A Legfelsőbb Bíróság Pfv.22025/2009/6. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 79. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.22.025/2009/6.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szigethy Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szigethy István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bokros Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bokros Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen 2 196 331 forint és járulékai megfizetése iránt a Városi Bíróságnál 3.P.20.024/2008. szám alatt indult és másodfokon a Megyei Bíróság 2.Pf.20.699/2009/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2010. évi június hó 15. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, a Városi Bíróság 3.P.20.024/2008/14. számú ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 217 694 (kettőszáztizenhétezer-hatszázkilencvennégy) forintot és ezen összeg 2008. február 7. napjától járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

A felperes által az alperes javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét 30 000 (harmincezer) forintra mérsékli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40 000 (negyvenezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

A felperes a l.-i 0/1. hrsz. alatti erdő ingatlan társtulajdonosa és azon, valamint a 0/3. hrsz. alatti ingatlanon erdőgazdálkodói tevékenységet folytat, míg az alperes jogosult a területen és környékén a vadászati jog gyakorlására. Az egyik ingatlant a vadkár ellen villanypásztor védi, amelynek kiépítését az alperes végezte és ahhoz vezetéket, karót, szigetelőgombát biztosított. A kiépítés és az anyag költsége összesen 158 966 forint volt. A villanypásztort az alperes üzemelteti és tartja karban, ennek évi költsége 125 837 forint. A 0/3. hrsz. alatti ingatlanon lévő két vadvédelmi kerítéshez a faanyagot és drótot a felperes biztosította, ennek költsége 1 107 975 forint volt, a kiépítést az alperes végezte, ennek költsége 1 718 475 forintot tett ki. A fenntartásról az alperes gondoskodik, aminek évi költsége 26 400 forint. A 0/1. hrsz. alatti ingatlanon 2007. évben rágásból eredően 217 694 forint vadkár keletkezett.

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest vadkár jogcímén 217 694 forint minőségi kártérítés és 207 930 forint többletápolási költség, valamint a vadvédelemmel kapcsolatos költségeknek, azaz a vadvédelmi kerítéshez biztosított 755 370 forint értékű faanyag és 574 200 forint értékű drótkerítés értékének és ezen összegek 2008. február 7. napjától járó kamatainak a megfizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes a vadkár elleni védekezés során kötelezettségét súlyosan megsértette, továbbá a vadvédelmi kerítés és a villanypásztor kiépítésének költségét az alperes állta, gondoskodik azok fenntartásáról, illetve üzemeltetéséről, valamint a villanypásztorhoz anyagot biztosított. A vadvédelmi költségeket a feleknek egyező arányban kellene viselniük, ezért a nagyobb hozzájárulása folytán annak elszámolására beszámítási kifogást terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokai szerint az eljárás során a felperesnek kellett volna bizonyítania a vadvédelmi költségek és a vadkár összegét. Nem vitatottan a kerítésekhez a faanyagot és drótot a felperes biztosította, míg a kiépítést az alperes végezte. A villanypásztor anyag és kiépítési költségét az alperes fedezte és gondoskodik annak működtetéséről, karbantartásáról is. A költségek megállapítására a bíróság igazságügyi szakértői véleményt szerzett be, a szakértő megállapítását a felek ezirányú felhívás ellenére nem vitatták.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 79. §-ának (1) bekezdésének a/ pontjának szerint a vadászatra jogosult mellett a föld használóját is kárelhárítási, kármegelőzési kötelezettség terheli, mert ez mindkét fél közös érdeke, ezért ennek felmerült költségeit fele-fele arányban kell viselniük. Utalt e körben a BH2000. 484. számú jogesetre. A költségekből a felperes 1 107 975 forintot, az alperes 2 129 115 forintot viselt, a teljes költség fele ezért 1 618 545 forint, azaz a feleknek ilyen összeggel kellett volna hozzájárulniuk a vadkár elhárításához. A többletet teljesítő alperes tehát alappal terjesztett elő e vonatkozásban beszámítási kifogást. A szakértői vélemény szerint ápolási többletköltség nem volt megállapítható, míg a vadkár összegét a megalapozott beszámítási kifogás meghaladta, ezért a kereset elutasításra került.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes a bíróság felhívására az ott megjelölt határidőn belül a szakvéleménnyel kapcsolatban észrevételt nem terjesztett elő, majd további felhívás ellenére bizonyítási indítványa sem volt. A felperes tehát nem kifogásolta a szakértő által megállapítottakat, okkal tekintette tehát az elsőfokú bíróság a szakértői véleményt aggálytalannak.

Az alperes ellenkérelme tartalmilag beszámítási kifogásnak minősült, ezért azt az elsőfokú bíróság a Pp. 3. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyesen értékelte, eljárási szabálysértést ennek elmulasztása esetén követett volna el.