BH 2002.6.225 A jogosult üzleti körülményeiben utóbb beállott változások önmagukban nem adnak alapot az előszerződésben kikötött foglaló visszakövetelésére [Ptk. 208. §, 243. §, 244. §, 245. §].

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a peres felek 1997. február 11-én adásvételi előszerződést kötöttek. Ebben az alperes vállalta, hogy a megépítendő T. téri piacon a felperes részére biztosít egy üzlethelyiséget 4 812 500 forint + áfa vételár megfizetése ellenében. A felperes a szerződésben foglalt ütemezésnek megfelelően vállalta a vételár kiegyenlítését. A szerződés 7. pontja szerint az előszerződés biztosítására a felek 500 000 forint foglalót kötöttek ki, amelyet a felperes a szerződés aláírásával egyidejűleg készpénzben, egy összegben megfizetett. A szerződés rendelkezett arról, hogy a foglaló összege a vételárba beszámít, és a foglaló összegét a felek ebbéli rendeltetésében az adásvételi szerződés egész tartama alatt fenntartják. A foglaló átvételéről kiállított számlán az alperes a befizetett összeget "üzletvételár-előlegként" számlázta.

A szerződés megkötését követően a felperes közölte az alperessel, hogy az előszerződésben vállaltakat nem tudja teljesíteni, és kérte a befizetett összeg visszafizetését, ami elől az alperes elzárkózott.

A jogerős ítélet álláspontja szerint a peres felek között a Ptk. 243. §-ában szabályozott, foglalóra vonatkozó érvényes megállapodás jött létre. A számla elnevezésétől függetlenül nem fogadta el a felperesnek azt az álláspontját, hogy a befizetett összeg előleg volt, mert a szerződés 7. pontjából a teljesítés foglaló jellege kétséget kizáróan megállapítható volt. Arra tekintettel, hogy a felperes nem vitatta az előszerződésben vállalt kötelezettségei elmulasztását, a Ptk. 244. §-a alapján utasította el a felperes elsődleges keresetét, amelyben a teljes összeg visszafizetésére kérte kötelezni az alperest.

A szerződési értékhez viszonyítva a kikötött 500 000 forintot nem látta a jogerős ítélet eltúlzottnak, így nem látott alapot arra, hogy a Ptk. 245. §-ának (3) bekezdése alapján a felperes másodlagos kérelmének megfelelően mérsékelje a foglaló összegét.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az alperes keresete szerinti marasztalását. Álláspontja szerint a szerződés megszűnésének a körülményeit a jogerős ítélet nem vizsgálta, nem értékelte, hogy meglevő üzlethelyiségének megszűnése miatt nem jutott a remélt hitelhez, ezért nem tudott teljesíteni, így a Ptk. 244. §-ába ütköző módon utasította el keresetét. Valójában ugyanis a szerződés olyan okból szűnt meg, amelyért a felperes nem felel, így a foglaló visszajár. Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy az alperest kár nem érte, és az alperes rosszhiszemű magatartást is tanúsított, amikor a foglalót a számlában már előlegnek tüntette fel azért, hogy az áfát vissza tudja igényelni.

Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte, lényegében a jogerős ítélet helyes indokai alapján.

A felülvizsgálati kérelem az alábbi okok miatt alaptalan.