A Kúria Pfv.21993/2015/15. számú precedensképes határozata közgyűlési határozat megsemmisítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 121. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 104. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Az önkormányzatiság elve alapján, nagyfokú autonómiával működő szervezet tevékenységébe a bíróság csak abban a kivételes esetben avatkozhat be és semmisítheti meg a határozatait, ha azok kifejezett jogszabályi rendelkezésbe, alapszabály, belső szabályzat vagy a választási szabályzat mellőzhetetlen, konkrét előírásaiba ütköznek. A belső szabályzatokat kiterjesztően nem lehet értelmezni. Az eljárási szabálysértések közül csak a választás eredményét meghatározóan befolyásoló normasértések esetén semmisíthető meg az egész választás eredménye. 1998. XI. Tv. 104. § (4), 1952. III. Tv. 121. § (1) c)

***********

Pfv.IV.21.993/2015/15.szám

A Kúria a személyesen eljáró I. rendű és a dr. Lovas András ügyvéd által képviselt II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű, VII. rendű, VIII. rendű, IX. rendű, X. rendű, XI. rendű, XII. rendű, XIII. rendű, XIV. rendű, XV. rendű, XVI. rendű, X VII. rendű, XV III. rendű, XIX. rendű felpereseknek a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jutasi György ügyvéd) által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 28.P.21.423/2014. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.399/2014/8. számú jogerős ítéletével befejezett perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a személyesen eljáró I. rendű és a dr. Török Ferenc ügyvéd képviselt II. rendű alperesi beavatkozó, az alperes által 33. sorszám, az I. rendű alperesi beavatkozó által 32. sorszám és a II. rendű alperesi beavatkozó által 40. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperesek keresetét elutasalperes nevelet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperesek 2014. március 26-án benyújtott kereseti kérelmükben az alperesi köztestület 2014. február 21-én megtartott megismételt választói közgyűlésén meghozott valamennyi határozatának megsemmisítését kérték. Keresetüket egyrészt arra alapították, hogy a választási szerveket az elnökség választotta, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 104. § (2) bekezdése alapján azonban a közgyűlés hatáskörébe tartozik a választási szervek megválasztása. Emellett hivatkoztak arra is, hogy a választási bizottság elnökének, ..nek, valamint a bizottság egy tagjának, ..nak hozzátartozói indultak a választáson, így a választási szabályzat 13.2 pontja szerint az elnök és az érintett tag ki volt zárva a választási eljárásból. Keresetüket azzal is indokolták, hogy a választási szabályzat szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak feladata a szavazatok összeszámlálása, ezzel szemben a póttagok, valamint az alperes adminisztratív munkakört ellátó alkalmazottai is számolták a szavazatokat. A több napon át tartó szavazatszámlálás esténkénti megszakítása sem felelt meg a választási szabályzatnak.

2014. május 22-én a felperesek keresetüket annyiban terjesztették ki, hogy a választási szabályzat 10.2 i-j) pontjait is sérti a szavazatszámláló bizottság munkája, mert a választási bizottság nem döntött a leadott szavazatok összeszámlálásának módjáról és erről nem tájékoztatta a szavazatszámláló bizottság elnökét. Nem készült a szabályzat 20.13 pontja szerinti jegyzőkönyv, a szabályzat 20.2 pontja szerinti bizottsági határozat. A szabályzat 21.1 pontja szerint jegyzőkönyv nélkül a választás eredményét nem lehet a közgyűlés határozataként kihirdetni. Azt is kifogásolták, hogy a február 21-i és 26-i jegyzőkönyveket a főtitkár helyett az elnökhelyettesek írták alá.

Az alperes és az alperesi beavatkozók ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megsemmisítette az alperes 2014. február 21. napján megkezdett, megismételt választói közgyűlésének 2014. február 26. napján kihirdetett BÜK-VKGY/2014/1-129. számú határozatait.

A választási szervek megválasztásával kapcsolatban az elsőfokú bíróság a keresetet nem ítélte alaposnak, mivel a felperesek nem támadták meg a választási szervek megválasztásáról szóló elnökségi határozatokat, sem pedig az alapjául szolgáló magyar ügyvédi kamarai szabályzatot.

Az összeférhetetlenség kérdésében a választási szabályzat 13.2 pontja alapján arra a megállapításra jutott, hogy az az eset, amikor a választási bizottság tagja maga jár el vagy a választási bizottság általánosságban, a választás egészére vonatkozó döntést hoz, nem sérti a szabályzat e rendelkezését. Nem merült fel olyan körülmény, amely szerint a választási bizottság testületként járt volna el .., illetve .. választásával, személyüket érintő választási kifogással kapcsolatos egyedi kérdésben. Amennyiben .., illetve .. részt vettek volna a döntés meghozatalában, az kizárólag az adott bizottsági döntés és nem a teljes választás megsemmisítéséhez vezethetne, így ezt a keresetet sem ítélte meg alapozottnak.

A szavazatszámlálás megszakítása miatt a választási szabályzat szavazatszámlálás eljárási rendjére vonatkozó 20.3 és 20.4 pontjaira figyelemmel a határozatokat megsemmisítette.

A kamarai alkalmazottak közreműködése tekintetében arra az álláspontra jutott, hogy a szavazatszámlálás az a folyamat, amelynek során a szavazólapokon elhelyezett egyedi jelek, a szavazatok észlelése, összesítése történik, az összesített adatok feldolgozása alapján megállapításra kerül az egyes jelöltekre leadott szavazatok száma. Ennek a folyamatnak elengedhetetlen része az a mozzanat, amikor a szavazólapon elhelyezett egyedi jel azonos információtartalmat hordozva felkerül az összesítő lapra (ún. strigula). Az adatmásolási mechanizmus (strigula húzás) tehát része a szavazatszámlálás folyamatának. Mivel ezt a tevékenységet nem a szavazatszámláló bizottság tagja végezte, holott a választási szabályzat szerint kizárólag ő végezhette volna, ezért az elsőfokú bíróság a határozatokat megsemmisítette.

A felperesek keresetkiterjesztésével kapcsolatban a határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet elutasította, ezért a 2014. május 22-én előterjesztett keresetkiterjesztés érdemi elbírálását mellőzte.

Az elsőfokú bíróság összegzésként kifejtette, hogy a közgyűlésen történt szavazás lebonyolításával, a szavazás eredményével kapcsolatos aggály nem merült fel, a bíróság sem súlyos jogszabálysértést, sem visszaélést nem állapított meg. Kizárólag a szavazatszámlálásra vonatkozó egyes eljárási szabályok megsértése, azaz formai okok miatt semmisítette meg a választói közgyűlés határozatait.

A peres felek és a beavatkozók részéről benyújtott fellebbezések folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezéseit helybenhagyta. Indokolását annyiban változtatta meg, hogy annak 16. oldaláról mellőzni rendelte az összegzést.