A Győri Törvényszék Kf.21088/2016/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 221. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 46. §, 80. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. §, 23. §, 24. §, 25. §] Bírók: Bertha Andrea, Mosonyi Eleonóra, Stániczné dr. Imre Csilla

Győri Törvényszék

2.Kf.21.088/2016/2. szám

A Győri Törvényszék dr. Bagoly Beáta ügyvéd (...) által képviselt ... (...) felperesnek ... (...) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatba tett perében - mely perbe alperes pernyertessége érdekében dr. Pregun Gabriella ügyvéd (...) által képviselt ... (...) beavatkozott - a Győrött, 2016. évi október hó 19. napján 13.K.27.164/2016/18. sorszám alatt meghozott ítélet ellen felperes részéről 19. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A törvényszék megállapítja, hogy felperes részére - kérelmére - 6.000 (hatezer) forint eljárási illeték visszatérítésének van helye. Elrendeli az elsőfokú bíróság útján a határozat megküldését az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére.

Ezt meghaladóan felperes viseli a másodfokú eljárással felmerült költségeit.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletével felperes keresetét elutasította, kötelezte 30.000 Ft illeték megfizetésére.

Ítéletében arról kellett döntenie, hogy az alperes a jogszabályoknak megfelelően rendelkezett-e akként, hogy a földbizottsági feladatkörben eljáró NAK állásfoglalását megváltoztatva az elővásárlásra jogosult tulajdonszerzését nem támogatja. E körben azt kellett vizsgálni, hogy az elővásárlásra jogosult vonatkozásában megállapítható-e az indokolható gazdasági szükséglet nélküli, felhalmozás célú tulajdonszerzés. Felperes azt nem vitatta, hogy jelenleg fennáll az eljárás tárgyát képező ingatlanon a Társaság1 földhasználata. A bíróság megkereste a Járási Hivatalt, melynek tájékoztatása szerint az adásvételi szerződésben szereplő eladók mindegyikével fennáll a Társaság1 földhasználati joga, valamennyiükkel 2009. január 1. napjától 2018. december 31. napjáig kötött haszonbérleti szerződést aTársaság2. A Társaság1 a haszonbérleti szerződések lejárati idejét 2028. december 31. napjára módosította. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság megállapíthatónak látta, hogy az elővásárlásra jogosult a haszonbérleti szerződések miatt tényleges mezőgazdasági művelést a megszerezni kívánt ingatlanokon 2028. december 31-ig nem tudna folytatni. Okszerű tehát alperes állásfoglalása abban a kérdésben, hogy felperes felhalmozási céllal szerezné meg a föld tulajdonjogát. Rögzítette, hogy a Társaság1 valóban a beavatkozótól elkülönülő személy, azonban a Társaság1-ben a beavatkozó többségi tulajdonos, így a Társaság1-en keresztül ténylegesen művelheti az ingatlanokat és akár tulajdonosi döntés alapján a fennálló haszonbérleti szerződéseket is megszüntetheti. Emellett azt is rögzítette, hogy az adásvételi szerződés tatalma, a szerződő felek jó- vagy rosszhiszeműsége nem az állásfoglalás kiadása, illetve annak felülvizsgálat körébe tartozó kérdés, így azt sem jelen ügyben eljáró alperes, sem az alperesi határozat felülvizsgálatát végző bíróság nem veheti figyelembe. Az érvényességi és hatályossági kérdések a mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörébe tartoznak.

Alperes tehát a tényállást a szükséges körben feltárta, határozatának indokolásában rögzítette a felperes vonatkozásában a nem támogatás indokát. Ezzel ellentétes véleményre a bírósági felülvizsgálat sem vezetett, a bíróság a határozat jogszabálysértő voltát nem tudta megállapítani.

Az ítélet ellen felperes élt fellebbezéssel az ítélet, s ekként alperes határozatának megváltoztatását kérte.

Álláspontja szerint alperes határozata jogszabálysértő, vitatta alperes határozatba foglalt megállapítását. Megítélése szerint a bíróság tévesen értelmezte a jogszabályt, eljárása megsértette a Pp. 206. § és 221. §-ban foglaltakat. Utalt a Földforgalmi tv. 25. § (1) bekezdésében foglaltakra, s ennek kapcsán arra, hogy a jogszabály nem jelöli meg elővásárlásra jogosultként a használó cég tagját, a jogalkotó az ő személyét sem ekként, sem másként nem preferálja. A beavatkozó és felperes is a Földforgalmi tv. 18. § szerinti elővásárlásra jogosult. Felperes életvitelszerűen foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, családi gazdálkodó, ezért termőföld-tulajdonát fokozatosan bővíti, ebből tartja el családját. A beavatkozó egyébként nem csak a mezőgazdaságból szerzett jövedelmet, a perbeli időszakban a Társaság3-nál munkaviszonyban állt. Felperes a földet az esetben is meg kívánja szerezni, ha az más személy használatában van, ez esetben sem valósulna meg a felhalmozási szándék, hiszen a vásárlással nyilván az a célja, hogy további területeket vonjon művelés alá, ez esetben ezt a használat megszűnését követően tehetné meg. Célja, hogy a föld végül a felperes használatába kerüljön, a termőföld állomány véges, ez a föld most eladó, most áll módjában megvásárolni. Eljárási szempontból értelmetlennek tartotta az "érdekkörében áll" kifejezést. Kétségtelen, hogy a szerződés megkötésekor a beavatkozó a cég tagja volt, de rajta kívül a társaság tagja volt még 13 személy. A cég ügyvezetője ekkor még nem a beavatkozó volt. A használó társaság és a beavatkozó két külön személy, akik saját maguk rendelkeznek jogokkal és kötelezettségekkel, ezen jogaik és kötelezettségeik nem illetik meg és nem terhelik egymást, ezek nem "moshatóak egybe". Amíg a haszonbérleti szerződések fennállnak beavatkozó és felperes is csak a haszonbérleti díjra jogosult. A bíróság megállapítása a Földtv. 42.§-ába ütközik, a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy nincs arra lehetőség, hogy a használó cég a használatot a tagjának átengedje, a pusztán feltevésekbe bocsátkozott, s ennek alapján az is elképzelhető, hogy a használó kezdeményezi a haszonbérleti szerződések megszüntetését, ha felperes lesz a tulajdonos. Álláspontja szerint a felhalmozási cél megállapításához egyébként sem lenne elegendő az a tény, hogy a termőföld más személy használatában áll. Alperes nem derítette fel a tényállást e körben, illetőleg a beavatkozó vonatkozásában semminemű vizsgálatot nem folytatott le.

Alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.