A Fővárosi Törvényszék P.21045/2021/27. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 205. § (3) bek.] Bíró: Előd Anna Katalin

Fővárosi Törvényszék

20.P.21.045/2021/27.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek -

a dr. Gönczi Gergely Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Gönczi Gergely, ügyvéd címe) által képviselt

alperes (alperes címe) alperes ellen

sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 2.000.000,- (kétmillió) forint sérelemdíjat, valamint ezen összeg után 2014. július 05. napjától a kifizetés napjáig terjedően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, továbbá 675.333,- (hatszázhetvenötezer-háromszázharminchárom) forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az Állam javára, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívásában megjelölt módon és számlára 210.000,- (kétszáztízezer) forint meg nem fizetett eljárási illetéket, további 60.000,- (hTV csatornaanezer) forint meg nem fizetett eljárási illeték az Állam terhén marad. A tolmács 54.610 Ft díjából 36.407,- (harminchatezer-négyszázhét) Ft-ot az alperes visel, és köteles azt az Állam javára, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatal felhívására megfizetni, további 18.203,- (tizennyolcezer-kétszázhárom) Ft az Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet elektronikus úton benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek nem kérhetik tárgyalás tartását.

Indokolás

[1] A bíróság a felek személyes meghallgatása, tanú1, tanú2 és tanú3 tanúk vallomásai, a felperes által csatolt okiratok, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság által lefolytatott B.11.040/2018. számú büntetőügyben meghozott ítéletek alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] 2014. július hó 05. napján az alperes részt vett a "fesztivál" felvonuláson, amely ellen a fesztivállal azonos időben a Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér és az Alkotmány utca sarkán a "csoport" elnevezésű közösségi portál-csoport a felvonulással ellentétes ideológiát valló demonstrációt tartott, amelynek egyik szervezője és a sajtószóvivője a felperes volt.

[3] Az alperes 15 óra körül odasétált az ellentüntető csoport résztvevőihez és velük szóváltásba keveredett, ekkor a felperes észlelte a szóváltást, így ő is odasétált az alpereshez, majd megkérdezte tőle angol nyelven, hogy miben lehet segítségére, majd észlelve, hogy az alperes nem az általuk szervezett demonstráció résztvevője, megkérte arra, hogy hagyja el a helyszínt. Az alperes ennek a felhívásnak nem tett eleget, hanem a felperest a nyakánál átkarolva magához húzta és a felperes menekülésre való képtelenségét, továbbá fizikai fölényét, azt, hogy jóval magasabb a felperesnél, kihasználva, a felperes hátrálása és ekként kinyilvánított elutasító viselkedése ellenére két alkalommal előbb végigsimította a mellkasát, ezt követően pedig két alkalommal megmarkolászta a mellét. Ezután az alperest a rendezők és a rendőrök választották le a felperesről, majd az alperes a rendőrség helyszínen lévő tagjai kíséretében a felperestől és annak csoportjától a német nemzeti szocialista rendszerben használt karlendítést imitálva, katonai díszlépésben elsétált a helyszínről.

[4] A felperes a történtek miatt feljelentést tett a rendőrségen, de mivel az alperes külföldi, USA-görög kettős állampolgár, őt a nyomozóhatóság éveken keresztül nem lelte fel, majd a felperes birtokában lévő, az eseményekről telefonnal készített videofelvétel nyomán, melyen az egyik intézkedő rendőr azonosító száma is látható, az intézkedő személyének beazonosítása és felkutatása révén sikerült az alperes felkutatása is, és ennek eredményeként folytatta le a hatóság a büntetőeljárást. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 14.B.11.040/2018/22. számon 2019. május 30. napján meghozott ítéletével megállapította azt, hogy a fent leírt cselekményével az alperes szeméremsértés vétségét elkövette, és ezért őt két évre próbára bocsátotta. A felperes, mint a büntetőeljárás sértettje és magánfél büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 28.Bf.10.354/2019/6. sorszámon hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a próbára bocsátás időtartamát két évről egy évre enyhítette, az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyta.

[5] A büntetőítélet alapjául szolgáló cselekményekre nagy nyilvánosság előtt, közterületen került sor olyan módon, hogy az előre meghirdetett nyilvános demonstrációra több tévécsatorna is kivonult, így a perbeli eseményekről is tévéfelvételek készültek, az ott történeteket a felperes maga is a tévéfelvételekről tudta ismételten visszanézni.

[6] A büntetőeljárás során az elsőfokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság a 19. sorszámú jegyzőkönyvben rögzítetten tekintette meg az TV csatorna nyers felvételének releváns részeit. A jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a felvételen 8 perc 41 másodperckor a vádlott megjelenik a kordonon belül a csoport Csoport oldalán, 8:47 perckor a vádlott részéről a "szeretik fenyegetni az embereket?" kérdés hangzik el. Rögzítésre került, hogy 8:49 perckor a sértett odamegy a vádlotthoz és közli vele, hogy nem tartozik ehhez a csoporthoz, a sértett részéről elhangzik az is, hogy "nagyon sajnálom, meg kell kérem, hogy azonnal távozzon." Mindeközben a vádlott a kezében mobiltelefont tart, majd 9:13 perckor a vádlott a bal kezével átkarolja a sértettet. 9:18 perckor elengedi a fogságból a vádlott a sértettet, majd 9:20 perckor a vádlott bal kezével kétszer elhúzza kezét a sértett mellén, miközben a következő hangzik el: "nem vagyok Ön ellen, ne érjen hozzám", 9:20 perckor kétszer végig simogatja a vádlott a sértett vállától a mellkasáig és kétszer megmarkolja a jobbmellét. A sértett ekkor a következőket mondja: "arra kérem, hogy ne érjen hozzám, kérem, ne érjen hozzám". Erre a vádlott: "de miért? Hát tetszel", sértett: "mert ez provokáció, megsértetted a jogaimat". A bíróság rögzítette azt is, hogy a felvételen 9:33 perckor megjelennek az intézkedő rendőrök, közben felszólítják a vádlottat, hogy hagyja el a helyszínt, 9:38 perckor a vádlott karlendítő mozdulattal masírozva elhagyja a helyszínt.