BH+ 2004.2.69 Az engedélyezési terv hibájáért a felelősség abban az esetben is megállapítható, ha az építési hatóság az engedélyt megadta.

A hibás tervezés miatt jelentkező létesítményhiba esetén - a nem kellő gondossággal eljáró kivitelező mellett - a tervező sem mentesülhet saját hibájának kárkövetkezményei alól. Ilyenkor a közös károkozás szabályai az irányadók [Ptk. 310. §, 344. §, Pp. 182. §].

Szóbeli szerződés alapján I. r. felperes - akinek engedményese a II. r. felperes - (a továbbiakban: felperes) megrendelésére az alperes az étterem felújításához engedélyezési tervet és néhány kiviteli tervlapot készített. Az alperes számlája alapján a felperes ezért kifizetett 750 000 forint tervezési díjat. A kivitelezést a felperes megrendelése alapján az N. Kft. végezte. Rövid időn belül esős időszakban az épület alsó részén beázások jelentkeztek. A felperes megbízásából eljárt magánszakértő a hiba okát tervezési hibában jelölte meg. A felperes elvégeztette a legszükségesebb vízelvezetési munkálatokat. A magánszakértő kidolgozta a vízbetöréssel okozott kár becsült összegét, feleslegesnek ítélte a kifizetett tervezési díjat, így a beázással kapcsolatos kárként összesen 1 570 344 forintot mutatott ki.

A felperes kereseti kérelmében a Ptk. 310. §-a alapján a fenti összeg és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a tervezési szerződés hibás teljesítésével okozott kár megtérítése címén.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult; állította, hogy csupán engedélyezési tervet készített, a kivitelezés során sem tervezőként, sem műszaki ellenőrként nem működött közre, ezért a bekövetkezett kárért nem felel.

A bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes felperes részére kiviteli tervdokumentációt nem szolgáltatott, az átadott néhány tervlap nem tekinthető kiviteli tervnek. A felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az alperessel kiviteli terv készítésére és műszaki ellenőrzésre is megállapodott, de e bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Az ítéletben kifejtettek szerint az alperes részéről szerződésszegés, hibás teljesítés nem történt, ezért a felperes keresetének nincs jogalapja. A másodfokú bíróság döntésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő nem igazságügyi szakértő; figyelemmel azonban arra, hogy a felek között a kiviteli tervek elkészítésére, illetve a műszaki ellenőrzésre vonatkozó megállapodás nem jött létre, szükségtelennek mutatkozott volna igazságügyi szakértő kirendelése. A szerződés létrejötte nem szakértői kompetenciába tartozó kérdés, erre tekintettel az eljárási szabályok megsértése nem tekinthető lényegesnek.

A II. r. felperes az ítélet hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése érdekében terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Továbbra is állította, hogy a vendéglő felújításának teljeskörű - engedélyezési és kiviteli - tervezésével bízta meg az alperest; az alperes hibás terveket szolgáltatott, ennek következtében a vendéglő teljesen elázott és szétfagyott. Előadta, hogy a bíróság olyan személyt rendelt ki igazságügyi szakértőként, aki nem volt igazságügyi szakértő. A bíróság által kirendelt G. M. szakértő megállapította a vízszigetelésre vonatkozó hibás megoldást, az engedélyezési terv hibáját, de úgy ítélte meg, hogy a kivitelezőnek felül kellett volna bírálnia a tervező műszaki megoldását, és a tervezői utasítást. A felperes által megbízott szakértő azonban - aki egyben igazságügyi szakértő is -, azt állította, hogy a kivitelező nem felel; ha a tervező kétrétegű csupaszlemez szigetelést írt elő, a kivitelezőnek ezt kellett elkészítenie. Ellentmondást látott a II. r. felperes a szakvélemények között amiatt is, hogyan kell értékelni a periratok között elfekvő hat db kiviteli tervlapot. Álláspontja szerint a perben készült szakvélemény ellentmondásos, aggályos, a Pp. 182. § (3) bekezdése alapján szükség lett volna más szakértő kirendelésére. Szerinte az eljárt bíróságok a Pp. fenti §-t sértették meg, ezért indokolt az ítélet hatályon kívül helyezése, és az új eljárásban igazságügyi szakértő kirendelése.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Rámutatott arra, hogy a másodfokú bíróság ítélete szerint a szakértő kirendelése indokolatlan volt, mert a felperesnek elsősorban a jogellenességet, a szerződésszegés tényét kellett volna bizonyítania.