A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10887/2008/3. számú határozata határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Patassyné dr. Dualszky Katalin, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Zanathy János

Mfv.III.10.887/2008/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Dóczy-Székely Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a vezető jogtanácsos által képviselt Regionális Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 23.M.1479/2008. szám alatt indított és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2008. július 8-án kelt 23.M.1479/2008/8. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2009. március hó 23. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 23.M.1479/2008/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - 15 nap alatt - 12.000 (tizenkétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes alkalmazásában álló K. J. 2006. november 22-én munkavégzés közben balesetet szenvedett akként, hogy munkatársával, Sz. I.-vel a ... forgalmi rendszámú gépjárművel az általuk vételezett anyagokat szállították ki szolgálati helyükre, a H. vasútállomásra. A vételezett anyagot az utastérbe rakták be, mert a csomagtér nyitott volt és aznap esett az eső.

K. J. a bal hátsó ajtónál lépett fel az anyagért az utastérbe, amikor is a gépkocsi küszöbére, fellépőre lépve a lába a nedves lemezen megcsúszott, ekkor belekapaszkodott a gépkocsi ajtajába, amely behajlott és a sarokpántnál a jobb kezére csukódott. A sérült kezét az ajtó a gépkocsi karosszériájához nyomta, jobb kéz IV. ujján roncsolásos sérülést szenvedett. A balesetet követően a sérült egészségügyi ellátásban és táppénzben részesült.

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár az egészségügyi költségek és táppénz megtérítése iránt 2008. január 11-én kibocsátotta a fizetési meghagyását, amellyel az egészségügyi ellátás és késedelmi kamat megfizetésére, összesen 283.959 forint megtérítésére kötelezte a M. Zrt-t. A fizetési meghagyás indokolása szerint a munkáltató megsértette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) több előírását is, nevezetesen: a 29. §-át, a 40. §-át, a 41. § (1) bekezdését és a 60. § (1) bekezdésében írt rendelkezést. A munkáltató nem tartotta be a munkavédelmi előírásokat, a munka irányítója Sz. I. az autó műszaki adottságának ismeretében nem biztosította az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeit, a rakodásnál nem volt figyelemmel a jármű sajátosságaira és az időjárási körülményekre. A biztonságos munkavégzés feltételeit a M. Zrt-nek kellett volna biztosítania.

A fizetési meghagyást a kötelezett felperes keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt, annak hatályon kívül helyezését kérve. Állította, hogy a baleset kizárólag a sérült figyelmetlensége miatt következett be, illetve olyan objektív elháríthatatlan körülmény miatt, mint az esős idő miatti padozat nedvessége.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2008. július 8. napján kelt 23.M.1479/2008/8. számú ítéletével az alperes 2008. január 11-én kelt fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte.

Ítéletének indokolásában a munkaügyi bíróság idézte a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §-ában írt és az Mvt.-nek az alperes által a fizetési meghagyásában hivatkozott rendelkezéseit.

A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes nem sértette meg a hivatkozott munkavédelmi szabályokat. A munkavállalók olyan munkafolyamatot végeztek, amely a napi tevékenységükhöz hozzátartozott, konkrétan a szolgálat ellátásához szükséges anyagokat vételezték és azokat a szolgálati helyre kiszállították, főfeladatuk a pályaellenőrzés végzése mellett. A felperes által rendelkezésre bocsátott, elsősorban a munkavégzés céljait szolgáló gépjárművet használták, amely gépjármű a közlekedési előírásoknak és biztonsági feltételeknek megfelelt. Ez a jármű kifejezetten nehéz terepre használatos, amely külön rakodótérrel rendelkezik, azonban a rakodóteret a baleset napján a munkavállalók nem tudták használni, mert esős idő volt, a szállított áruk elázhattak volna. Ezért a szállítást az utastérben hajtották végre. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az ajtó becsukódása és az, hogy ez a sérültnek sérülést okozott, egy olyan véletlen esemény, amelynek elhárítására, illetőleg megelőzésére a munkáltatónak semmiféle lehetősége nem volt. A sérült nem körültekintően végezte az autó kirakodásával kapcsolatos feladatát, nem számolt az időjárási körülményekkel, ennek a figyelmetlenségnek az eredménye volt a bekövetkezett baleset. Ezért pedig a munkáltatót megtérítési kötelezettség nem terheli, miért is az alperesi megtérítési igény megalapozatlan, ezért a munkaügyi bíróság a fizetési meghagyást a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.

A munkaügyi bíróság ítélete ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt a Pp. 270. § (2) bekezdése alapján jogszabálysértésre hivatkozással.

Az alperesi felülvizsgálati kérelem szerint a munkaügyi bíróság megsértette a Pp. 206. § (1) bekezdésében írtakat azzal, hogy helytelenül értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és ezért helytelen jogi következtetésre jutott. Sérelmezte az alperes, hogy a bíróság nem foglalkozott az Mvt. 55. § (1) bekezdésében írtakkal, vagyis hogy nem volt megfelelően kioktatva a munkavégzésre, továbbá utalt az Mvt. 51. § (4) bekezdésében írtakra, mert álláspontja szerint nem volt a munkának irányítója és ez is közrehatott a baleset bekövetkezésében. Alperesi megítélés szerint a felperesi azon elismerést, miszerint a magas platójú járműnél nehezebb a be- és kiszállás és azon viszonylag kis ajtó van, sem értékelte kellően a munkaügyi bíróság döntése meghozatalakor.