A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27300/2017/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (2) bek., 339. §, (1) bek., 339/B. §, 340. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, (3) bek., 62. §, (1) bek., 2003. évi XCII. törvény (Art.) 143. §, (1) bek., 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 42. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Szilágyi Ildikó

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

17.K.27.300/2017/8. szám

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4400 Nyíregyháza, Népkert u. 10. szám alatti székhelyű Sipos&Moskovits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Moskovits Károly ügyvéd) által képviselt (felperes neve és címe) felperesnek - a (tisztviselő neve)által képviselt (alperes neve és címe) alperessel szemben helyi adó tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - alulírott napon - tárgyaláson - meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, mint illetékhatóság külön felhívására az abban megjelölt időben és számlaszámra fizessen meg a magyar állam javára 66 600 (hatvanhatezer-hatszáz) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a csatolt közigazgatási iratok, a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme és a peres felek képviselőinek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapított meg.

A felperes 2005. december 19. napján kezdte meg vállalkozói tevékenységét Nyíregyháza illetékességi területén. Fő tevékenységi köre üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, 2013. február 2. napjától nyomás (kivéve napilap). Nyíregyháza Megyei Jogú Város közgyűlésének 30/2015 (XII. 18.) számú önkormányzati rendelete tartalmaz szabályozást a helyi iparűzési adóra vonatkozóan. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 35. § (1) bekezdése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Ezen § (2) bekezdése értelmében az adó alanya a vállalkozó, így a felperes alanya a helyi iparűzési adónak.

(Hatóság neve 1.) ( elsőfokú adóhatóság) az (megbízólevél száma) megbízólevél alapján bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendelt el a felperessel szemben 2011-2015. évek vonatkozásában iparűzési adó adónemben. A felperes a vizsgált adóévek tekintetében bevallási kötelezettségének eleget tett.

A felperes a revízió rendelkezésére bocsátotta a könyvviteli nyilvántartásait (főkönyvi kivonatok, kartonok) számláit (bevétel és költség) szerződéseit, valamint a NAV-hoz benyújtott társasági adóbevallások adatait vizsgálta meg az elsőfokú hatóság. Vizsgálatának eredményeképpen a felperes Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevételét 2011., 2012., valamint 2015. években a bevallással egyezően állapította meg, míg 2013. és 2014. évben minimális eltérés került megállapításra a felperes által bevallottakhoz képest az éves nettó árbevétel tekintetében.

A felperes 2011. évben közvetített szolgáltatások értékeként 309 600 Ft-ot szerepeltetett bevallásában, melyből az adóhatóság 0 Ft-ot fogadott el. A felperes 2011. évi bevallásában feltüntetett 36 278 Ft anyagköltséget az adóhatóság a bevallásban foglaltakkal egyezően fogadta el. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalapot megnövelte a közvetített szolgáltatások értékeként bevallott összeggel, melynek kihatásaként 6 100 Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére.

2012. évben a felperes alvállalkozói teljesítések értékeként 5 704 000 Ft-ot szerepeltetett az adóbevallásában, melyet az adóhatóság nem fogadott el. Ezen túlmenően anyagköltségként 12 166 Ft-ot tüntetett fel, mely az adóhatóság által teljes egészében elfogadásra került. Mindezekre tekintettel az adóhatóság a felperes Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalapját megnövelve 114 100 Ft-nyi adókülönbözetet tárt fel a 2012-es évre.

A 2013-as évben a felpe res eladott áruk beszerzési értékének, közvetített szolgáltatások értékének figyelembe vehető (a Htv. 39. § (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó adóalany esetén a z E lap II/7. sor ) együttes összegeként 18 863 650 Ft-ot vallott, melyet az adóhatóság nem fogadott el - szemben az anyagköltségként elszámolt 15 766 Ft-tal. A bevallott közvetített szolgáltatások értékével az adóalapot megnövelte, melynek következményeképpen 377 300 Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére.

A felperes a 2014-es évben eladott áruk beszerzési értékének, közvetített szolgáltatások értékének figyelembe vehető (a Htv. 39. § (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó adóalany esetén az E lap II/7. sor ) együttes összegét 277 365 Ft-ban vallotta be, amelyet az adóhatóság nem fogadott el, szemben az anyagköltségként feltüntetett 64 669 Ft-tal, így a felperes adóalapját a közvetített szolgáltatások értékével megnövelve 605 500 F adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére.

A 2015-ös évben a felperes a 2013. és 2014-es évekhez hasonlóan közvetített szolgáltatások értékeként 326 400 Ft-ot vallott adóbevallásában, melyet az adóhatóság nem fogadod el - szemben az anyagköltségként vallott 528 Ft-tal. A közvetített szolgáltatások értékével az adóhatóság a felperes adóalapját megnövelte, melynek következményeképpen 6 600 Ft adókülönbözetet tár fel a felperes terhére.

Az adóhatóság a megállapításait az (jegyzőkönyv száma) jegyzőkönyvben foglalta össze, melyre a felperes a törvényes határidőben észrevételt tett. Előadta, hogy a megrendelővel kötött szerződésekben rögzített módon, minden egyes esetben változatlan formában továbbértékesített szolgáltatást nyújtott. Az alvállalkozói számlával megegyezően szerepelt a kibocsátott számláin a teljesítés időpontja, az egyes tételek mennyisége, valamint változatlan formában került átszámlázásra - nem feltétlenül változatlan áron - az alávállalkozó által teljesített szolgáltatás. A szerződésekben az alvállalkozó alkalmazásának lehetősége minden egyes esetben szerepelt. Ennek alapján kérte, hogy az iparűzési adó adóalapját a befogadott alvállalkozói számlák értékével csökkentse az adóhatóság közvetített szolgáltatás címén. Előadta, hogy minden egyes esetben a megrendelővel és az alvállalkozóval kapcsolatban kiállított megrendelések, szerződések, teljesítésigazolások a könyvelésben az összetartozó alvállalkozói teljesítések és a kibocsátott számlák egymás mögött kerültek nyilvántartásra, szerződésekében eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének és a csatolt analitikus nyilvántartás is alátámasztja a változatlan formában történő közvetítést.

Kérte továbbá, hogy ha nem fogadná el az adóhatóság az érvelését, akkor is vegye figyelembe azt, hogy jóhiszeműen járt el és alkalmazzon a késedelmi pótlék és adóbírság tekintetében méltányosságot. A felperes az észrevételéhez csatolta a 2011-2015. évi analitikus nyilvántartást, valamint a megrendelői nyilatkozatot arról, hogy az alvállalkozó igénybevételéről a tájékoztatást megkapta.