BH 1981.3.115 A megrendelő nem tesz eleget kárenyhítési kötelezettségének, ha a vasúti értesítés vétele után a téves címzés miatt a feladóval vagy a vasúttal szemben a szükséges intézkedéseket elmulasztja [Ptk. 340. §].

A felperes megrendelő és az I. r. alperes között szállítási szerződés, az I. r. alperes megbízó és a II. r. alperes közötti bizományi szerződés jött létre. Ennek alapján az I. r. alperes két darab lyukkártya-lyukasztógép szállítására vállalkozott. A felperes megrendelésében szállítási címként Székesfehérvárt jelölte meg. Az I. r. alperes pedig a megrendelés igazolásában a budapesti raktárának címét jelölte meg a teljesítés helyeként. Az eltérést a felek nem tisztázták. A bizományi szerződésben ugyancsak az I r. alperes raktárát jelölték meg ilyenként, és a II. r. alperes a külföldi féllel is az I. r. alperes budapesti címét közölte.

A Magyar Államvasutak a szállítmány megérkezését a felperesnek értesítésében jelezte. A felperes a gépek átvételét megtagadta, arról nem intézkedett, a MÁV részére sem tett semmilyen közlést. Később, nem megállapítható időben az I. r. és a II. r. alpereshez fordult, végül a II. r. alperes intézkedésére a vasút a cím módosítása után intézkedett a továbbszállításról. Erre azonban csak közel két hónappal később került sor. A vasút a 47 napi átvételi késedelem miatt 7320 Ft fekbért számított fel a felperesnek.

A felperes keresetében ennek az összegnek a megfizetésére kérte - felróhatóságuk arányában megosztottan - az alperesek kötelezését.

Az I. r. alperes azzal védekezett, hogy a szerződést nem szegte meg és nem okozta a fekbér felmerültét. A II. r. alperes pedig elévülésre hivatkozott. Az első fokú bíróság a felperes keresetét mindkét alperessel szemben elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes és az I. r. alperes között a szállítási szerződés az I. r. alperes budapesti raktára mint teljesítési hely megjelölése mellett jött létre. A felperesnek a vasút értesítésének kézhez vétele után a vasútnál kellett volna nyomban intézkednie. Az I. r. alperes bizonyította, hogy a II. r. alperessel a bizományi szerződést a felperessel kötött szerződéssel azonos feltételekkel kötötte meg. Sem az I. r., sem a II. r. alperes szerződésszegése nem volt megállapítható. A II. r. alperes igazolta, hogy a külföldi szállítónak helyes címet jelölt meg. A felperes keresete egyébként a II. r. alperessel szemben el is évült.

A felperes az ítélet ellen fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, az I. r. alperes kártérítésre kötelezését. Az I. r. alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogyan a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható. A felperes ügyintézője az I. r. alperes ügyintézőjéhez fordult, mivel a küldeményt nem tudta azonosítani. Az I. r. alperes nem intézkedett, hanem a felperest a II. r. alpereshez utasította. Az I. r. alperestől elvárható volt, hogy intézkedjék. A helytelen címet a külföldi feladó csak az alperesektől szerezhette be.