BH 2006.3.72 I. Emberölésnél a kísérlet és az előkészület elhatárolása [Btk. 16. §, 18. § (1) bek., 166. § (1) bek., (3) bek.].

II. Életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének a megállapításánál - az elkövetés módján, az eszköz jellegén, a sérülés helyén túlmenően - azt is vizsgálni kell, hogy az életveszélyes sérülés bekövetkezésének reális lehetőségét az elkövető tudata átfogta-e és ebbe belenyugodva cselekedett [Btk. 16. §, 170. § (1) és (5) bek.].

A megyei bíróság a 2002. május 7. napján kelt ítéletében a terhelt bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében és életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében állapította meg, ezért őt 10 évi börtönbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ügyben másodfokon eljáró ítélőtábla 2003. október 3. napján kelt és jogerős ítéletében az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a terhelt fő- és mellékbüntetését egyaránt 7 évre mérsékelte.

Az ítéleti tényállás szerint az alkoholfüggő, italozó életvezetésű terhelt évek óta együtt élt az ugyancsak italozó életmódot folytató A.-néval. 2001 után mindketten K. F. sértett főbérleti lakásában laktak, ahol rajtuk kívül M. A. albérlő is lakott. A terhelt féltékeny volt K. F. sértettre, akiről azt feltételezte, hogy élettárásával nemi kapcsolatban áll. Ittassága és féltékenysége miatt számos alkalommal veszekedett élettársával, melyet a lakásban élők ugyancsak hallottak.

2001. szeptember 22. napján a terhelt este ért haza ittas állapotban, majd további 2 liter bort vásárolt a közeli kocsmában, amit a lakásban lakók közösen fogyasztottak el. Ezután mindenki aludni tért, a terhelt és élettársa saját szobájukban feküdtek le. Az ágyban vita támadt köztük, a terhelt jobb kezével az ágyra szorította le élettársa nyakát, aki ellenállt, később őt a terhelt karjánál fogva a földre rántotta. Ekkor a terhelt élettársa hálóingben elhagyta a szobát és kiment a K. F. sértett lakrészébe, a fotelba ült és panaszkodott élettársára K. F. sértettnek, aki ekkor az ágy szélén ülve tévézett.

Kisvártatva megjelent a helységben a terhelt, újra vitázni kezdett az élettársával, aki azt közölte, hogy ezennel befejezte a terhelttel való kapcsolatot. A terhelt ide-oda járkált a két szoba között, majd utoljára onnan kirohanva "na, most van itt a vége" felkiáltással, egy késsel élettársá­ra támadt, akinek a nyakát akarta elmetszeni. Ezt a mozdulatot látva K. F. sértett a helyéről felugorva két kézzel balra rántotta a terheltet úgy, hogy egyik kezével a kést tartó kezét, másikkal vállát ragadta meg. A terhelt a hirtelen rántás ellenére a kezében a sértett nyaka előtt tartott késsel így is két sebet ejtett az élettársa nyakán, melyek felszínes szúrt, metszett sebzések voltak. Adott testtájékon az elkövetés eszközével és módjával akár halálos sérülés is okozható.

A hirtelen mozdulattól K. F. sértett félig hanyatt a dohányzóasztalra esett, majd innen a földre zuhant, az egyensúlyát ugyancsak elvesztő terhelt a kezében tartott késsel e zuhanás közben nagy erővel szúrta meg K. F. sértett jobb oldalát. A sértett testén e szúrásból adódóan - a zuhanás közbeni elmozdulása miatt - csupán lágyrész sérülései keletkeztek, melyek 8 napon belül gyógyultak. A szúrás ereje, iránya és a megtámadott testtájék miatt fennállt a súlyosabb, életveszélyes sérülés bekövetkezésének lehetősége is.

A lehetséges súlyosabb következményekkel összefüggésben az ítélet tartalmazza a terhelt cselekményeinek jogi indokolását, e körben azt, hogy a nyakra irányzott, végül a terhelt elrántása miatt csak felületes sérülésekkel járó támadás miért járhatott volna halálos eredménnyel, illetve azt, hogy a K. F. sértettre támadó terhelt magatartása - a megtámadott testtájékot és az alkalmazott nagyobb erejű késszúrást tekintve - miért értékelhető életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérleteként.

Az ügyben hozott első- és másodfokú határozat ellen a terhelt jelentett be felülvizsgálati indítványt, melyben a bizonyítékok mérlegelésének vitatásával elsősorban az ítéleti tényállást támadta.

Ezen túlmenően a terhére rótt bűncselekmény minősítését is kifogásolva a kiszabott büntetés mértékét is sérelmezte. E körben elsősorban az általa okozott sérülések jellegéből, főként pedig azok tényleges gyógytartamából indult ki. Hivatkozása szerint a 8 napon belül gyógyuló sérülések figyelembevételével a terhére rótt emberölés bűntettének kísérlete, illetve életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete téves, törvénysértő minősítés. Az élettársa sérelmére megvalósított cselekmény törvényes minősítése emberölés bűntettének előkészülete, K. F. sértett sérelmére elkövetetté pedig könnyű testi sértés vétsége. A nyilvános ülésen a védő a terhelt mindkét cselekményét könnyű testi sértés vétségének indítványozta minősíteni. A törvénysértő minősítés eltúlzott, törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte a terhelttel szemben.

A Legfőbb Ügyészség az átiratában a sérelmezett bírói határozatok hatályban tartását indítványozta.