BH 2021.9.261 A biztosító nemcsak valamely, a kár kiküszöbölésével összefüggésben ténylegesen felmerülő költség megtérítésére, hanem a helyreállításhoz szükséges, reálisan várható költségek megtérítésére is vállalhat fedezetet. A biztosító a biztosítási esemény következményének elhárításához ténylegesen igénybe vett szolgáltatás ellenértékét csak az általános forgalmi adó mértékét is magában foglaló számla alapján térítheti meg. Nem vonatkozik ez azokra a biztosítói szolgáltatásokra, amelyek nem a konkrét módon felmerült kárelhárítási munkák ellenértékének, hanem az ennek megfelelő - megegyezésen alapuló, számított - összeg megfizetésére irányulnak [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:86. § (1) és (2) bek., 6:439. § (1) bek., 2003. évi LX. tv. (régi Bit.) 96. § (6) bek., 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) 123. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes Sz. település, R. u. 37. szám alatti nyaralójára 2015. január 1-jei kockázatviselési kezdettel biztosítási szerződés jött létre a peres felek között az alperes GB524 jelű G. Lakásbiztosítás (a továbbiakban: ÁSZF) feltételeivel. Az ÁSZF I. fejezete az általános biztosítási feltételeket, II. fejezete az alapbiztosítás (épület- és ingóságbiztosítás) különös biztosítási feltételeit, III-V. fejezete a kiegészítő biztosítások különös feltételeit tartalmazza. A II. fejezetnek a biztosító szolgáltatásáról szóló 6.B. pontja a térítési összeg meghatározásának alapelveit rögzíti. A 6.B. pont a) alpontban rögzítettek szerint épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén a szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk káridőponti, új értéken számított helyreállítási költségeit. Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos mértékű és kivitelezési színvonalú, azonos anyagokból készített épület, építmény helyreállításának költsége.

[2] Az épületben 2017. augusztus 1-jén tűzkár biztosítási esemény következett be.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében a biztosítási eseményből eredő igényét érvényesítette. Az alperest a peren kívül megtérített összegen felül 17 730 127 forint biztosítási szolgáltatás és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Az épület helyreállítási költségét bruttó 37 644 840 forintban határozta meg, amelyből levonva az alperes által már teljesített 23 232 068 forintot, 14 412 772 forintra tartott igényt. Költségtérítésre további 3 172 365 forintot, valamint 144 990 forintot követelt. Keresetet terjesztett elő emellett 459 940 forint kártérítés és járulékai iránt.

[4] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 17 730 127 forint és 2017. október 10-től a kifizetésig járó törvényes kamata. A keresetet ezt meghaladóan elutasította.

[6] Az indokolásában hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:439. § (1)-(2) bekezdésére. Rámutatott arra, hogy nem vitatottan a felperes az alperesnél a keresetben megjelölt vagyonbiztosítással rendelkezett és bekövetkezett az általa hivatkozott biztosítási esemény. A perben azt kellett vizsgálni, hogy a biztosítási összeget az alperes bruttó vagy nettó értéken köteles-e megtéríteni. Az ÁSZF II. fejezet 6.B.a) pontjában az alperes a biztosítási összeg meghatározását és megfizetését nem valamely konkrét módon meghatározott és ténylegesen elvégzett munkálatok ellenértékéhez kötötte, ezáltal a helyreállítás költségeként nem a konkrét módon elvégzett munkálatok számlával igazolt költségei megtérítésére vállalt kötelezettséget, hanem olyan biztosítási összeg megfizetésére, amelynek alapja a károsodottal azonos mértékű és kivitelezésű színvonalú, azonos anyagokból készített épület, építmény helyreállításának a költsége. A felperest ebből következően az építmény újjáépítési költségének bruttó összege illeti meg, amelynek megtérítésére az alperes abban az esetben is köteles, ha az építmény helyreállítására nem kerül sor. A járulékos költségek áfatartalma csak a költségek tényleges megfizetése esetén térítendő. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 123. § (1) bekezdése azokra a szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekben a biztosító a ténylegesen elvégzett helyreállítási munkálatok konkrét ellenértékének megfizetésére vállal kötelezettséget. Ezeket a járulékos költségeket az áfa összegét feltüntető számla ellenében köteles bruttó értéken megtéríteni. A felperes követelhette a fuvarozásról és a gépi földmunkákról csatolt számla áfa-tartalmának megtérítését, valamint igényt tarthatott a keresettel érvényesített egyéb járulékos költségek nettó értéken való megtérítésére. Alappal kérte, hogy az építmény helyreállítási költségét bruttó értéken térítse meg az alperes és fizessen meg a részére további 14 412 772 forintot. A kártérítés címén előterjesztett keresete azonban megalapozatlan volt.

[7] A helyreállítási költség áfatartalmát sérelmező alperesi fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és a marasztalási tőkeösszeget 9 726 893 forintra leszállította.

[8] Az indokolásában rámutatott arra, hogy az áfa átháríthatóságával kapcsolatban az Ügyféltájékoztató 9. oldalán "Milyen korlátozásokkal nyújtja a biztosító a szolgáltatásait?" cím alatt van útmutatás. Eszerint a biztosító az áfa összegének megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét vagy amelyből az kiszámítható. Az általános biztosítási feltételek 12.B.b) pontja szerint "a biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges áfaköteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható." A biztosító szolgáltatására az alapbiztosítás különös feltételei 6.B.a) pontja az irányadó, amely szerint épület esetén a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk káridőponti új értéken számított helyreállítási költségét. Az általános biztosítási feltételek 12.B.b) pontja összhangban van a Bit. 123. § (1) bekezdésével, amely szerint "a biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható." E rendelkezés célja a feketegazdaság visszaszorítása, a jogszerűen működő iparági szereplők védelme és a gazdaság kifehérítése.