A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.158/2013/33. számú határozata kártérítés (ÜZEMI BALESETI kártérítés) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 166. §, 167. §] Bírók: Juhász Gábor, Sándorné László Julianna, Vígh Piroska

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

3.M.158/2013/33.szám

A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Varga Péter ügyvéd (...) által képviselt ... (....) felperesnek - dr. Petneházi Zsigmond ügyvéd (....) által képviselt .... (....) alperes elleni üzemi balesettel kapcsolatos kártérítés és azonnali hatályú felmondás miatti kártérítés tárgyú perben meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy hátralékos jövedelempótló kártérítési járadék címén a 2012. november 1-jétől 2014. július 6-ig tartó időszakra 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3 398 473,- (hárommillió-háromszázkilencvennyolcezer-négyszázhetvenhárom) forintot, és ezen összeg után 2013. szeptember 1-jétől a kifizetés napjáig járó időre minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Kötelezi az alperest, hogy végkielégítés címén 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 303 755,- (háromszázháromezer-hétszázötvenöt) forintot.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek nem vagyoni kártérítés címén 3 000 000,- (hárommillió) forintot, és ezen összeg után 2012. október 26-tól a kifizetés napjáig járó időre minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 180 000,- (száznyolcvanezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a Gyulai Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására 153 332,- (százötvenháromezer-háromszázharminckettő) forint állam által előlegezésre kerülő költséget. Az állam által előlegezésre kerülő költség ezt meghaladó része, további 62 628,- (hatvankettőezer-hatszázhuszonnyolc) forint az állam terhén marad.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására 318 300,- (háromszáztizennyolcezer-háromszáz) forint eljárási illetéket. Az eljárási illeték ezt meghaladó része, további 130 000,- (százharmincezer) forint az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban és három példányban fellebbezésnek van helye, melyet a Gyulai Törvényszékhez címezve, a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet benyújtani. A felek, ha a fellebbezés csak perköltséggel, teljesítési határidővel, kamatfizetéssel illetve az ítélet indokolásával kapcsolatos, tárgyalás tartását kérhetik. Egyéb esetekben, a felek közös kérelmére a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

INDOKOLÁS

Az 1977-ben született felperes az általános iskola elvégzését követően szakmunkásképzőben épület- és bútorasztalos szakképesítést szerzett .... Ezt követően ... faipari technikumot is végzett. 1988-tól egyéni és társas vállalkozók alkalmazásában hol épületasztalos, hol bútorasztalos feladatkörben dolgozott. A felperes ismeretei körébe tartozik még, hogy felhasználói szinten informatikai eszközt kezel, fájlműveletekre is képes, német nyelvismeretét alapszintűnek ítéli, a nyelvtant nem ismeri tökéletesen, de eszébe jutnak a szükséges kifejezések, és azt is megérti, hogy mit akarnak közölni vele a munkával kapcsolatos dolgokban. A németországi munkavégzés időszakában, mikor felperes itthon volt, a szabadidejében igyekezett sportolni, úszott.A felperes 2006. június 13-tól áll az alperes alkalmazásában, a perbeli időszakban napi négy órás részmunkaidőre, és a minimálbér fele összegére, havi 66 977,- forint alapbérre szólt a határozatlan idejű munkaszerződése. A munkaszerződéshez kiegészítő megállapodás is tartozott a németországi munkavégzés miatt. A kiegészítő megállapodás 6-os pontja értelmében a németországi tartós külszolgálat alatt a munkavégzés ellenében kapott juttatás külszolgálatért járó térítés, és nem munkabérnek minősül. A külszolgálatért kapott térítéshez semmilyen olyan jogosultságok nem köthetők, ami a munkabérhez köthető lenne. A kiegészítő megállapodás 7. pontja értelmében a németországi munkavégzéséhez kapcsolódóan a munkáltató vállalja a felperesi munkavállaló költségmentes elhelyezését, elszállásolását. A munkáltató a cégvezetés és a munkahelyi felelős vezető utasítása szerint biztosítja az időszakonkénti hazautazás tárgyi feltételeit. A szállásköltséggel egyidejűleg felmerülő mindennemű rezsiköltségek és szolgáltatási díjak a kiküldési pótlék vonatkozásában "kerül elszámolásra".

Kiküldési pótlék ténylegesen nem került elszámolásra a felperes javára, illetve a németországi elhelyezéssel és elszállásolással összefüggésben a felperes költséget sem viselt. A németországi munkavégzés esetében jellegét tekintve teljes munkaidős foglalkoztatás érvényesült. Három hét németországi munkavégzést egy hét itthon tartózkodás követett. Évente egy kiutazás és egy visszautazás költségét a munkáltató viselte, egyébként a németországi munkavégzéssel összefüggésben a felperesnek havi 60 euró útiköltsége keletkezett, de az autópálya díjat minden esetben a munkáltató viselte, továbbá a munkáltató viselte a németországi szállás és az azzal kapcsolatos rezsi költséget. A felperes egyéni járulékokat (nyugdíjjárulék, pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék) a havi 66 977,- forintos személyi alapbére után viselt, magyarországi adóbevallásában külszolgálatért járó térítésként került feltüntetésre a németországi jövedelem. A németországi jövedelem részét képezte az étkezési költségtérítés is. A perbeli időszakban felperes heti 5 napon keresztül általában napi 12 órát dolgozott, ebbe beleértendő 45 perc munkaközi szünet, illetve szombati napokon általában 5 óra munkavégzést teljesített. A külszolgálatért kapott térítmény mellett a részmunkaidős munkaszerződés alapján járó alapbér elszámolása is az előbbi tételekkel együttesen devizában történt meg. A németországi megélhetés és étkezés költségei érdemben nem tértek el a felperes esetében a magyarországi megélhetés és étkezés költségeitől. (Bizonyos élelmiszereket, fogyasztási cikkeket Németországból hazahoznak a munkavállalók, illetve bizonyos szolgáltatásokat a munkavállalók Magyarországon vásárolnak.)

Az alperesi munkáltató alvállalkozó volt a ...cég megbízása folytán. 2012. október 26-án pénteken 13 óra 13 perckor, a perbeli munkabaleset időpontjában, a ...cég szerelőcsarnokában (.... szám) a felperes konténer kiszerelését végezte. Ehhez faléceket kellett a fémhez erősíteni sűrített levegős szegelőpisztollyal. Munkavégzés közben letört egy szeg feje, és a letört darab a felperes jobb szemébe behatolt. A felperes védőszemüveget viselt, a szeg a szemüveg kerete alatt haladt át, és került a munkavállaló szemébe a bőrön keresztül. A sűrített levegős pisztolyt a ... cég kölcsönözte, az újszerű állapotú,a vizsgálatkor a szeg-gurtli benne volt, és a készüléken nem lehetett sérülés nyomát látni. A baleset munkafeladattal kapcsolatos. A felperes konténer gyártásnál párnafákat rögzített a konténer belsejére, a balesetkor a felső részre kellett a fát vízszintesen rögzíteni. A megállapítás szerint látható volt az utolsó fadarab, amit a felperes felerősített, világosan felismerhető volt a törött, fejnélküli szeg is. A balesetet vizsgálatát a ...rendőrkapitányság ...-i rendőrörs SPH/1858070/2012. szám alatt végezte,később pedig az alperesi munkáltató.