A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27164/2016/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 103. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 24. §] Bíró: Gottlieb László

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27164/2016/2.*, Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27164/2016/18., Győri Törvényszék Kf.21088/2016/2., Kúria Kfv.37465/2017/5.

***********

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

13.K.27.164/2016/18.

A bíróság a dr. Bagoly Beáta ügyvéd (fél címe) által képviselt GK felperesnek - a dr. Pregun Gabriella ügyvéd (9022 Győr, Bisinger sétány 4.) által képviselt ÓSz beavatkozó által támogatott Győrság Község Önkormányzat Képviselő-testülete (9084 Győrság, Országút u. 75.) alperes ellen, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a beavatkozónak 30.000,-(harmincezer) forint perköltséget.

Felhívja a bíróság a felperest, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Adó-és Vámigazgatósága által megjelölt módon fizessen meg 30.000.- (harmincezer) forint feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Törvényszékhez, mely fellebbezést a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 3 egyező példányban, írásban kell előterjeszteni vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Indokolás:

A bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a becsatolt közigazgatási iratok és a felperes nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:

ÓSz, mint vevő, valamint GJné, MSné, SZné, HJ, ÁTné, PE és EZs, mint eladók között 2015. október 9. napján adásvételi szerződés jött létre a Gy külterület, hrsz.-ú, szántó, rét és erdő művelési ágú ingatlan eladókat megillető tulajdoni hányada vonatkozásában.

A szerződés 2015. október 15. és 2015. december 14. napja között kifüggesztésre került Töltéstava Közös Önkormányzati Hivatal Győrság kirendeltsége hirdetőtábláján.

A kifüggesztés ideje alatt elfogadó nyilatkozat érkezett GK felperes elővásárlási jogosult részéről. Az önkormányzat jegyzője 2015. december 15. napján megküldte az adásvételi szerződést és az elfogadó nyilatkozat egy példányát az alperes részére jóváhagyás céljából.

A mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárás során megkereste a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságát (a továbbiakban: NAK), hogy a szerződéssel kapcsolatosa állásfoglalást adja meg.

A NAK az állásfoglalásában az adásvételi szerződés jóváhagyását mind a vevő, mind az előváráslásra jogosult vonatkozásában támogatta.

Az állásfoglalás indokolása szerint a szerződésnek egyik féllel való létrejötte sem valósítja meg a Földforgalmi törvény 24. § (2) bekezdésében foglaltakat, a törvény céljainak megvalósulásához hozzájárul.

Az állásfoglalással szemben ÓSz vevő kifogást nyújtott be Győrság Község Önkormányzat Képviselő-testülete alpereshez. A kifogásában ÓSz akként nyilatkozott, az elővásárlásra jogosult spekulatív jelleggel akarja megvenni az ingatlant, mivel azon 2028. december 31. napjáig haszonbérleti szerződés áll fent a Ny Kft. részére, így a föld megszerzése G K részéről nem abból í célból történik, hogy az saját maga vegye művelésbe. Ezzel szemben kifogással elő előadta, a földhasználó Ny Kft.-ben 49%-os mértékű tulajdonosi jogokat biztosító üzletrésszel rendelkezik.

Az alperes a 7/2016. számú, 2016. március 11. napján kelt határozatával a NAK állásfoglalását megváltoztatta, GK tulajdonszerzését nem támogatta.

A határozat indokolása szerint jelenleg is ÓSz, illetve az érdekkörében lévő Ny vállalkozás műveli a kérdéses földeket. Mivel a vállalkozás tulajdonosokkal kötött haszonbérleti szerződése még több mint egy évtizedre szól GK részéről a felhalmozási cél egyértelműen felmerül. Nem indokolható gazdasági szükséglet ott, ahol az elővásárlásra jogosult olyan földet szerezne meg, melyet sokáig nem tud megművelni és az élő haszonbérleti szerződés miatt nem került az ingatlan a birtokába.

A felperes a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt határidőben keresetet nyújtott be a bírósághoz, melyben kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését.

A felperes keretében hivatkozott arra, hogy életvitel szerűen foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, családi gazdálkodó. Előadta továbbá, hogy földhasználati jog az ingatlan tulajdoni lapjára nem kerül bejegyzésre. Így a közhiteles nyilvántartásba bízva vehetné birtokba és használhatná a földet. Előadta továbbá, hogy a Ny Kft. nem azonos ÓSz-el mint magánszeméllyel, ezért ő sem kezdhetné meg a művelést 2028. december 31. napja előtt.

Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Ellenkérelmének indokaként előadta, a vevő és a felperes tulajdonszerzése között éppen az a jellemző különbség, hogy míg a vevő közvetlenül a föld hasznosításából húzna hasznot, addig GK közvetetten bérleti díjak révén.

Az alperes pernyertességének előmozdítása végett ÓSz vevő beavatkozott a perbe. A beavatkozó nyilatkozatában előadta, a haszonbérleti jog mint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog és teher nem kerül bejegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára, hanem azt a földhasználati nyilvántartás tartalmazza.

A felperes indítványára tekintettel a bíróság az ügyet tárgyalás tartásával bírálta el.

A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos:

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 7. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek.