A Kúria Köf.5014/2018/4. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 116. §] Bírók: Dobó Viola, Horváth Tamás, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

A települési önkormányzat képviselő-testülete helyi ügyek körébe tartozó mérlegelése keretében - törvény szabta határok között - szabadon differenciálhat.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5014/2018/4.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

(3300 Eger, Barkóczy u. 1.)

Az érintett önkormányzat: Lőrinci Város Önkormányzata

(3021 Lőrinci, Szabadság tér 26.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- a Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2015. (X. 29.) önkormányzati rendelete a telekadóra vonatkozó 4. § (2) bekezdése és 5. § (2) bekezdése jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasítja;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére - a kézbesítést követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az ügyben felperes tulajdonát képezi a Lőrinci belterület 4/6 hrsz.-ú, kivett ipartelep megnevezésű ingatlan 736/10000-ed tulajdoni hányada. A Heves Megyei Kormányhivatal, mint az alapügyben alperes a HE/HAT/695-5/2017. számú határozatával - Lőrinci Város Jegyzője 888/2017. számú határozatát megváltoztatva - a felperest 2017. január 1. napjától évi 927 690 Ft telekadó megfizetésére kötelezte. Az első- és másodfokú határozatok a felperesre kivetett telekadó mértékét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.), valamint Lőrinci Város Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2015. (X. 29.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) a telekadóra vonatkozó 4. és 5. §-ai alapján állapították meg. A felperesnek 2017. január 1. napjától keletkezett helyi adófizetési kötelezettsége.

[2] A bíróság az előtte folyó eljárásban igazságügyi környezetvédelmi szakértőt rendelt ki, aki szakvéleményében megállapította, hogy a perbeli ingatlan adott állapotában ipari célú hasznosításra nem alkalmas, az ingatlan környezeti kármentesítése csak jelentős kiadással valósítható meg. A vizsgált ipari területen az egészségveszélyeztetési kockázat sem zárható ki. A szakvélemény szerint a területen az ingatlanok jelen állapotukban lényegében forgalomképtelennek tekinthetők. A felperes által csatolt igazságügyi szakértői iroda által készült szakvélemény szerint a perbeli ingatlan teljes értéke, tehát nem csak a felperes tulajdoni hányadát képező része, 58 723 870 Ft. Eszerint a felperes tulajdoni hányadának megfelelő forgalmi érték 4 323 000 Ft.

A bíróság indítványa és az önkormányzat védirata

[3] A bíróság mindezek alapján 2018. április 26-án kelt 8.K.27.119/2017/27. számú végzésében kezdeményezte az Ör. 4. § (2) bekezdésének és 5. § (2) bekezdésének vizsgálatát a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt és indítványozta jogszabálysértés megállapítását, valamint a rendelkezés megsemmisítését és alkalmazása tilalmának kimondását. A bíróság egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette.

[4] Az indítvány szerint az Ör. nem értékelte az adóztatott vagyontárgy és környezete, az ipari terület elégtelen kármentesítésének tényét, a terület hasznosításra alkalmatlan voltát. Az Ör. nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat a korábban kialakult súlyos azbeszt-szennyezettséget, annak kármentesítést követően is fennmaradt állapotát, az ebből eredő forgalmi értékcsökkenést. Ebből következően a helyi adó konfiskáló jellegű, ami nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat és az adóalanyok teherbíró-képességét. Az adó mértéke alkalmas arra, hogy az adóztatott vagyontárgyat rövid időn belül feleméssze.

[5] Az indítvány szerint az Ör. hivatkozott rendelkezései sértik a Htv. 6. § d) pontját és 7. § g) pontját.

[6] Az önkormányzat védiratot terjesztett elő. Ebben kérte a bíróság indítványának elutasítását. Az érintett önkormányzat szerint szakértői értékbecslés értelmében a perbeli ingatlan forgalmi értéke 160 700 000 Ft. A perbeli ingatlan tulajdonostársa által jegyzett szakértői értékbecslés értelmében a telek forgalmi értéke 132 000 000 Ft és egy további közigazgatási eljárásban készült értékbizonyítvány szerint az érték 148 964 000 Ft-ban állapítható meg. Hivatkozással a Kúria gyakorlatára jelzi, hogy az az adómérték minősül súlyosan aránytalannak, amely évente a vagyontárgy értékének közel 60-70%-át teszi ki. Tekintettel az értékbecslésekre, akár ha figyelembe véve az ügyben a felperes által hivatkozott értékbecslést is, megállapítható, hogy ez az arány távolról sem valósul meg, tehát aránytalanság nem valósul meg. A felperest terhelő éves adófizetési kötelezettség mértéke ugyanis 927 690 forint, miközben a felperes tulajdoni hányadának értéke legalább 4 323 000 Ft. Az tulajdon értékének 21%-a nem tekinthető a felperes által hivatkozott bírói gyakorlat szerint túlzottnak. A fentiek szerinti legnagyobb becsült értéknek pedig ez mindössze 0,8%-a.

[7] Az önkormányzat hivatkozott arra is, hogy a Htv. 7. § g) pontját nem sértette meg, ugyanis a helyi sajátosságokat és az adóalanyok teherbíró-képességét a rendeletalkotás során figyelembe vette. Hivatkozott arra is, hogy a felperes az ingatlan befektetési céllal szerezte meg. Jövedelmi és vagyoni helyzetét nem tárta az adóhatóság elé, esetleges fizetési nehézségről nem tájékoztatott, fizetési könnyítést nem kért.

[8] Az önkormányzat szerint a felperes a környezetszennyezésre nem a perbeli telek kapcsán utalt és azt érdemben nem bizonyította. Hivatkozással a szakhatósági véleményekre megállapította, hogy környezeti kockázat a környéken már nem merül fel. A korábbi azbeszt-kármentesítés elégtelen voltáról az önkormányzatnak nincs tudomása. A tulajdonos az ingatlanszerzést mindezen körülmények ismeretében határozhatta el. Az önkormányzat szerint adóztatási gyakorlata a Htv. szabályainak megfelelő, kellően differenciált az adómérték, az adóalanyok, a telkek jellege és elhelyezkedése alapján. A felperes által csatolt igazságügyi környezetvédelmi szakértő szakvéleményét az önkormányzat a fentiek alapján vitatta. Az önkormányzat szerint a telekérték lényegesen magasabb, mint azt a felperes állítja, környezeti kockázatok a perben hivatkozott módon nem merülnek fel, tehát azok nem csökkentik az ingatlanok értékét. Mindezek alapján az önkormányzati adómegállapítás teljes mértékben törvényesnek tekinthető.