62014CO0394_SUM[1]

A Bíróság (ötödik tanács) 2014. november 14-i végzése. Sandy Siewert és társai kontra Condor Flugdienst GmbH. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Amtsgericht Rüsselsheim - Németország. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Eljárási szabályzat - 99. cikk - Légi közlekedés - 261/2004/EK rendelet - Légi járat jelentős késése - Az utasok kártérítéshez való joga - A légifuvarozó kártérítési kötelezettsége alóli mentesítésének feltételei - A »rendkívüli körülmények« fogalma - Az előző járat során a légi járműben az annak kijáratához helyezett utaslépcső által okozott kár. C-394/14. sz. ügy

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (ötödik tanács)

2014. november 14.( * )

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Eljárási szabályzat – 99. cikk – Légi közlekedés – 261/2004/EK rendelet – Légi járat jelentős késése – Az utasok kártérítéshez való joga – A légifuvarozó kártérítési kötelezettsége alóli mentesítésének feltételei – A »rendkívüli körülmények« fogalma – Az előző járat során a légi járműben az annak kijáratához helyezett utaslépcső által okozott kár”

A C-394/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Amtsgericht Rüsselsheim (Németország) a Bírósághoz 2014. augusztus 18-án érkezett, 2014. augusztus 12-i határozatával terjesztett elő az előtte

Sandy Siewert ,

Emma Siewert ,

Nele Siewert

és

a Condor Flugdienst GmbH

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: T. von Danwitz tanácselnök, C. Vajda, A. Rosas, Juhász E. és D. Šváby (előadó) bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzatának 99. cikke alapján, indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú [helyesen: jelentős] késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.) 5. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a légifuvarozó Condor Flugdienst GmbH (a továbbiakban: Condor), valamint S. Siewert, E. Siewert és N. Siewert között amiatt folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy ez a légifuvarozó megtagadta ezen utóbbiak kárának megtérítését, akiknek járata esetében jelentős késés merült fel.

Jogi háttér

3 A 261/2004 rendelet (14) és (15) preambulumbekezdése kimondja:

„(14)      A Montreali Egyezménynek megfelelően az üzemeltető légifuvarozókra háruló kötelezettségeket korlátozni kellene, vagy ki kellene zárni azokban az esetekben, amikor egy eseményt olyan rendkívüli körülmények okoztak, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ilyen körülmények különösen politikai instabilitás, az érintett légijárat működésével össze nem egyeztethető meteorológiai feltételek, biztonsági kockázatok, váratlan repülésbiztonsági hiányosságok és olyan sztrájkok esetén fordulhatnak elő, amelyek egy üzemeltető légifuvarozó működését befolyásolják.

(15)      Különleges körülmények fennállásának kellene tekinteni, ha egy légiforgalmi irányítási döntés hatása egy bizonyos légi járművel kapcsolatban egy bizonyos napon hosszú késedelmet, egyéjszakás késedelmet, illetve a légijármű egy vagy több járatának törlését okozza, annak ellenére, hogy az érintett légifuvarozó minden ésszerű intézkedést megtett a késedelmek vagy járatok törlésének elkerülésére.”

4 E rendelet 5. cikke ekként rendelkezik:

„(1)      Egy járat törlése esetén az érintett utasoknak:

[...]

c)      joguk van az üzemeltető légifuvarozó általi kártalanításhoz a 7. cikkel összhangban […]

(3)      Az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártérítést fizetni a 7. cikk szerint, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.

[…]”

5 Az említett rendelet „Kártalanításhoz való jog” címet viselő 7. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„E cikkre való hivatkozáskor az utasok az alábbi összegű kártérítést kapják:

a)      250 EUR-t minden 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőútra [helyesen: légi járatra];

b)      400 EUR-t minden 1500 kilométernél hosszabb Közösségen belüli repülőútra [helyesen: légi járatra] és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőútra [helyesen: légi járatra];

c)      600 EUR-t minden, az a) és b) pontba nem sorolható repülőútra [helyesen: légi járatra].

[...]”

6 Ugyanezen rendelet 13. cikkének szövege a következő:

„Olyan esetekben, amikor egy üzemeltető légifuvarozó kártalanítást fizet vagy más, e rendelet szerint rá háruló kötelezettségeket teljesít, akkor e rendelet rendelkezései nem értelmezhetők a fuvarozó azon joga korlátozásaként, hogy kártérítést kérjen bármely személytől – beleértve harmadik feleket is –, az alkalmazandó joggal összhangban. E rendelet különösen nem korlátozza az üzemeltető légifuvarozóknak azt a jogát, hogy visszatérítést kérjen [helyesen: kérjenek] egy utazásszervezőtől vagy más olyan személytől, akivel az üzemeltető légifuvarozó szerződéses jogviszonyban áll. Hasonlóképpen e rendelet rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy korlátoznák az üzemeltető légifuvarozóval szerződéses jogviszonyban levő utazásszervező vagy – az utas kivételével – harmadik fél jogát arra, hogy visszatérítést vagy kártalanítást kérjen az üzemeltető légifuvarozótól az alkalmazandó vonatkozó törvények szerint.”

A jogvita alapját képező tényállás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

7 Az alapeljárás felperesei Antalyából (Törökország) Frankfurt am Mainba közlekedő járatra foglaltak helyet a Condornál.

8 Ez a járat 2011. október 3-án hat óra harminc perces késéssel érkezett meg.

9 Az S. Siewert, E. Siewert és N. Siewert által benyújtott, kártérítés iránti kérelemnek a Bíróság – a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével és 7. cikkével összefüggésben értelmezett – ítélkezési gyakorlata alapján történő elutasítása céljából a Condor azt állítja, hogy ez a késedelem olyan kárnak tudható be, amely az előző nap a stuttgarti repülőtéren érte azt a légi járművet, amelynek a szóban forgó járatot le kellett volna bonyolítania. Az említett repülőtéren a légi járműbe ütközött az annak kijáratához helyezendő utaslépcső, ami szerkezeti sérülést okozott az egyik szárnyban, és szükségessé tette az említett légi jármű cseréjét. Ennélfogva a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülményekről” van szó, ily módon pedig a Condor nem köteles kártérítést fizetni.

10 A kérdést előterjesztő bíróságban kételyek merültek fel arra vonatkozóan, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése és 7. cikke alapján az érintett fuvarozót a kártérítési kötelezettsége alól mentesítő „rendkívüli körülményeknek” közvetlenül a vitatott járathoz kell-e fűződniük, vagy azok az említett járatot bonyolító légi jármű által korábban teljesített utakból is eredhetnek.

11 E körülmények között az Amtsgericht Rüsselsheim úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)      Közvetlenül a helyfoglalással érintett járat vonatkozásában kell-e felmerülnie a [261/2004] rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülményeknek?

2)      Amennyiben a korábbi oda-vissza utak során felmerülő rendkívüli körülmények is jelentőséggel bírnak valamely későbbi járat szempontjából: az üzemeltető légifuvarozónak csak a rendkívüli körülmény elkerülésére kell-e a [261/2004] rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerinti ésszerű intézkedéseket megtenni, vagy a hosszabb késés elkerülésére is?

3)      A légifuvarozó tevékenységi körébe tartozó feladatokkal megbízott, saját felelősségükre eljáró harmadik személyek károkozása a [261/2004] rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e?

4)      A harmadik kérdésre adott igenlő válasz esetén, függ-e az értékelés attól, hogy a harmadik személyt ki bízta meg (légitársaság, repülőtér-üzemeltető stb.)?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

12 A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke értelmében, ha a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, vagy ha az előzetes döntéshozatalra elé terjesztett kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen ésszerű kétségnek, a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat.

13 A jelen előzetes döntéshozatalra utalás keretében e rendelkezést kell alkalmazni.

A harmadik és a negyedik kérdésről

14 Elsősorban vizsgálandó harmadik és negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdését akként kell-e értelmezni, hogy a valamely repülőtérnek a légi jármű kijáratához helyezett utaslépcsője légi járművel történő ütközéséhez hasonló esemény e légi jármű járatának jelentős késése esetén olyan „rendkívüli körülménynek” minősül, amely mentesíti a légifuvarozót az utasok kárának megtérítésére irányuló kötelezettsége alól.

15 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jogalkotónak az volt a szándéka, hogy a járat törlése vagy jelentős – azaz legalább háromórás – késése esetére kialakítsa a légifuvarozóknak a 261/2004 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettségeit (lásd ebben az értelemben: Nelson és társai ítélet, C-581/10 és C-629/10, EU:C:2012:657, 39. pont; valamint McDonagh-ítélet, C-12/11, EU:C:2013:43, 37. pont).

16 Az említett rendelet (14) és (15) preambulumbekezdése, valamint 5. cikkének (3) bekezdése értelmében, ugyanezen cikk (1) bekezdésének rendelkezéseitől eltérve a légifuvarozó tehát mentesül a 261/2004 rendelet 7. cikke szerinti, az utasok kárának megtérítésére irányuló kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy a légi járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni, azaz olyan körülmények, amelyek kívül esnek a légifuvarozó tényleges befolyásán (McDonagh-ítélet, EU:C:2013:43, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

17 Ami az utasok kára megtérítésének elvétől való eltérést illeti, az említett 5. cikk (3) bekezdését megszorítóan kell értelmezni (Wallentin-Hermann-ítélet, C-549/07, EU:C:2008:771, 20. pont). Egyebekben, nem minden rendkívüli körülmény mentesítő jellegű, és – ezen túlmenően – az arra hivatkozni kívánó légifuvarozónak kell bizonyítania azt, hogy azokat semmiképpen nem lehetett volna elkerülni a helyzetnek megfelelő intézkedésekkel, azaz olyan intézkedésekkel, amelyek e rendkívüli körülmények bekövetkezésének időpontjában megfelelnek különösen az érintett légifuvarozó által műszakilag és gazdaságilag elviselhető feltételeknek (Eglitis és Ratnieks ítélet, C-294/10, EU:C:2011:303, 25. pont).

18 Ami még közelebbről valamely légi jármű műszaki hibáit illeti, a Bíróság pontosította, hogy noha ezek a műszaki hibák e körülmények közé tartoznak, az ilyen esemény körülményei csak akkor minősíthetők a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében „rendkívülinek”, ha olyan eseményhez fűződnek, amely – az e rendelet (14) preambulumbekezdésében felsorolt eseményekhez hasonlóan – nem tartozik az érintett légifuvarozó rendes tevékenységi körébe, és jellegénél vagy eredeténél fogva a légifuvarozó tényleges befolyásolási körén kívül esik (Wallentin-Hermann-ítélet, C-549/07, EU:C:2008:771, 23. pont).

19 Márpedig valamely repülőtérnek a légi jármű kijáratához helyezett utaslépcsője légi járművel történő ütközése miatt bekövetkező műszaki hibát illetően meg kell állapítani, hogy az ilyen utaslépcsőket, illetve mozgó állványokat szükségszerűen a légiutas-szállítás keretében alkalmazzák, lehetővé téve az utasok számára, hogy beszálljanak a légi járműbe, és kiszálljanak abból, ekként pedig a légifuvarozók rendszeresen szembesülnek az ilyen utaslépcsők használatából eredő helyzetekkel E feltételek mellett, valamely légi járműnek az ilyen utaslépcsővel való ütközését a légifuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozó eseménynek kell tekinteni. Ezen túlmenően semmi nem utal arra, hogy a repülőtér rendes működési körén kívül eső – a Bíróság ítélkezési gyakorlata (lásd: Wallentin-Hermann ítélet, EU:C:2008:771, 26. pont) szerint a „rendkívüli körülmények” fogalmába tartozó szabotázs- vagy terrorcselekményekhez hasonló – cselekmény okozta az abban a légi járműben bekövetkező kárt, amelynek a vitatott járatot le kellett volna bonyolítania, amit a Condornak – a jelen végzés 17. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően – bizonyítania kellett a kérdést előterjesztő bíróság előtt.

20 Következésképpen az ehhez hasonló esemény nem minősülhet olyan „rendkívüli körülménynek”, amely a légi járat jelentős késése esetén mentesíti a légifuvarozót az utasok kárának megtérítésére irányuló kötelezettsége alól.

21 Egyebekben emlékeztetni kell arra, hogy a 261/2004 rendelet alapján teljesített kötelezettségek nem zárják ki azt, hogy a fuvarozók a kárt okozó személyektől – köztük harmadik személyektől – kártérítést követeljenek, amint azt e rendelet 13. cikke előírja (Folkerts-ítélet, C-11/11, EU:C:2013:106, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

22 A fentiekre tekintettel a harmadik és a negyedik kérdésre azt a válasz kell adni, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szereplő, a valamely repülőtérnek a légi jármű kijáratához helyezett utaslépcsője légi járművel történő ütközéséhez hasonló esemény nem minősülhet olyan „rendkívüli körülménynek”, amely az e légi jármű járatának jelentős késése esetén mentesíti a légifuvarozót az utasok kárának megtérítésére irányuló kötelezettsége alól.

23 A harmadik és a negyedik kérdésre adott válaszra tekintettel a többi kérdésre nem kell válaszolni.

A költségekről

24 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú [helyesen: jelentős] késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szereplő, a valamely repülőtérnek a légi jármű kijáratához helyezett utaslépcsője légi járművel történő ütközéséhez hasonló esemény nem minősülhet olyan „rendkívüli körülménynek”, amely az e légi jármű járatának jelentős késése esetén mentesíti a légifuvarozót az utasok kárának megtérítésére irányuló kötelezettsége alól.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.