A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21631/2008/4. számú határozata díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Bartal Géza, Fehér Ferenc, Kováts Rolandné

Pfv.VII.21.631/2008/4.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Őry Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Zuber Róbert ügyvéd által képviselt alperes ellen fűtési díj megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 28.G.304.489/2004. szám alatt indult, és a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Gf.75.945/2007/5. számú ítéletével jogerősen elbírált perében az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 571.600 (Ötszázhetvenegyezer-hatszáz) forintot, és ennek 2004. február 15 napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő kamatát.

Egyebekben a főkövetelés tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a felperes és az alperes az elsőfokú és a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperes részére 34.300 (Harmincnégyezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

Az 1999. február 11-én kelt szerződésben a felperes vállalta, hogy az irodahelyiség csoportból az alperes használatában lévő helyiségeket saját földgázüzemű kazánjával a fűtési idény alatt fűti. Az alperes számla alapján 8 napos fizetési határidővel vállalta a fűtési díj kiegyenlítését. A szerződés értelmében a jogosan bejelentett fűtéskimaradás esetén a felperes a hibajelzés írásos átvételétől kezdődően a hiba kijavításáig nem számíthat fel díjat. A felek között vita alakult ki a 2003. évi, valamint a 2004. április 20-ig terjedő fűtési költségek tekintetében. A felperes 4 db fűtési díjat tartalmazó számláját az alperes nem egyenlítette ki, ezért a felperes módosított keresetében 1.143.212 forint fűtési díj és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a perbeli időszakban a felperes részéről nem került sor szerződésszerű szolgáltatásra, többször is jelezte, hogy a bérleményében lévő radiátorok hidegek, emiatt a felperesnek fűtési díj nem jár.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. A becsatolt levelezés anyagából megállapította, hogy az alperes a fűtés hiányosságát folyamatosan jelezte, felperes azonban az alperes oldalán jelentkező okból tartotta a fűtést kifogásolhatónak. A bíróság szakértők kirendelésével kívánta tisztázni, mi volt az oka a fűtés hibájának a perrel érintett időszakban. Az ügyben elkészült első szakvélemény a felperes tulajdonát képező kazán kapacitás hiányában jelölte meg a fűtési szolgáltatás hibáját. A felperes kifogásolta ezen szakvéleményt, a bíróság helyt adott e kifogásnak, és új szakértőt rendelt ki. A másodikként kirendelt szakértő a rendszer beszabályozásának, szabályozhatóságának hiányában látta a felperesi szolgáltatás hibáját, szerinte a beszabályozás a kazánon való beszabályozást jelentette. Az elsőfokú bíróság így megállapította, hogy a fűtési elégtelenség a felperes tulajdonában lévő kazán nem megfelelő működésére vezethető vissza, az alperes a hibás teljesítés miatt beszámítási kifogásként szavatossági igényét jogszerűen érvényesítette (Ptk. 306. § (1), 308. § (3) bekezdése).