BH 1981.4.139 Nem gondatlan rongálás, hanem hanyag kezelés vétségét valósítja meg a társadalmi vagyon kezelésével (felügyeletével) megbízott személy, aki a kötelessége megszegésével (elhanyagolásával) a kezelt vagyontárgy megsemmisülését okozza [Btk. 320. § (1) bek., 324. § (6) bek.].

A járásbíróság - a tárgyalás előkészítésének szakában hozott végzésével - a terhelt ellen a hanyag kezelés vétsége miatt indított büntető eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette [Be. 170. § (1) bek. a) pont], egyben a magánfél javára érvényesített polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az ügyészség a terhelttel szemben a Btk. 320. §-ának (1) bekezdésébe ütköző hanyag kezelés vétsége miatt tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés kiszabását, egyben a terheltnek polgári jogi igény útján érvényesített követelés megfizetésére kötelezését indítványozta.

A terhelt az ÁFÉSZ alkalmazásában állt mint a vágóhídi munkások csoportvezetője. Egyebek között feladatkörébe tartozott az egyik magánházhoz tartozó és az ÁFÉSZ által bérelt füstölő üzemeltetése is.

A vádbeli napon a terhelt a füstölőben az előírásoknak megfelelően 688 kg sózott szalonnát helyezett el, majd a füstölő mellől délután eltávozott, annak ellenére, hogy még a füstölőben parazsat látott. A felügyelet nélkül hagyott füstölőben a szalonnából kicsöpögött zsír meggyulladt, ennek következtében a szalonna elégett és a kifolyt égő zsírtól az épület lángra kapott. A tüzet sikerült rövid időn belül eloltani. A tűz következtében 15 225 forint értékű szalonna és 6000 forint értékű szerszám égett el, míg az épületben kb. 10 000 forint kár keletkezett. A társadalmi vagyonban bekövetkezett kár 31 225 forint.

A járásbíróság az eljárást megszüntető határozatában kifejtette, hogy a terhelt cselekménye a Btk. 320. §-ának (1) bekezdésébe ütköző hanyag kezelés vétségét nem valósítja meg. Amennyiben az okozott kár a 100 000 forintot meghaladta volna, a cselekmény a Btk. 324. §-a (6) bekezdésének I. tétele szerinti jelentős kárt okozó gondatlan rongálás vétégeként minősült volna, minthogy azonban a kárösszeg 31 225 forint, a terhelt cselekménye nem bűncselekmény és szabálysértést sem valósít meg.

A megyei bíróság mint másodfokú bíróság - ügyészi fellebbezés alapján - bírálta felül a járásbíróság megszüntető végzését és azt helyben hagyta,

A megyei bíróság határozatának indokolásában - megismételve az elsőfokú bíróság indokait - kiemelte, hogy a Btk. 320. §-ához fűzött miniszteri indokolás 2. pontja szerint "társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy megsemmisítése vagy megrongálása akkor is gondatlan rongálásnak [324. § (6) bek.] minősül, ha a vagyon kezelésével vagy felügyeletével megbízott személy követi el". Minthogy a terhelt a füstölő kezelésével volt megbízva és gondatlan magatartásának eredményeként semmisült meg a társadalmi tulajdonban álló 31 225 forint értékű vagyon: bűncselekmény, illetve szabálysértés megállapításának sem lehet helye.

A terhelt terhére az eljárás megszüntetésének törvénysértő volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.

A hanyag kezelés vétsége és a gondatlanságból elkövetett rongálás vétsége annyiban mutat hasonlóságot, hogy mindkét bűncselekmény megvalósulásához a bűnösség gondatlan formája szükséges, továbbá, hogy a cselekmények elkövetési tárgya a társadalmi tulajdonban levő vagyon. Egyebekben azonban a két bűncselekmény az elkövetés alanya, az elkövetési magatartás és e magatartás eredménye tekintetében alapvető eltérést mutat. Ezért a két bűncselekmény elhatárolása szempontjából a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá.

a) A hanyag kezelés alanya kizárólag olyan személy lehet, akit társadalmi - akár ingó, akár ingatlan - vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg és e megbízás alapján ténylegesen kezeli a vagyont, illetőleg annak felügyeletét ellátja. Ez a megbízás nemcsak írásban vagy szóban tett kifejezett vagyonkezelői megbizatás lehet, hanem a munkakör jellegéből eredő, hallgatólagos vagy ráutaló cselekmény formájában adott is. A vagyonkezelés a vagyon gondozását, őrizetét, karbantartását, míg a felügyelet az irányítást és az ellenőrzést foglalja magában.

Ezzel szemben a gondatlanságból elkövetett rongálás esetén a törvény az elkővetői kört nem határozza meg, az elkövető tehát bárki lehet.