem volt. Álláspontja szerint a hivatkozott meghibásodások oka, hogy a felperesek az ingatlant nem rendeltetésszerűen használják, nem fűtik ki és nem szellőztetnek megfelelően.

Viszontkeresetet terjesztett elő, melyben 500.000 Ft és annak 2009. november 30. napjától a kifizetés napjáig a Ptk. 301. § /1/ bekezdés szerint késedelmi kamata megfizetésére kérte a felperesek egyetemleges kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a felperesek a kialkudott vételárból 500.000 Ft-ot nem fizettek meg.

A felperesek a visztonkeresetet elismerték, annak összegét kérték beszámítani az árleszállítás összegébe.

A bíróság a fenti tényállást a felek nyilatkozata, tanúvallomások, szakértői vélemény és a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján állapította meg.

A felperesek keresete részben alapos, az alperesek viszontkeresete alapos.

A Ptk. 305. § (1) bekezdése szerint: "Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak."

A (3) bekezdés szerint: "A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság)."

A Ptk. 305/A. § (1) bekezdése szerint: "Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette."

A Ptk. 308. § (1) bekezdése szerint: "A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó."