A Kúria Bfv.407/2012/7. számú precedensképes határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 296. §, 298. §, 416. §] Bírók: Márki Zoltán, Molnár Ferencné, Székely Ákos

A határozat elvi tartalma:

I. Az előre kiterveltség nem egyszerűen az ölési szándék átgondolását, hanem többet: a véghezvitel előregondolását jelenti, ami által az ölési szándék eltökéltté válik. II. Az a körülmény, hogy az igazságügyi orvosszakértői véleményt beterjesztő szakértői páros egyik tagja utóbb - valamely okból - a tárgyaláson nem hallgatható meg, a szakvélemény bizonyítékkénti felhasználhatóságát nem zárja ki.

***********

KÚRIA

Bfv.III.407/2012/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. év október hó 16. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az emberölés bűntette miatt Sz.B. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.B.156/2010/46. számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.502/2010/8. számú végzését hatályában fenntartja.

E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2010. október 19-én kihirdetett 4.B.156/2010/46. számú ítéletével Sz.B. terheltet bűnösnek mondta ki előre kitervelten és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében [Btk. 166. § (1) és (2) bek.]. Ezért őt 20 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte.

Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2011. március 31-én meghozott Bf.II.502/2010/8. számú végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Úgy az első, mint a másodfokon eljárt bíróság részletes - az irányadó bírói gyakorlatra hivatkozó, azt elemző - jogi értékeléssel adta indokát annak, hogy az előre kiterveltség és a különös kegyetlenséggel elkövetés mely konkrét tények alapján róható fel a terheltnek.

Felülvizsgálati indítványt a terhelt a védője által terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott okokat megjelölve, törvénysértő minősítés folytán törvénysértő büntetés miatt; a támadott határozat megváltoztatása és a cselekmény emberölés bűntette alapeseteként való minősítése érdekében.

Indokai szerint - és hivatkozva a 15 számú Irányelvre - az előre kitervelten, valamint a különös kegyetlenséggel elkövetés nem állapítható meg; ehhez ugyanis sem a fizikai, sem a tudati tények körében nincs kellő és konkrét adat.

Az előre kiterveltség ellenében hivatkozott arra, hogy

- a sértettet ért korábbi bántalmazás megállapítása nem szemtanú, hanem csupán a sértett általi elmondásról tudomást szerző vallomásán alapul;

- nem bizonyított, nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a terhelt tudott a sértett és O.L. közötti viszonyról;

- a terhelt magatartását nem céltudatos, tervszerű, megfontolt, előre tervező, mérlegelő gondolkodás jellemezte, hanem ellenkezőleg: tudatszűkült állapot;

- az "ultimátum"-adás sem az előre elterveltséget, hanem a terhelt lelkiállapotát, ideggyengeségét jellemezte;

- az előre kiterveltség alanyi oldali ismérv, tehát az elkövető gondolataiban lejátszódó folyamatnak van jelentősége; aznap a terhelt gondolatai nem az ölés körül forogtak, négy esetben telefonált házvétel ügyében, majd ebédet vitt egy másik személynek;

- nem vall előre kiterveltségre, céltudatos és tervezett cselekvésre, hogy a terhelt a város forgalmas helyén, egy boltban, olyankor, amikor ott mások is vannak, valósítja meg az emberölést.

A különös kegyetlenség ellenében pedig arra hivatkozott, hogy

- az ítélet nem ad kellő indokot a különös kegyetlenség megállapíthatóságára;

- a terhelt tudata az emberölésre kiterjedt, de a rendkívüli embertelenségre nem;

- a bírói gyakorlat - jelesül a BH 2002/343. számú eseti döntés - szerint sem különös kegyetlenséggel elkövetett az emberölés az okból, mert az hat, ebből öt külön-külön is halál okozására alkalmas késszúrással valósult meg.

A Legfőbb Ügyészség BF.1036/2012. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.

Álláspontja szerint a terhelt magatartása a 15. számú Irányelv dogmatikai érvei szerint előre kitervelten elkövetett; ezen túlmenően pedig különös kegyetlenséggel is megvalósított: rendkívüli embertelenséggel, gátlástalanul véghezvitt, tekintettel a végrehajtás módjára, a szúrások számára, a sértett kilátástalan helyzetben elszenvedett nagyszámú, erősen vérző, rendkívüli fájdalommal járó sérüléseire.

A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

Azon a védő a felülvizsgálati indítványát fenntartva további eseti döntésekre is hivatkozott. A terhelt tudatában nem követhető végig az ölési szándék kialakulásában, megszilárdulásában és a végrehajtás pontos menetének kidolgozásában megmutatkozó pszichikai folyamat. A támadott döntésben írtak nem az előre kiterveltséget támasztják alá, hanem arra a - terhelt és a sértett megromlott házassága miatt keletkezett - feszültségre utalnak, amelyben a terhelt évek óta élt.

A különös kegyetlenség kapcsán fenntartotta, hogy a terhelt tudata azt nem fogta át, idegfeszültsége okán nem is emlékezett a történtekre. A késszúrások közül csupán egy volt halálos, a többi csak 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. Végül: a terhelt a cselekményt követően nem tanúsított felelősség-elhárító magatartást; még aznap önként feladta magát a rendőrségen.