EH 2000.353 A munkaviszony létesítésére irányuló megállapodás írásba foglalásának elmaradására csak a munkavállaló hivatkozhat, ennek hiányában a munkaviszonyból (próbaidős munkavégzésből) eredő jogokra és kötelezettségekre elsődlegesen a munkajogi jogszabályok az irányadók [Mt. 76. §, 79. §].

A felperes kártérítés címén 1 088 000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A városi bíróság ítéletével az alperest 783 900 forint kártérítés és kamata megfizetésére kötelezte. Azt állapította meg, hogy a felek között ráutaló magatartással megbízási szerződés jött létre, ennek alapján az alperes a perbeli gépkocsi szervizbe vitele során kárt okozott a felperesnek.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be.

A másodfokú bíróság végzésével az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette, és a keresetlevelet áttette a munkaügyi bírósághoz.

A másodfokú bíróság végzése indoklásában kifejtette, hogy az alperes és a felperes képviselője abban állapodtak meg, hogy munkaviszonyt létesítenek, ez előtt az alperes "rövid időszakot" próbaidő címén eltöltött a felperesnél. A felek között munkaviszony jött létre - ennek egységébe beletartozik a próbaidő is. Ezért a városi bíróság hatásköri szabály megsértésével hozott érdemi döntést. Emiatt a másodfokú bíróság a Pp. 158. § (1) bekezdését, a 157. § a) pontját, a 251 § (1) bekezdését és a 12. § (1) bekezdését alkalmazta.

A felperes a felülvizsgálati kérelmével a másodfokú bíróság végzésének "megváltoztatását", és a városi bíróság ítéletének hatályában való fenntartását kérte.

Törvénysértésként a felek közötti munkaviszony kimondását jelölte meg. Érvelése szerint a felek nem állapodtak meg a munkaszerződés jogszabály szerint előírt elemeiben, továbbá az alperes nem a felperes, hanem egy másik gazdálkodó szervezet ügyvezetőjével tárgyalt. Az alperes álláspontja szerint a munkaviszonyról szóló megállapodás előfeltétele a próbaidő kikötésének.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság határozatának hatályában való fenntartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A felperes ügyvezető igazgatója tanúként előadta, hogy személyesen döntött arról, hogy az "álláshirdetésre" jelentkezettek közül ki jöhet el a munkaviszony létesítése előtt dolgozni annak megállapítása céljából, hogy kit fog a felperes munkáltató alkalmazni. A tanú előadta azt is, hogy a "kipróbálás" miatt keletkező "átmeneti időszakra" nem fizet a Kft. ellenértéket. A felülvizsgálati kérelemben ezért a felperes a tanú vallomásával és a további bizonyítékokkal szembehelyezkedve, alaptalanul állította, hogy az alperes nem a felperes ügyvezetőjével tárgyalt; a munkaviszony hiányáról kifejtett érvelése pedig téves. A tanúvallomásból (amely az alperes előadásával megegyezett) aggálytalanul kitűnik, hogy a felek munkaviszony létesítésében állapodtak meg, ennek részét képezte, hogy az alperes tartalmilag próbaidőnek minősülő időszakban végzett munkát a felperesnél. A munkaszerződés írásba foglalásának elmaradására az Mt. 76. § (4) bekezdés értelmében csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába állást követő harminc napon belül. A megyei bíróság helyesen állapította meg a munkaviszony létrejöttét, annak lényeges tartalmi elemei (rendszeres munkavégzés, próbaidő, utasítás teljesítése, alá-, fölérendeltségi viszony) és a feleknek a munkaviszony létesítésére irányuló egyező - nem vitatott - akarata alapján. A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztását - a hatáskör kérdésében való döntés meghozatalánál - a megyei bíróság helyesen hagyta figyelmen kívül. Mindezek folytán a jogerős határozat nem sérti az Mt. 76. § (3) bekezdésében foglaltakat.

A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10 934/1999. sz.)