A Pesti Központi Kerületi Bíróság G.304489/2004/42. számú határozata számlatartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 141. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 306. §, 308. §] Bíró: Vass Éva

Pesti Központi Kerületi Bíróság

28.G. 304.489/2004/42.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

dr. Őry Zsuzsa ügyvéd /1052 Budapest, Városház u. 16./ általa képviselt

...Felperes neve /...felperes címe./ felperesnek,

dr. Zuber Róbert ügyvéd /1034 Budapest, Bécsi út 98. I/8./ által képviselt

...alperes neve /...alperes címe./ alperes ellen

számlatartozás iránt indított perében meghozta az alábbi

I T É L E T E

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 209.244,-Ft /azaz Kettőszázkilencezer-kettőszáznegyvennégy forint/ perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál lehet írásban 4 példányban, a Fővárosi Bírósághoz címezve benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést

tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, illetve a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése vagy az ügy elbírálása alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, de a felek kérelmére tárgyalást tart. A fellebbező félnek a tárgyalás tartása iránti kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

I N D O K O L Á S

Peres felek között 1999. február 11. napján Megállapodás elnevezésű szerződés jött létre, melyben a felperes a .... alatti irodahelyiség csoportból alperes bérletében, illetve használatában álló helyiségek fűtésére vállalt kötelezettséget a felperes saját földgázüzemű kazánjával. A szerződés 1-es pontja szerint a felperes a kötelezettségét saját szakemberével a teljes hivatalos fűtési idény alatt volt köteles biztosítani, a 2-es pontban került rögzítésre, hogy 732 légköbmétert jelent a felperes fűtési kötelezettsége a fűtési díj számítása alapján. A szerződés 4-es pontja szerint a gázkazán karbantartását a felperes végzi a saját költségén, amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő alperes által használt helyiségekben lévő berendezések cseréje nagyjavításra válik szükségessé, azt a szolgáltatást igénybe vevő alperes köteles a saját költségén elvégeztetni. A szerződés 5-ös pontja értelmében amennyiben a fűtés nem megfelelő, akkor a szolgáltatást igénybe vevő alperes az adott nap déli 12 óráig köteles a hibát az felperes neve felé jelenteni, a szolgáltató a hibát köteles megvizsgálni és 36 órán belül köteles gondoskodni a javítás megkezdéséről. A jogosan bejelentett fűtéskimaradás esetén a hibajelzés írásos átvételétől kezdődően a kijavításig nem számíthat fel díjat a fűtés teljesítésére köteles felperes.

A felek a szerződésüket visszamenőleges hatállyal 1998. július 1. napjával kötötték és az határozatlan időre jött létre. Mindkét fél 90 napos felmondási jogát kötötték ki.

A felek között vita alakult ki a 2003. évi első félévi, harmadik negyedévi és negyedik negyedévi, valamint 2004. január 1-től - április 20-ig terjedő időszakra terjedő fűtési költségek kapcsán.

Az alperes a felperes által ezen időszakban kiállított 4 db számlát elmulasztotta megfizetni - mindösszesen 1.143.212,-Ft összegben. Nem fizetett meg továbbá az alperes a felperesnek a felperes fizetési meghagyási nyomtatványon megjelölt előadása szerint 134.432,-Ft összegű késedelmi kamatot, mely a már hivatkozott fmh-n lévő előadás szerint jogerős ítélet szerinti késedelmi kamat volt, valamint 2000-től - 2002. első félévéig számított 182.293,-Ft összegű kamathátralékot is érvényesített a felperes.

Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes keresetét leszállította 1.293.361,-Ft tőke és annak 2004. február 15. napjától a kifizetésig járó a költségvetési törvény szerinti kamata és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni a felperes az alperest módosított keresetében.

Az alperes a leszállított felperesi kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte.

A fűtési díj kapcsán előterjesztett védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes által felek közötti szerződés alapján nyújtott szolgáltatás nem volt megfelelő, a felperes által fűtött helyiségek a fűtési időszakban hidegek voltak, melynek kapcsán több egyeztetés volt a felek között. A felperes hibás teljesítése folytán, kérte a fűtési költségek kapcsán előterjesztett kereset elutasítását.

A 150.149,-Ft összegű kamatkövetelés tekintetében kérte annak igazolását, részletes kamatszámítás csatolását.

A szavatossági kifogás bizonyítása végett azt alperes szakértői bizonyítást indítványozott annak megállapítása végett, hogy a felperes érdekkörében felmerülő okból volt hibás a felperesi teljesítés.

A felperes leszállított keresete az alábbiak szerint megalapozatlan.

A bíróság az eljárás során okiratokat vizsgált, szakértői bizonyítást folytatott le, az ügyben eljárt szakértők személyes meghallgatását folyamatba tette, figyelemmel az ellentétes megállapításokra és lefolytatott eljárás alapján az alábbiakban alakította ki az álláspontját.

Nem volt vitás a felek között, hogy 1998. július 1. napjára visszamenő hatállyal megállapodás jött létre közöttük 1999. február 11. napján, melyben a felperes szolgáltatóként az alperes jogszerű bérleményében lévő helyiségek fűtési idényben való fűtésének kötelezettségét vállalta. A felek közötti szerződés "Megállapodás" elnevezést viselt, a bíróság álláspontja szerint ez a megállapodás a Ptk-ban külön nem nevesített atipikus szerződés, mely a felperes terhére egy szolgáltatási kötelezettséget állapított meg, az alperes pedig szolgáltatás igénybevételére és díjfizetésre volt köteles. A szerződés a bíróság álláspontja szerint eredménykötelem, hiszen a felperest a megfelelő hőfok biztosítása terhelte az általa vállaltak szerint a fűtési idényben, a felperesi teljesítés tehát akkor volt megfelelő, ha az általa fűtött helyiségek átlaghőmérséklete elérte a fűtési idényben biztosítandó hőmérsékletet.