A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20192/2017/7. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 10. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §] Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.192/2017/7/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Bass László ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Ligeti György ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. január 15. napján kelt 70.P.24.326/2015/3. számú ítélete ellen a felperes részéről 4. sorszám alatt és az alperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és azt is megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa kiadott ... internetes sajtótermékben ... napján megjelent "..." című cikkben közzétette a felperes nevét, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Egyebekben a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja.

Kötelezi a felperest és az alperest, hogy személyenként fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000-48.000 (negyvennyolcezer-negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

A peres felek másodfokú költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy az általa kiadott ... internetes sajtótermékben a "..." című a "..." című, "..." című, a "..." című cikkekben a hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta a nevét, a korábbi munkahelyeinek megnevezését, élettársi kapcsolatának tényét és élettársának nevét, valamint élettársának családi kapcsolatait, ezen keresztül a felperes tágabb értelemben vett családjával kapcsolatos adatokat, a felperes és élettársa korábbi közös nyaralásának helyszínét, azokat a közösségi portálokat, melyeken a felperes regisztrált és korábban megtalálható volt, megsértette a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte annak megállapítását is, hogy az alperes a cikkekben a keresetlevélben felsorolt állításaival azt a való tényt, hogy a felperes korábban a ... tartozó ... vezérigazgatójának a titkárságán dolgozott, illetve élettársa Magyarország ... a lánya, valamint a ... jelentős számú befektető károsodott a társaság szabálytalan eljárása során, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a felperes büntetőjogi értelemben véve is felelős lehet a ... történt visszaéléseket illetően, ám az élettársának édesapja miatt a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülte, illetve a felperes részese a ... eddig felelősségre vont személyek és a ... közötti összeesküvésnek. Mindezzel az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, eltiltását a további jogsértéstől és kötelezését elégtételadásra, sajnálkozását kifejező magánlevél formájában.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az adatkezelésének jogalapja fennáll, valamint a közérdeklődésre számot tartó ... kapcsolódóan jogszerűen tudósíthatott arról, hogy a ... vezető ... közvetlen munkatársa volt a felperes, akinek élettársa a ... lánya, így összeférhetetlenségi kérdések merülnek fel a ... kapcsolatban. A közügyek vitatásához fűződő társadalmi érdekre figyelemmel a véleménynyilvánításhoz fűződő jog elsőbbséget élvez a személyes adatok és a magánélet védelméhez fűződő személyiségi joggal szemben. A jóhírnév megsértésére alapított kérelem vonatkozásában az általa közzétett tények valóságalapjára hivatkozott, a valós tényeket hamis színben nem tüntette fel.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa kiadott ... internetes sajtótermékben ...-én megjelent "..." című cikkben közzétette a felperes két volt munkáltatójának nevét, illetve korábbi nyaralása helyszínét, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez és a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül a felperesnek írt levelében fejezze ki sajnálkozását a megállapított jogsértésért. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 12.072 forint perköltséget, míg az állam javára 32.400 forint le nem rótt illetéket. Az alperest kötelezte, hogy külön felhívásra fizessen meg az állam javára 3.600 forint le nem rótt illetéket.

Határozatának indokolásában hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk (1) és (2) bekezdésében, a IX. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében foglalt szabályozásra. Idézte a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésében, a 2:43. § b), d) és e) pontjában, a 2:45. § (2) bekezdésében, valamint az Smtv. 4. § (1) és (3) bekezdésében, továbbá a 10. §-ában írt szabályokat.

Kiemelte a demokratikus társadalom működési szempontjából nagy jelentőséggel bíró információs önrendelkezési jog, valamint a sajtószabadsághoz és a véleménynyilvánításhoz fűződő jog tekintetében azt, hogy azok csak kivételes esetben, szűk körben korlátozhatók.

A jogvitában az alapjogok konfliktusát kellett megítélnie. A közéleti véleménynyilvánítás, a közügyek megvitatása körében az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) AB határozatának indokolásában kifejtettekre utalt.

Kifejtette, hogy a peres felek között abban a kérdésben nem volt egyetértés, hogy a felperes és a nem vitatottan közügynek minősülő ... közötti kapcsolat olyan szoros és közvetlen-e, ami a nem közszereplő felperes esetében is lehetővé teszi a magánélethez és a személyes adatokhoz védelméhez fűződő jogának korlátozását.

Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a ... távolabbi, vagy közvetett kapcsolatba hozható személy személyiségi jogai is korlátozhatók figyelemmel arra, hogy a magánszféra oltalmának visszaszorítása indokolt azon esetekben, amikor kiemelkedő súlyú bűncselekményekkel összefüggő eljárásokról kíván tájékoztatni a sajtó. Ilyen esetekben fokozott érdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom megfelelő ismereteket szerezzen azokról az eseményekről, amelyek a jogszerű, békés társadalmi működés ellen hatnak. A jelentős súlyú bűncselekmények elkövetése és az azokkal szembeni hatósági fellépés mindenképpen közérdeklődésre tarthat számot, így ezekben az esetekben a sajtószabadság érvényesülésének kell elsőbbséget biztosítani. Rámutatott arra, hogy a perbeli ügy közéleti jellegét fokozza az, hogy a jelentős értékre elkövetett bűncselekmény rendkívül nagy számú sértettet érint, akik olyan súlyú közéleti problémát generáltak, hogy az Országgyűlés a helyzetük rendezésére külön jogszabályt is alkotott.

Rögzítette továbbá, hogy mindezen felül fennáll az a speciális körülmény, hogy a közvélemény egy részének álláspontja szerint a nyomozóhatóság a ... a nyomozással, ezen belül ... meggyanúsításával és előzetes letartóztatásba helyezésének indítványozásával késlekedett, ennek következtében ... lehetőséget kapott a bizonyítékok, illetőleg a még rendelkezésre álló vagyon eltüntetésére. Ez a késlekedés a sajtóban és a politikai életben komoly visszhangot váltott ki, melynek következtében a késedelemre és annak indokára vonatkozó lehetséges magyarázatok ugyancsak lényeges közügynek minősülnek, már csak az okból is, hogy az ezzel kapcsolatos tájékoztatás nem kizárólag a bűncselekményről, hanem a közfeladatot ellátó állami hatóságokról és az eljárásokról is szól.