BH 1997.12.564 Az elkövetőt a befejezett emberölés bűntette miatt terheli a büntetőjogi felelősség, ha egyenes ölési szándékkal a sértettet hátba szúrja, és a gerincvelőt sértő szúrás nyomán a láb részleges bénulása és ezzel közvetett okozati összefüggés folytán az állandó katéterezés során a vesemedence- és húgyúti gyulladás miatt bekövetkezett szövődmény vezet a sértettnek az elkövetési magatartás után több hónappal bekövetkezett halálához [Btk. 13. §, 166. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletével a vádlottat emberölés bűntette miatt 10 évi börtönbüntetésre és 8 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, és elrendelte a kerületi bíróság ítéletével kiszabott 1 évi - 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés végrehajtását. A megállapított tényállás lényege a következő.

A 40 éves vádlott az utóbbi időben állandó munkahellyel nem rendelkezett, kétszer elvált, két kiskorú gyermeke van, akiknek eltartásához nem járult hozzá, az alkoholizmus következtében alkoholos karakteropathiás tünetek jelentkeztek nála, melyeknek eredményeként paranoid irányú személyiségfejlődés alakult ki nála, és ez a jellemtorzulás enyhe fokban korlátozta a cselekménye társadalomra veszélyességének a felismerésében, illetve e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában.

A sértett - a vádlott édesapja - 75 éves, rendezett körülmények között élt a kétszobás összkomfortos lakásában, és a fiát - a vádlottat - rendszeresen támogatta anyagilag is.

1995. február 19-én, vasárnap délben 13 órakor a vádlott meglátogatta az apját, aki őt ebéddel várta. A sértett az ebéd utáni beszélgetés során ismét kifogásolta a fia életmódját. A vádlott már korábban foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az apját megöli, és ez az elhatározás a vita során egyre jobban megerősödött benne. Amikor a sértett 5 óra után kiment a szobából, a vádlott az előszobában megtámadta, kijelentette hogy "megöllek", majd ököllel torkon ütötte, hátul a nyakát átkarolta, lehúzta a földre, fojtogatta, majd ököllel több esetben a közepesnél kisebb erővel a fejére, arcára ütött. A sértett jajgatott, kiabált, igyekezett védekezni, de eszméleténél maradt. Ekkor a vádlott kiment a konyhába, magához vett egy 13 cm pengehosszúságú kést, és azt közepesnél nagyobb erővel a sértett hátába szúrta úgy, hogy a kés beszorult, azt azonnal nem is tudta kihúzni. Ekkor ököllel még a sértett arcába ütött, majd kihúzta a kést a hátából, és azzal ismét a háta felé szúrt kisebb erővel, de a kés csak a melegítőfelsőt sértette, majd még kétszer a sértett arca és nyaka felé szúrt. A sértett folyamatosan kiabált, ezt a szomszédok meghallották, zörgettek, de a vádlott nem nyitott ajtót. A szomszédok ekkor telefonáltak a mentőknek. Amikor a mentők megérkeztek, a vádlott elszaladt a lakásból, a sértettet pedig a kórházba szállították.

A sértett a vádlott bántalmazása következtében a szájzugtól a fülkagylóig terjedő, azt is bemetsző éles szélű sebzést, részleges arcbénulást, a gégefő magasságában, a nyak bal oldalán 3 cm felületes bőrsebzést, a hátán a VI. mellkasi csigolya magasságában 4-5 cm-es szúrcsatornát eredményező szúrt sebzést szenvedett, ez a szúrás áthatolt a csigolyaközti porcon, és átmetszette a gerincvelőt. Ennek következtében a sértett jobb alsó lába véglegesen lebénult, a bal lába részlegesen, székelési, vizelési ingerek alakultak ki, majd az állandó katéterezés során vesemedence-gyulladás és húgyúti gyulladás keletkezett, mely szövődmény folytán légzésbénulás lépett fel, és a sértett 1994. július 20-án meghalt.

Halálának közvetlen oka a keringési és a légzési elégtelenség volt, melynek kialakulásában a szív- és tüdőbetegség mellett a felszálló húgyúti gyulladásnak és a vesemedence-gyulladásnak okozati szerepe volt. A gerincsérülés és a halál bekövetkezése között közvetett okozati összefüggés állapítható meg.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott enyhítésért, a védő téves minősítés miatt és enyhítésért fellebbezett.

A legfőbb ügyész az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta.