A Kúria Kfv.35201/2018/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 221. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §, 52. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Helyi iparűzési adónemben a nettó árbevétellel szembe adóalap csökkentőként csak a Htv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott olyan költségek számolhatók el, amelyek megfelelnek az értelmező rendelkezéseknek is.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.V.35.201/2018/4 .

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró

Dr. Kurucz Krisztina bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Sipos&Moskovits Ügyvédi Iroda

(ügyintéző: dr. Moskovits Károly ügyvéd,

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Román István kormánymegbízott

A per tárgya: helyi adó tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. január 09. napján kelt 17.K.27.300/2017/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.300/2017/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 111.000 (azaz száztizenegyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes fő tevékenységi köre üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, 2013. február 2. napjától nyomás (kivéve napilap). A felperes 2011-2015. években megrendelőivel kötött szerződés alapján vállalta óriásplakátok gyártását, készkiadványok elkészítését, reklámtáblák kihelyezésével kapcsolatos helykiválasztási, felmérési és monitoring feladatok elvégzését. A szerződések tartalmazták a szerződő felek, az elvégzendő szolgáltatások megnevezését, határidejét, az ezekért járó ellenszolgáltatás összegét, a kiadmányok terjedelmét, példányszámát, egységárát, a felek együttműködésére, jogaira, kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket.

[2] A felperes a megrendelőivel kötött szerződéseket úgy teljesítette, hogy vállalkozási szerződéssel, keretszerződéssel, illetve megbízási keretszerződéssel vállalkozókat vett igénybe, akiket készkiadványok elkészítésével, szórólapok legyártásával, nyomdai munkák kivitelezésével bízott meg. A felperes helyi iparűzési adó bevallásában 2011. évben továbbá 2013., 2014., 2015. években közvetített szolgáltatások, 2012. évben pedig alvállalkozói teljesítések címén csökkentette iparűzési adóalapját. Az ezekkel kapcsolatos költségeket 2011-2012 években az alvállalkozói teljesítmény megnevezésű főkönyvi számlán, 2013., 2014., és 2015. években az ELABE megnevezésű főkönyvi számlán tartotta nyilván.

[3] Az adóhatóság felperesnél 2011-2015. évekre helyi iparűzési adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban a felperes terhére a vizsgált évekre mindösszesen 1.109.600 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 1.103.000 Ft-ot adóhiánynak minősített, kötelezte a felperest 1.109.600 Ft adókülönbözet, 110.300 Ft adóbírság, azaz mindösszesen 1.219.900 Ft megfizetésére.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. június 6. napján kelt SZ/152/02463-2/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot, helyes indokaira tekintettel, helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (1) bekezdésére, 52. § 32. és 40.pontjaira, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. § (5) bekezdésére, 2. § (1) és (3) bekezdéseire, 44. §-ára, 170. § (1) bekezdésére, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számtv.) 166-167. §-aira alapította.

[5] Határozatát azzal indokolta, hogy az elsőfokú adóhatóság érdemi döntése megalapozott és jogszerű, mivel a felperes tevékenységének végzése során felmerült igénybe vett szolgáltatásokra nem teljesültek a közvetített szolgáltatások, illetve az alvállalkozói teljesítések elszámolhatóságához szükséges törvényi feltételek.