BH 2005.3.118 A munkaszerződés módosítása - ezen belül a jogviszony időtartamára vonatkozó kikötés megváltoztatása - csak akkor állapítható meg, ha kétséget kizáróan bizonyított a feleknek erre a feltételre vonatkozó egyező akaratnyilvánítása [Mt. 82. § (1) bekezdés].

A felperes iratellenesség, a bizonyítékok helytelen mérlegelése, téves jogszabályértelmezés és megalapozatlanság miatt nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet ellen. Elsődlegesen annak hatályon kívül helyezésével a keresetének megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte.

C. N. tanúvallomása miatt vitatta annak megállapítását, hogy a munkaviszonya közös megegyezéssel módosult a 2001. március 31-éig tartó időszakig. Az alperesi munkaügyi vezető intézkedésére hivatkozással sérelmezte az együttműködési kötelezettség megsértésére vonatkozó következtetést, és kiemelte, hogy bizonyítottan nem volt tudomása arról, hogy az alperes a foglalkoztatását engedélyező határozat módosítását kérte. Elsődleges jogi álláspontja szerint ezért a munkaviszonya határozatlan időtartamúvá alakult, ezért a végkielégítés iránti kérelmének elutasítása jogszabálysértő. Fenntartotta álláspontját arról, hogy az alperes az Mt. 82. § (1) bekezdésbe ütközően egyoldalúan módosította a munkaviszonyát, ennek figyelmen kívül hagyása miatt a jogerős ítélet a törvénybe ütközik, és a munkaviszonya megszüntetése akkor is jogellenesnek minősül, ha határozott időre létrejöttnek tekintendő. A felperes azt is sérelmezte, hogy az összegszerű igényeiről a bíróságok a bizonyítási eljárást nem folytatták le. A felülvizsgálati kérelem tartalma szerint a külföldiként való foglalkoztatásával összefüggésben az alperes jogszabálysértő eljárását, rendeltetésellenes joggyakorlás megvalósulását jelölte meg, másrészt vitatta, hogy a tudomásszerzése nélkül megvalósulhatott-e a munkaszerződés közös megegyezésen alapuló módosítása a munkaviszony tartamára nézve.

A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárást rendelt el.

Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében vitatta a felülvizsgálat feltételei fennállását, a felperes tényelőadásait és jogi következtetést tévesnek minősítette, ezért a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A felperes felülvizsgálati kérelme tartamánál fogva megfelelt az ügyben irányadó Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pontjában foglaltaknak, ezért az alperes ezt érintő érvelése téves.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes román állampolgár, ezért a foglalkoztatásához engedélyre volt szükség.

A felek többször létesítettek határozott időtartamú munkaviszonyt, és minden esetben annak tartamát a "munkavállalási engedély érvényességéig időre" szólóként határozták meg.

Az alperes kérelmére a Munkaügyi Központ legutoljára 2000. december 14-én a 2000. december 14-étől 2001. december 13-áig adott engedélyt a felperes alperesnél való foglalkoztatására. Az alperes kérelmére az említett hatóság 2001. március 7-én a 2000. december 14. és 2001. március 31-éig szóló időre (ismét) munkavállalási engedélyt adott ki. Az alperes 2001. március 28-án tájékoztatta a felperest arról, hogy munkavállalási engedélye lejárta miatt a munkáltató nem kívánja "meghosszabbítani" a felperes munkaszerződését, ezért a munkaviszonya 2001. március 31-én megszűnik.