A Pécsi Ítélőtábla Pf.20013/2018/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §, 33. §, 33/A. §, 40. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 166. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:24. §, 3:112. §, 6:142. §, 6:519. §, 6:522. §] Bírók: Berki Csilla, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó

Pécsi Ítélőtábla

.../7. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Bedenek Attila ügyvéd által képviselt felperes nevecíme) felperesnek - a dr. Koncz István ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a ... Törvényszék 2017. október hó 26. napján kelt, .../17. számú ítélete ellen a felperes részéről 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 48.957.000 (negyvennyolcmillió-kilencszázötvenhétezer) forintot. A keresetet ezt meghaladóan tekinti elutasítottnak.

Mellőzi a felperes elsőfokú perköltség megfizetésre kötelezését, és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 144.000 (száznegyvennégyezer) forint elsőfokú és 72.000 (hetvenkettőezer) forint másodfokú perköltséget.

A felperes által fizetendő elsőfokú illeték összegét 60.000 (hatvanezer) forintra leszállítja, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 100.000 (százezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 1.440.000 (egymillió-négyszáznegyvenezer) forint elsőfokú és 2.400.000 (kettőmillió-négyszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az alperes a felperes alapításától, 2009. június hó 2. napjától a felperes ügyvezetője.

A felperes a 2015. április hó 30. napján ... munkavállalóval kötött megállapodásban kötelezettséget vállalt - meghiúsult munkaerő-kölcsönzésből eredő kiesett jövedelem címén - 1.850.000 forint megfizetésére. A kártérítés a munkavállaló részére a felperes óvadéki, letéti, korlátozott rendeltetésű számlájáról került kifizetésre.

A felperes - 2015. december hó 14. napi kezdő időponttal - felszámolás alatt áll.

Az alperes a felszámolónak átadta a társaság tevékenység záró mérlegét, mely szerint az adós 50.085.000 forint követeléssel rendelkezik, mely a ... Kft.-vel szemben a 2015. május hó 10. napján esedékes, IH4SA0988480. számú számla alapján 22.427.000 forint követelés, a ... Kft.-vel szemben a 2015. május hó 31. napján esedékes, IH4SA0988481. számú számla alapján 2.380.000 forint követelés, a ... Kft.-vel szemben a 2015. június hó 10. napján esedékes, IH4SA0988487. számú számla alapján 24.150.000 forint követelés. Az alperes a felszámolónak a számlákat átadta.

A ... Kft., ... Kft., ... Kft. a felszámoló felhívására 2016. június hó 15. napján úgy nyilatkozott, hogy a felperes felé kiegyenlítetlen számlája nincs.

Felperes keresetében 50.807.000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk 6:519. § alapján, hivatkozással arra, hogy a követeléseket a számlák alapbizonylatai, a követeléseket alátámasztó iratok hiányában nem tudta behajtani, az alperes az Számviteli törvény 15.§ (3) bekezdését és a 166.§ (2) bekezdését sértő magatartásával a társaságnak kárt okozott, a társaság vagyonával a Cstv.31.§ (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint nem számolt el (1. számú kereseti tényállítás). Állította, hogy alperes az elkülönített pénzeszközről a 2015. április hó 30. napján kötött megállapodásban jogszabálysértő módon rendelkezett (2. számú kereseti tényállítás).

Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Az 1. számú kereseti tényállás tekintetében megállapította, hogy alperes a Cstv.31.§ (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezettségét teljesítette, a tevékenység záró mérleget átadta, abban a követelés állományt szerepeltette. Utalt arra, hogy a felperes nem tett tényelőadást arra, hogy a felperesnél a szokásos üzleti eljárás rend alapján milyen alapbizonylatok rendelkezésre bocsátását várta el az alperestől, arra pedig nem merült fel adat, hogy az alapbizonylatok rendelkezésre állása folytán az alperes képes lett volna további okiratok átadására. Utalt azonban arra, hogy a Cstv.31.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén is csak a Cstv.33.§ (1) bekezdése szerinti szankció volna alkalmazható, a 31.§ (1) bekezdés b) pontja nem értelmezhető oly módon, hogy az adós kinnlevőségeinek behajtása sikerességéért az alperes felelőssé tehető. Kifejtette, hogy a felszámolás alá került felperes vezető tisztségviselőjével szemben kizárólag a Cstv.33/A.§-a alapján indítható per kártérítési igény érvényesítése érdekében, erre a Ptk. önálló jogcímet nem biztosít. A 2. számú kereseti tényállás tekintetében kiemelte, hogy felperes a 2015. április hó 30. napján létrejött megállapodást a Cstv.40.§ szerint nem támadta meg, az érvényes megállapodás alapját képező iratokat az alperes a felszámolónak átadta, a Cstv.31.§ szerinti kötelezettségének eleget tett.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a keresete teljesítését kérte. Az 1. számú kereseti tényállás körében az elsőfokú eljárás során előadottakkal egyezően hangsúlyozta, hogy a követelésállomány alapjául szolgáló dokumentáció hiányában a követelést nem tudja érvényesíteni, behajtani, az alperes azzal, hogy a dokumentumok átadását elmulasztotta, kárt okozott, ezért a Ptk.3:24.§ (1) bekezdése és a Ptk.6:519.§-alapján ártérítési felelőssége fennáll. Utalt arra, hogy az Szvt.15.§ (3) bekezdése és 166.§ (2) bekezdés szerint a gazdasági esemény dokumentálásához a számlán kívül további külső és belső bizonylatok (szállítólevél, megrendelés, szerződés, teljesítés igazolás) szükségesek. A 2. számú kereseti tényállítás tekintetében kifejtette, hogy az alperes a célhoz rendelt, meghatározott célra lekötött 2.000.000 forintból rendelkezett 1.850.000 forint kifizetéséről, a jogszerűtlen kifizetés megalapozza kártérítési felelősségét.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A fellebbezés részben alapos.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal kiegészíti:

Az alperes az IH4SA0988487, IH4SA0988480, IH4SA0988481 számlákon kívül a követeléseket alátámasztó egyéb bizonylatot a felszámolónak felhívásra és a felszámoló előtt felvett, 2016. február hó 9. napján kelt jegyzőkönyvbe foglalt vállalása ellenére nem adott át.

A perben becsatolt szerződések tanúsága szerint az alperes által képviselt felperes 2015. március hó 31. napján munkaerő-kölcsönzési szerződést kötött a ... Kft.-vel. A szerződés 1. pontja szerint a ... Kft. megbízást adott felperesnek 2015. április hó 1-től a ... Kft. gyorséttermi, felszolgáló feladatok ellátására. A 2. pont alapján a vállalkozó vállalta a feladat maximális teljesítését megfelelő számú és képzettségű szakemberrel: nyitás előtti teendők előkészítése, rendelések felvétele, felszolgálás, a felszolgáláshoz szükséges eszközök előkészítése, a vendégek által választott ételek és italok szakszerű felszolgálása, a feladatot ellátó személyek kiképzése, továbbképzése, munkavédelmi oktatása. A 6. pont értelmében a vállalkozó az elvégzett munkáért az elfogadott teljesítésigazolás alapján számlát állít ki, melyet a megbízó a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig kifizet.