A Budapest Környéki Törvényszék P.28411/2010/78. számú határozata házastársi vagyonközösség megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 87. §, 217. §, 221. §, 235. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §, 140. §, 141. §, 148. §, 200. §, 293. §, 296. §, 301. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Budapest Környéki Törvényszék

12.P.28.411/2010/78.

A Budapest Környéki Törvényszék dr. Fister Mihály ügyvéd (...) által képviselt felperes neve (...) felperesnek - dr. Hegedűs D. Andrea (...) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (...) I. rendű alperes, dr. Fórizs Zsolt (...) ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (...) II. rendű alperes, III.rendű alperes neve (... Ügyintéző: dr. Meggyesi Klára jogtanácsos) által képviselt III.rendű alperes neve (... ) III. rendű alperes, és az ... (...) IV. rendű alperes ellen házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti perében a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a ... helyrajzi szám alatt felvett ingatlanon fennálló közös tulajdont árverési értékesítés útján rendeli megszüntetni.

A legkisebb árverési vételárat a bíróság üres, beköltözhető állapotban 22.800.000.-(huszonkétmillió-nyolcszázezer) forintban határozza meg akként, hogy a befolyó árverési vételárból elsődlegesen rangsorban a bejegyzett jelzálogjog jogosultakat, azaz a II. és III. rendű alpereseket kell kielégíteni.

Az ezt követően fennmaradó megváltási árat a felperes és az I. rendű alperes között egymás közt 1/2-1/2-ed arányban kell felosztani.

Kötelezi a bíróság az I. rendű alperest, hogy az árverési értékesítéssel egyidejűleg a ... helyrajzi számú ingatlant kiürített állapotban bocsássa az árverési vevő birtokába.

Kötelezi a bíróság az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes javára 69.695.-(hatvankilencezer-hatszázkilencvenöt) forint tőkét és ennek 2009. január 6. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző, utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatát.

Kötelezi a bíróság az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes javára 55.822.-(ötvenötezer-nyolcszázhuszonkettő) forint tőkét és ennek 2008. május 22. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatát.

Kötelezi a bíróság az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes javára 135.791.-(százharmincötezer-hétszázkilencvenegy) forint tőkét és ennek 2009. március 24. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatát.

Kötelezi a bíróság az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes javára 2.909.794.-(kétmillió-kilencszázkilencezer-hétszázkilencvennégy) forint tőkét és ennek 2010. október 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatát.

Kötelezi a bíróság az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes javára 86.372.-(nyolcvanhatezer-háromszázhetvenkettő) forint tőkét és ennek 2010. október 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatát.

Kötelezi a bíróság az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes javára 114.646.-(száztizennégyezer-hatszáznegyvenhat) forint tőkét és ennek 2010. október 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A felperes és az I. rendű alperes személyes költségmentessége okán az állam által előlegezett 164.702.-(százhatvannégyezer-hétszázkettő) forint szakértői díjat, és a felperes által le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

Az I. rendű alperesi pártfogó ügyvéd munkadíját az állam viseli.

Ezt meghaladóan a perrel felmerült költségeiket a felek maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtálához címezve, a Budapest Környéki Törvényszéken kell benyújtani három példányban.

A jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Kúria előtti eljárásban a Pp. 235.§.-ában meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a Pp. 73/B. szakasz (2) bekezdésében szabályozott eseteket, vagy ha az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a 2. fokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, vagy csak a le nem rótt illeték megfizetésével, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek ezekben az esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását.

A peres felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I N D O K O L Á S

A bíróság a rendelkezésre álló okiratok, a felek személyes előadása, a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény, a ... .... számú ügyének iratai, ... iratai és a tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes és az I. rendű alperes 1993. évben létesítettek élettársi kapcsolatot.

Ezen időszakban a felperes testvére, ... tulajdonát képezte a .... szám alatti ingatlan 1/1 tulajdoni hányada. Ezen ingatlan 1/2-ed tulajdoni illetőségét ... részben a felperes és ... anyagi segítségével egyenlítette ki, ezért az ingatlan 1993. évben történő értékesítésekor befolyó 5.800.000.-forint vételárat akként osztották fel, hogy abból 1/2-ed ...t, a további 2.900.000.-forint egymás közt egyenlő arányban felperes neve felperest, ... továbbá édesanyjukat, ...nét illette.

1994. április 14. napján felperes és testvére, kiskorú ..., mint vevők, továbbá özvegy ... eladó között adásvételi szerződés jött létre a ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott kert belterület megjelölésű ingatlanra vonatkozóan. Ekként a természetben .... szám alatti ingatlannak 1/2-1/2-ed tulajdoni hányadát a felperes és testvére, kiskorú ... szerezte meg, azt ...né haszonélvezeti joga terhelte. A fennmaradó vételárhátralék, kölcsön és a felek jövedelmének felhasználásával az ingatlanon építkezésbe kezdtek. Felperes és I. rendű alperes ezen ingatlanban már élettársi kapcsolatban éltek.