A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21399/2014/8. számú határozata közgyűlési határozat megsemmisítése tárgyában. [1998. évi XI. törvény (Üt.) 104. §, 112. §] Bírók: Merőtey Anikó, Molnár Ágnes, Németh László

Fővárosi Ítélőtábla

4.Pf.21.399/2014/8.

A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljáró I. rendű felperesnek és a dr. Lovas András ügyvéd által képviselt II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű, VII. rendű, VIII. rendű, IX. rendű,X. rendű, XI. rendű, XII. rendű, XIII. rendű, XIV. rendű, XV. rendű, XVI. rendű, XVII. rendű,XVIII. rendű, XIX rendű felpereseknek - Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jutasi György ügyvéd) által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a személyesen eljárt I. rendű és a dr. Török Ferenc ügyvéd által képviselt Magyar Ügyvédi Kamara II. rendű alperesi beavatkozó -, a Fővárosi Törvényszék 2014. június 26. napján kelt 28.P.21.423/2014/15. számú ítélete ellen, a felperesek részéről 20. és 25. sorszám, az alperes részéről 22. sorszám, az I. rendű alperesi beavatkozó részéről 18. és 24. sorszám, a II. rendű alperesi beavatkozó részéről 21. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezéseit helybenhagyja, míg az indokolását annyiban változtatja meg, hogy annak 16. oldaláról mellőzni rendeli az összegzést.

Megállapítja, hogy a II. rendű alperesi beavatkozó által le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperesek a keresetükben az alperes 2014. február 21. napján tartott közgyűlésének a tisztújító választás eredményét kihirdető VKGY/2014/1-129. számú közgyűlési határozatainak a megsemmisítését kérték az 1998. évi XI. törvény (Üt.) 104. § (4) bekezdése alapján jogszabályba, alapszabályba, illetőleg a választási szabályzatba ütközése miatt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint a jogszabályoknak, az alapszabálynak, a választási szabályzatnak megfelelően került megtartásra a közgyűlés és a tisztújító választás.

Az I. és a II. rendű alperesi beavatkozó a kereset elutasítását indítványozta, csatlakozva az alperes ellenkérelméhez.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperes 2014. február 21. napján megkezdett, megismételt választói közgyűlésének 2014. február 26. napján kihirdetett BÜK-VKGY/2014/1-129. számú határozatait megsemmisítette.

Az ítélet indokolása értelmében az alperes az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 65. § szerint minősülő köztestület, működését az Üt., valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai és a saját alapszabálya alapján végzi. A felperesek keresetét az Üt. 104.§ (4) bekezdése alapította meg, amelynél a bíróságot kasszációs jogkör illette meg. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy az Üt. 123. § (2) bekezdése a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó speciális szabály, amely általános szabályként nem alkalmazható,továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése elfogadta a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról szóló 3/2013. (VII. 8.) MÜK szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat), amely nem került az Üt. 112. § (7) bekezdése szerinti határidőben megtámadásra, ezért a szabályzat rendelkezéseinek jogszabályba ütközése nem volt vizsgálható. Az alperes elnöksége a szabályzat alapján 2013. augusztus 5. napján, valamint 2014. február 4. napján tartott ülésein választotta meg a 2014. évi választói közgyűlés választási szerveit. Az elnökség határozatát az Üt. 106. § (3) bekezdése szerinti határidőben és módon a felperesek nem támadták meg . Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az Üt. 106.§ (3) bekezdéséből nem következik, hogy a kamara tagja egy határozattal szemben akként élhessen jogorvoslattal, hogy nem a kifogásolt határozatot támadja meg, hanem egy azon alapuló másik határozatot, mivel ez a logika szabályainak áthágása mellett burkoltan a megtámadási határidő relativizálódásához, így semmisség alkalmazásához vezetne, ami a jogszabállyal ellentétes. Kifejtette, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló igazságügyért felelős miniszternek nincsen határozat megtámadási joga, a határozat nem is szerződéses nyilatkozat, így a Ptk. 200. § sem alkalmazható; az Üt. 125. § (2) bekezdése a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozóan állapít meg semmisségi szabályt annak érdekében, hogy az eljárás érdemben lefolytatható legyen. A felperesek nem támadták meg a választási szervek választásáról szóló elnökségi határozatokat, és az alapul szolgáló MÜK szabályzatot, ezért ezek semmisségére még burkoltan sem hivatkozhatnak a felperesek, emiatt e körben a keresetet alaptalannak ítélte. Az összeférhetetlenség körében a választási szabályzat 13.2 pontjának együttes feltételeit megítélése szerint nem sérti, amikor a választási bizottság tagja maga jár el, vagy a választási bizottság általánosságban a választás egészére vonatkozó döntést hoz. Nem merült fel olyan körülmény, amely miatt a választási bizottság testületként járt volna el ...., illetőleg ..... választásával, személyüket érintő választási kifogással kapcsolatos egyedi kérdésben, illetve ha fel is merült volna ilyen eset és nevezettek részt vettek volna a döntés meghozatalában, úgy ez kizárólag az adott bizottsági döntés és nem a teljes választás megsemmisítésére kiható körülményként minősül. Ezért az elsőfokú bíróság e tekintetben is alaptalannak tartotta a keresetet. A szavazatszámlálással kapcsolatban kiemelte, hogy az alperes sem vitatta, miszerint a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazatszámlálással érintett napok végén hazatértek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szavazatszámlálás egy folyamat, amely a szabályzat értelmében a szavazatok összeszámlálása folyamatának egészét felöleli, és e teljes szavazatszámlálási folyamat során sérültek a szabályzat 20.3. és 20.4. pontjai. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy nem várható el ésszerűen a szavazatszámláló bizottság 15 tagjától, hogy egy nap alatt feldolgozzon 800.000 adatot. Úgy foglalt állást, hogy miután a szabályzat megtámadása nem történt meg, azt nem tekinthette semmisnek, még ha ésszerűtlen is. Ezért nem vizsgálta a szabályzat 20.3. és 20.4. pontjainak ésszerűségét, csupán azt, hogy az alperes megtartotta-e ezeket a szabályokat. Alaptalannak ítélte az alperes felperesek által sem vitatott azon hivatkozását, miszerint e szabálysértés oly kis súlyú, hogy a szavazás eredményére nem volt kihatással. Kifejtette, hogy nem tehető különbség lényeges és lényegtelen normasértés között, és miután a szavazatszámlálás során alkalmazni kellett a szabályzat 20.3. és 20.4. pontjait, amelyek megsértése megállapítható volt, a határozatokat megsemmisítette. A kamara alkalmazottainak közreműködésén alapuló felperesi álláspont tekintetében a szabályzat 12.2. pont c) pontjának felhívásával rámutatott, hogy a szavazatszámlálás csak és kizárólag a szavazatszámláló bizottság feladata, a szavazatszámlálási folyamat elengedhetetlen része az a mozzanat, amikor a szavazólapon elhelyezett egyedi jel (szavazat) azonos információ tartalmat hordozva felkerül az összesítő lapra. E tevékenységnek nem a szavazatszámláló bizottság tagja, hanem az arra nem jogosult általi elvégzése ugyancsak a határozatok megsemmisítésére adott alapot. A felperesek 2014. május 22. napján előterjesztett, további formai hiányosságra hivatkozással a határozat megsemmisítése iránti kérelme mint keresetkiterjesztés elbírálását mellőzte. Olyan norma sértésekre hivatkoztak ugyanis beadványukban a felperesek, amelyeket a keresetlevélben nem tüntettek fel, azaz további ténybeli alapokra helyezték a keresetüket és az Üt. 104. § (4) bekezdése szerinti keresetindítási határidőn túl kívántak így igényt érvényesíteni. Külön kiemelte, hogy a határidő elmulasztásával kapcsolatban elterjesztett igazolási kérelmet elutasította. Az ítéletének indokolásában összegzésként az alábbiakat állapította meg: "A alperes neve megismételt választói közgyűlésén történt szavazás lebonyolításával, a szavazás eredményével kapcsolatos aggály nem merült fel, a bíróság sem súlyos jogszabálysértést, sem visszaélést nem állapított meg. A bíróság kizárólag a szavazatszámlálásra vonatkozó egyes eljárási szabályok megsértése, azaz formai okok miatt semmisíti meg a választói közgyűlés határozatait."