Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

EH 2006.1481 Pénzügyi szolgáltatásnak minősül a forintban, devizában, vagy valutában történő pénzkölcsön-nyújtás, a gépjármű-kárrendezés engedményezés alapján történő üzletszerű folytatása ezért nem pénzügyi szolgáltatás [1996. évi CXII. tv. 3. § (1) bek.].

A felperes meghatalmazás, később engedményezés alapján a vele szerződő ügyfelei gépkocsi kárának intézését üzletszerűen végezte, melynek ellenértéke az a biztosítási összeg volt, melyre a károsult tarthatott igényt a biztosítótól. Az engedményező nyilatkozat alapján felperes a sérült gépjárművek javíttatását végezte el, majd a balesetből eredő kártérítési igényt peres és peren kívüli úton, saját nevében érvényesítette. Ezt a tevékenységet egy biztosítótársaság az alpereshez intézett panaszbeadványban sérelmezte. Az alperes kijavított határozatával megállapította, hogy a felperes faktoring pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez és a tevékenység folytatását megtiltotta. Álláspontja szerint a felperes tevékenysége visszterhes és üzletszerű volt, követelés megvásárlására irányult, ezért pénzkölcsönnyújtásnak minősült. Ilyen tevékenység folytatására a felperes engedéllyel nem rendelkezett. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte, mivel állítása szerint ügyfeleinek pénzkölcsönt nem nyújtott, faktoring tevékenységet nem végzett. A bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes ellenérték fejében nyereség, illetőleg vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányulóan - rendszeresen folytatott tevékenységet, mely ekként üzletszerű volt és melynek során ügyfelei követelésének megvásárlásával pénzkölcsönt nyújtott. A követelés ellenértéke a javítás költsége volt, a pénzmozgás hiánya csak látszólagos.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, mely az ítélet hatályon kívül helyezésével az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére, illetőleg a bíróság új eljárásra utasítására irányult. Álláspontja szerint tevékenysége nem tekinthető pénzkölcsön-nyújtásnak, mert az ügylet az egymással szolgáltatási jogviszonyban álló személyek e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetésének vagy előlegnek tekintendő, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I/10. 4. b) pontja alapján nem minősül pénzkölcsön nyújtásának. Előadta, hogy mert nem végzett pénzügyi tevékenységet, abból haszna sem származhatott. Végül a Fővárosi Bíróság indokolási kötelezettségének hiányosságait kifogásolta.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a Pp. 273. § (6) bekezdése alapján elrendelte.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Változatlanul képviselte azt az álláspontját, miszerint a felperes perbeli ügyleteit pénzügyi szolgáltatásnak kell tekinteni. A felperes nem kereskedelmi hitelt nyújtott, hanem pénzkölcsönt azzal, hogy a biztosítótól később általa behajtott összeget megelőlegezi, illetve a követelést megvásárolja.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.

Az alperesi határozat a Hpt. rendelkezésein, különösen a Hpt. 2. számú mellékletének I/10. 2. b) pontján alapult. Eszerint követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása minősül, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. A követelés megvásárlása a Hpt. I/10. 2. b) pont alapján pénzkölcsön-nyújtás. Erre az ügyletre is alkalmazni kell azonban a Hpt. 3. § (1) bekezdésének azt az általános rendelkezését, mely szerint pénzügyi szolgáltatás a Hpt.-ben felsorolt tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában. Ilyen tevékenység a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a hitel és pénzkölcsön nyújtása is. A felperes tevékenysége az alperes által vizsgált ügyletekben szolgáltatás nyújtása volt. A felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a sérült gépkocsit megjavíttatja, a javítás költségeit fedezi, majd azt a biztosítóval szemben érvényesíti. A szolgáltatás ellenértékeként engedményezte a károsult a felperesre a kártérítési igényét. Az ügyletben tehát a szolgáltatás a felperes által vállalt tevékenység elvégzése volt, az ellenszolgáltatás pedig a károsult követelésének engedményezése.

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kárösszegről a károsult szabadon rendelkezhet, rendelkezési jogának gyakorlásától eltiltani nem lehet.

Tényként megállapítható tehát, hogy a felperes szolgáltatási tevékenységét nem forintban, illetőleg devizában, valutában végezte. A Hpt. 3. § (1) bekezdése b) pontja alá eső hitel és pénzkölcsön nyújtásának feltétele, hogy annak végzése forintban, illetőleg devizában, valutában történjen. A felperes nem nyújtott pénzkölcsönt forintban, devizában vagy valutában, hanem a szolgáltatói tevékenységét ellentételezték ezekkel az eszközökkel.

A jogszabály értelmében a követelést meghatározott módon kell megszerezni ahhoz, hogy az a követelés megvásárlásának minősüljön. A Hpt.-ben rögzített feltételeknek a felperes és a károsult között kötött ügylet nem felelt meg. Az alperes határozata szerint egy követelés szolgáltatás nyújtásával, mint ellenértékkel is megvásárolható. A Hpt. 3. §-ában foglalt forintra, devizára vagy valutára vonatkozó előírást azonban nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, amely a tételesen felsorolt pénzeszközöket egy szolgáltatással azonosíthatóvá tenné. Ilyen értelmezés elfogadása esetén a Hpt. említett rendelkezése értelmetlenné válna. Tévedett ennélfogva a Fővárosi Bíróság amikor az alperes döntésénél alkalmazott jogszabályok kiterjesztő értelmezését jogszerűnek tartotta.

Helyesen mutatott rá az alperes ellenkérelmében arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében álláspontjának alátámasztásaként megjelölt jogszabályhely nem alapozza meg az ítélet hatályon kívül helyezését. A felülvizsgálati kérelem tartalmából azonban megállapítható, hogy a felperes a határozatot érdemben az okból támadta, hogy szolgáltatást nyújtó tevékenysége nem esik a Hpt. hatálya alá, nem minősül pénzkölcsön nyújtásának. Ez az érvelés a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján megalapozott, melyre a felülvizsgálati kérelem egyértelműen utalást tartalmazott, így a Legfelsőbb Bíróság határozatot hozhatott az ügy érdemi kérdésében.

Minthogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy az előterjesztő alappal hivatkozott a Pp. 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra, emellett a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tények az iratokból megállapíthatóak voltak, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozva a Fővárosi Bíróság ítéletét és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte.

(Legf. Bír. Kfv. III. 37.271/2005.)