A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20216/2022/6. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., (2) bek., 2:43. §, 2:52. § (1) bek., (3) bek., 6:521. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Karaszi Margarita, Lesenyei Terézia

A határozat elvi tartalma:

A szeméremsértéssel okozott, az emberi méltóság megsértésével megvalósult szexuális integritáshoz való jog sérelme kapcsán a sérelemdíj összegszerűsége megállapításának szempontjai, az előreláthatósági klauzula mellőzése.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.216/2022/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek - Dr. Gönczi Gergely Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Gönczi Gergely ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen - sérelemdíj megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2022. február 9. napján kelt 20.P.21.045/2021/27. számú ítélete ellen az alperes által 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperesnek járó sérelemdíj összegét 500.000 (Ötszázezer) forintra leszállítja és a felperest kötelezi az alperes részére 15 napon belül 81.900 (Nyolcvanegyezer-kilencszáz) forint elsőfokú perköltség megfizetésére. Köteles az alperes a le nem rótt elsőfokú illetékből 126.000 (Százhuszonhatezer) forintot az államnak megfizetni külön felhívásra, míg 144.000 (Száznegyvennégyezer) forint illeték az állam terhén marad. Az 54.610 (Ötvennégyezer-hatszáztíz) forint tolmácsdíjból az alperes köteles 10.900 (Tízezer-kilencszáz) forintot megfizetni az államnak a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására, a további 43.710 (Negyvenháromezer-hétszáztíz) forint díjat az állam viseli. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 18.000 (Tizennyolcezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 144.000 (Száznegyvennégyezer) forint fellebbezési és 40.000 (Negyvenezer) forint csatlakozó fellebbezési illetékből az alperes köteles 36.800 (Harminchatezer-nyolcszáz) forintot megfizetni az államnak külön felhívásra, míg 147.200 (Száznegyvenhétezer-kétszáz) forint illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az alperes 2014. július 5. napján részt vett a "fesztivál" felvonuláson, ami ellen a fesztivállal azonos időben a Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér és az Alkotmány utca sarkán a "csoport" elnevezésű közösségi portál-csoport a felvonulással ellentétes ideológiát valló demonstrációt tartott, amelynek egyik szervezője és a sajtószóvivője a felperes volt.

[2] Az alperes 15 óra körül szóváltásba keveredett az ellentüntetőkkel, mire a felperes odament az alpereshez, majd angolul megkérdezte tőle, hogy miben lehet segítségére. Miután észlelte, hogy az alperes nem a "csoport" demonstráció résztvevője, megkérte, hogy hagyja el a helyszínt. Az alperes ennek nem tett eleget, hanem a felperest a nyakánál átkarolva magához húzta és kihasználva a felperes menekülésre való képtelenségét, továbbá fizikai fölényét - azt, hogy jóval magasabb a felperesnél - a felperes hátrálása és ekként kinyilvánított elutasító viselkedése ellenére két alkalommal előbb végigsimította a mellkasát, ezt követően pedig két alkalommal megmarkolászta a mellét. Ezután az alperest a rendezők és a rendőrök választották le a felperesről, majd az alperes a rendőrség helyszínen lévő tagjai kíséretében a német nemzeti szocialista rendszerben használt karlendítést imitálva, katonai díszlépésben elsétált a helyszínről.

[3] A felperes a történtek miatt feljelentést tett a rendőrségen, de mivel az alperes amerikai-görög kettős állampolgár, csak évek múlva vezetett eredményre a felkutatása. Ezután a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.B.11.040/2018/22. számon 2019. május 30. napján meghozott ítéletével megállapította, hogy a fent leírt cselekményével az alperes elkövette a szeméremsértés vétségét, és ezért őt két évre próbára bocsátotta. A felperes, mint a büntetőeljárás sértettje és magánfél büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 28.Bf.10.354/2019/6. sorszámon hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a próbára bocsátás időtartamát két évről egy évre enyhítette, az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyta.

[4] A büntető ügyben hozott ítélet jogerőre emelkedését követően terjesztett elő a felperes keresetet a gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény (Gyptv.) alapján. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 3.000.000 forint sérelemdíj és annak 2014. július 5-től számított késedelmi kamatának megfizetésére, amiatt, hogy az alperes az általa elkövetett bűncselekménnyel megsértette a felperes szexuális integritáshoz és emberi méltósághoz való jogát. Perköltségigényt a 32/2003. (VIII.22) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint kérte a csatolt megbízási szerződés alapján, miszerint az ügyvédi munkadíj a felperes javára megítélt összegek 30% + 27% áfa.

[5] Az alperes érdemben a kereset teljes elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 2.000.000 forint sérelemdíj, valamint ezen összeg után 2014. július 5. napjától a kifizetés napjáig terjedően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamat, valamint 675.333 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és az alperest a Magyar Állam javára 210.000 forint illeték megfizetésére kötelezte azzal, hogy további 60.000 forint illeték az állam terhén marad. Az elsőfokú eljárás során felmerült 54.610 forint tolmácsdíjból 36.407 forint viselésére az alperest kötelezte azzal, hogy a további 18.203 forint ugyancsak az államot terheli.

[7] Döntését az Alaptörvény II. cikkére, a Ptk. 2:42. § (1)-(2) bekezdésére, 2:43. §-ára, 2:52. §-ára alapította, hivatkozva a Gyptv. 2. § (1) bekezdésére és a 3. § (2) bekezdésére is.

[8] Az elsőfokú ítélet ismertetése szerint az alperes a Ptk. 6:22. § (1) bekezdése szerinti elévülési kifogást terjesztett elő, mert álláspontja szerint a büntetőeljárás nem a Ptk. 6:25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti az elévülést megszakító körülmény. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság a felperes érvelését osztotta, miszerint az elévülés a Ptk. 6:24. § (1) bekezdése értelmében nyugodott, amíg az alperes nem volt fellelhető, illetve amíg a büntető bíróság a polgári jogi igényt egyéb törvényes útra nem utasította.

[9] Érdemben megállapította, hogy az alperes a büntetőítélet tényállási részében megállapított cselekményével a felperes szexuális integritásához fűződő és ezáltal emberi méltósághoz való jogát is megsértette. A felperesnek ennek alapján sérelemdíj iránti igénye keletkezett, aminek összegszerűsége körében rámutatott, hogy a viszonylag enyhe büntetőjogi jogkövetkezmény nem jelent automatikus összefüggést a polgári jogkövetkezmény mértékével. A polgári jogi jogkövetkezmények meghatározása alapvetően a cselekmény felperesre gyakorolt hatása és a Ptk. 2:52. § (3) bekezdésében foglalt szempontok mérlegelése alapján történik.