BH 1999.10.452 Vételi jog feltételhez kötött gyakorlása [Ptk. 375. § (1) bek., 112. § (1) bek., 236. § (4) bek.].

A jogerős ítélet elutasította a felperesek keresetét, amelyben az alperesnek vételi jogot biztosító szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték, és kötelezte a felpereseket, hogy a perbeli ingatlant tizenöt nap alatt adják az alperes birtokába.

A jogerős ítélet indokolásában megállapította, hogy az alperes az 1995. március 20-án kötött kölcsönszerződéssel 3.621.000 forint, 1995. szeptember 20-ig visszafizetendő kölcsönt nyújtott annak a betéti társaságnak, amelynek az I. r. felperes a kültagja volt. Az ekkor kötött "vételi jogot biztosító" szerződéssel a felperesek vételi jogot biztosítottak az alperesnek a tulajdonukban lévő ingatlanra azzal, hogy amennyiben a betéti társaság a kölcsönt nem fizeti vissza határidőre, úgy az alperes 1995. szeptember 21-től számított harminc napon belül gyakorolhatja a vételi jogát. A kölcsön visszafizetésére nem került sor, ezért az alperes határidőben gyakorolt vételi joga alapján a földhivatal az alperes javára a tulajdonjogot bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba.

A jogerős ítélet az indokolásában kifejtette, hogy a felek az alperes által nyújtott kölcsön biztosítására kötöttek vételi jog létesítéséről szóló szerződést, amelynek megkötésére a kölcsönszerződésben az I. r. felperes kötelezettséget vállalt. A felperesek a szerződés tartalmát, a vételi jog mibenlétét ismerve írták alá a szerződést. A vételi jogról szóló szerződés tartalmának megfelelően az alperes a Ptk. 375. §-ának (1) bekezdése alapján egyoldalú nyilatkozattal megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát. A vételi jogról szóló szerződés értelmében az alperes tulajdonszerzési szándéka attól a feltételtől függően állt fenn, hogy a kölcsön visszafizetésére nem kerül sor, s miután a feltétel bekövetkezett, gyakorolhatta a vételi jogát. Ebből következően a felek szerződése mint színlelt szerződési nem volt érvénytelen, ezért a felpereseket a szerződés teljesítésére kellett kötelezni.

A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetüknek megfelelően a vételi jogot biztosító szerződés érvénytelenségének megállapítását és az alperes birtokba adás iránt indított viszontkeresetének az elutasítását kérték. A felülvizsgálati kérelmükben azt adták elő, hogy a perbeli szerződés színlelt szerződés volt, amellyel semmis zálogszerződést lepleztek, mert az alperesnek a kielégítési jog megnyílta előtt biztosította a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzését. A vételi jogot létesítő szerződés színlelt voltát igazolja az alperes előadása, amely szerint nem kívánta megszerezni az ingatlan tulajdonjogát. A jogerős ítélet tévesen állapította meg azt is, hogy a felperesek a szerződésben érvényesen lemondtak a megtámadási jogukról.

Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.